Továbbra is csúcson a magyar-szerb kapcsolatok

Évzáró interjú Pintér Attilával, Magyarország belgrádi nagykövetével

Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete
Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete

2017. december 30. [16:24]

Betűméret:                     

Rendkívül sikeres esztendő áll mögöttünk, ami a magyar-szerb együttmúködést illeti, jelentette ki Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövet a Vajdaság Ma portálnak adott évzáró interjújában. Értékelése szerint továbbra is kedvezően alakulnak a kapcsolatok.

- Nagykövet úrral egy évvel ez előtt arról beszélgettünk, hogy történelmi csúcson a két ország és a két nép kapcsolata. Hogy látja, mit hozott a 2017-es év Magyarország és Szerbia, valamint a magyar és a szerb nemzet kapcsolatában?

- Ez a helyzet az idén sem változott. Idén is számos magas szintű látogatást bonyolítottunk le a két ország viszonylatában. Elég, ha annyit mondok, hogy ismét Belgrádban járt Orbán Viktor miniszterelnök úr, aki részt vett Aleksandar Vučić szerb államfő beiktatási szertartásán. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr idén is több alkalommal járt Szerbiában, Szabadkán, Belgrádban. Lebonyolítottuk a gazdasági vegyes-bizottság nyolcadik ülését Szabadkán. A belügyminiszterek rendszeresen találkoztak és egyeztettek egymással, nem csak az illegális migrációról, hanem a határokon kialakuló helyzetről, annak a kezeléséről. Élénk a gazdasági és a kereskedelmi együttműködés. Idén újabb csúcsot sikerül elérni a kereskedelmi kapcsolatok vonatkozásában. Mindent egybevetve azt gondolom, hogy egy rendkívül sikeres esztendő áll mögöttünk, ami a magyar-szerb kétoldalú kapcsolatokat illeti.

- Szerbiában áprilisban államfővé választották Aleksandar Vučić addigi kormányfőt. A miniszterelnöki posztra Ana Brnabić került. Ez befolyásolta-e a két ország kapcsolatát?

- Gördülékenyen folyik minden tovább, a kétoldalú kapcsolatokban semmiféle visszaesés nem tapasztalható e miatt a szerbiai változás miatt. Amikor szeptemberben találkoztam a miniszterelnök asszonnyal, javaslatot tettem arra, hogy még idén bonyolítsuk le a negyedik magyar-szerb kormánycsúcsot. Ő ezt a javaslatot elfogadta és meg is indult a mindkét fél számára kedvező időpont keresése. A probléma az volt, hogy már az év utolsó harmadában jártunk és ilyenkor már a betervezett események miatt nagyon nehéz mindkét fél számára alkalmas időpontot találni. Amikor Brnabić miniszterelnök asszony november 28-án Budapesten találkozott Orbán miniszterelnök úrral, megállapodtak arról, hogy a magyarországi választásokat megelőzően, nagy valószínűséggel február első felében, ezt a negyedik kormányzati csúcsot meg fogjuk tartani, Magyarországon.

- Egy nappal a magyar és a szerb kormányfő budapesti találkozója előtt kezdődött meg a magyar fővárosban a Kína és 16 európai ország miniszterelnökének részvételével zajló Gazdasági és kereskedelmi fórum. Az ott történtek miként befolyásolják Szerbia és Magyarország együttműködését?

- Ezen a budapesti rendezvényen Magyarország több megállapodást aláírt Kínával. Ami viszont Szerbia és Magyarország kapcsolatát illeti, ekkor került sor a Belgrád-Budapest vasút magyarországi szakaszára vonatkozó közbeszerzési pályázat kiírására. Ez azt jelenti, hogy - úgy tűnik – az utolsó akadály is elhárult az elől, hogy a felújítási munkálatok megkezdődjenek. Reményeim szerint erre belátható időn belül sor kerül. Kínai részről ez lesz az első olyan szignifikáns beruházás Közép-Európában, ahol kínai cégek érdemben fel tudnak lépni. Itt rengeteg egyeztetésre került sor, ami egy időigényes folyamat volt. A szándék azonban mindhárom fél részéről továbbra is adott, de természetesen a felmerülő akadályokat le kell küzdeni.

- Miként maradt meg az emlékezetében szeptember 11-e, amikor Áder János magyar és Aleksandar Vučić szerb államfő jelenlétében magyarok és szerbek közösen ünnepelték meg Zentán a török hadak felett aratott győzelem 320. évfordulóját, közben egy új katolikus templom felszentelésére is sor került...

- Ez az esemény egy pozitív eleme marad a kiváló kétoldalú kapcsolatoknak. Nem csak azért, mert a két államfő itt először találkozott egymással. Ez a találkozó egyrészt lehetőséget biztosított arra, hogy közelebbről megismerjék egymást, hogy megállapítsák azt, hogy a kétoldalú viszonyban az égadta világon semmiféle nyitott politikai kérdés nincs, illetve, hogy megállapodjanak arról, hogy mielőbb lezárásra kerüljön az akadémiai történész vegyes bizottság munkája. Ez a vegyes bizottság 2009-ben kapott feladatát többé-kevésbé befejezte, épp ezért célszerű formában le kellene zárni a munkát, hogy ne maradjon nyitott fejezet ezen a téren sem. Zentán a két államfő megállapodott arról, hogy erre a legcélszerűbb megoldás az lenne, ha Áder elnök úr a jövő év tavaszán Belgrádba látogatna és egy megfelelő konferencia keretében ezt a munkát el tudnánk végezni. Jelenleg az időpontot keressük, hogy ez a látogatás mikor valósulhat meg, de a lényeg az, hogy ennek a nem hivatalos elnöki látogatásnak az egyik fontos eleme majd a magyar-szerb történész vegyes bizottság munkájának a lezárása lesz.

- Gazdasági téren az elmúlt évben milyen változások történtek a két ország együttműködése terén?

Olyan eredményeket sikerült elérnünk kereskedelmi téren, amivel korábban nem számolhattunk. A dinamikus fejlődésre jellemző, hogy már az év első kilenc hónapjában elértük azt a mutatót, amelyet 2015-ben az év egésze folyamán sikerült elérni. A forgalom ebben az időszakban a magyar adatok szerint elérte a 1,8 milliárd eurót. Komoly esély mutatkozik rá, hogy az idei évre vonatkozó végleges adat meghaladja mad a 2,5 milliárd eurót. Tavaly két milliárd euró közelében zártuk az évet. Ezek olyan mutatók, amelyek mindenképpen optimizmusra adnak okot. A dinamikus fejlődés három okkal magyarázható. Az egyik az, hogy megkezdődött a magyar kormány vajdasági gazdaságfejleszési programja, amelynek keretében idén már nem csak a vissza nem térítendő támogatásokra koncentrálhattunk, hanem a hitelkeret biztosítására is. Ennek már látszanak a pozitív hatásai úgy a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban, mint Vajdaság gazdasági fejlődésében. A másik fontos szempont az, hogy a szerb gazdaság részéről érzékelhető egy nagyon komoly fejlődés. Az elmúlt néhány évben nagyon komoly termelő beruházások jelentek meg Szerbiában. Ezeknek köszönhetően a Magyarországra irányuló szerb kivitel az év első kilenc hónapjában 56 százalékkal erősödött. A harmadik fontos szempont pedig a kiváló kétoldalú politikai kapcsolatokban keresendő. Erről annyi szó esett az utóbbi időszakban, hogy az üzleti szféra elhitte, hogy valóban érdemes úgy magyar, mind szerb oldalról üzletelni a másik féllel. A 2017-es év meghatározó volt abból a szempontból is, hogy sor kerülhetett az OTP bank nagyon komoly beruházására, nevezetesen a Vajdasági Bank akvizíciójára, ami a közelmúltban zárult le. Korábban elképzelhetetlen lett volna, hogy egy olyan magyar nagybank, mint az OTP megvásárolja az egyik legjelentősebb szerbiai bankot. Most, tekintettel a kiváló kétoldalú politikai kapcsolatokra ennek semmi akadálya nem volt. Ennek köszönhetően az OTP hozzávetőlegesen a hetedik legjelentősebb szerbiai bank lehet majd. Ami az infrastrukturális beruházásokat illeti, megkezdődött a Szeged-Szabadka-Bácsalmás-Baja vasútvonalnak a rekonstrukciója is. A gazdasági vegyes bizottság ülésén megállapodás született arról, hogy 2018-ban megpróbáljuk megnyitni a két újabb határátkelőhelyet. Elsőként még a tavasz folyamán a Bácsszentgyörgy-Rastina közötti határátkelőt, majd pedig a Kübekháza-Rábé közötti átkelőhelyet, amihez az EU pénzügyi támogatását kívánjuk igénybe venni. Emellett november folyamán megnyílt az újabb Hungarikum központ Újvidéken. Azt tapasztalom, hogy Szerbiában jelentős érdeklődés nyilvánul meg a magyar termékek iránt és az sem elhanyagolható, hogy folyamatosan bővül a Magyarországra látogató szerb turisták köre. És még egy dolog: Belgrádban 2014. július 1-e óta működik a Collegium Hungaricum, ahol folyamatosan teltházas rendezvények zajlanak. A belgrádi szerb közönség részéről rendkívül pozitívak a visszajelzések. Ez is azt jelzi, hogy megvan a szerb társadalom részéről a magyar gazdaság, kultúra, turizmus értékei iránt az érdeklődés.

- Magyarország nemzeti kormánya az elmúlt évek során hatékonyan támogatta Szerbia EU-s integrációját. E tekintetben, a történéseket követve azt tapasztalom, hogy nincs és nem is lesz változás…

- Mi azt támogattuk volna, hogy Szerbia még idén legalább öt tárgyalási fejezetet nyisson meg EU-s felzárkózása során. Amikor Szijjártó miniszter úr október 6-án Belgrádban konzultált Jadranka Joksimović miniszter asszonnyal, akkor ő a sajtótájékoztatón rendkívül határozottan úgy fogalmazott, hogy a hivatalos Budapest ragaszkodik ahhoz, hogy legalább öt tárgyalási fejezet megnyíljon Szerbia számára. Végül Brüsszel két tárgyalási fejezet megnyitását hagyta jóvá. Nem örülünk ennek, mi ennél többet szerettünk volna, de azt mondom, hogy örüljünk ennek az eredménynek is, mert ez azt jelzi, hogy a belgárdi kormányzat felkészült arra, hogy Szerbia belátható időn belül az EU teljes jogú tagjává váljon. Szerbia eddig 12 tárgyalási fejezetet nyitott meg a 35-ből. Ez nem egy rossz eredmény. Természetesen mi a magunk részéről arra törekszünk, hogy jövőre minél több új fejezetet tudjon Szerbia megnyitni. Ezt a munkát a magyar kormány 2015 óta a szerb kormány mellé delegált integrációs szakértő tevékenységével segíti elő. A visszajelzések Joksimović miniszter asszony kabinetjéből nagyon pozitívak, nagyon elégedettek Mocsáry Péter kollégám munkájával. A magyar kormány az elmúlt években mindig az elsők között állt ki Szerbia EU-s csatlakozásának támogatása mellett. Azt feltételezem, hogy Magyarország támogatása még erőteljesebbé fog válni a jövőben.

- Történelmi léptékű gazdasági segítséget kapott a délvidéki magyarság a budapesti kormányzattól az elmúlt két évben. Mire lehet számítani a folytatásban, lévén, hogy Magyarországon jövőre parlamenti választások lesznek…

- Mivel ez a támogatási forma beváltotta a hozzá fűzött reményeket, én azt gondolom, hogy a jövőben is folytatódni fog. A miniszterelnök úr több alkalommal jelezte, hogy amennyiben erre lehetőségünk van, és lesz rá igény, akkor készek vagyunk további forrásokat is biztosítani a vajdasági gazdaságfejlesztési program részére. A magyar kormány által eredetileg előirányzott 160 millió euró lényegesen megnövekedett, a rendelkezésemre álló adatok szerint jelenleg már 200 millió euró körül mozog.

- Idén miként zajlott a könnyített úton történő honosítás Szerbiában?

Az egyszerűsített honosítási eljárás iránti érdeklődés továbbra is töretlen. A rendelkezésre álló adatok szerint eddig nagyjából 180 ezren kapták már meg a Vajdaságban élő magyarok közül a magyar állampolgárságot. Én azt valószínűsítem, hogy a tendencia 2018-ban sem fog leállni, folytatódni fog, ahogy eddig is. Kollégáim pedig Belgrádban és a szabadkai főkonzulátuson is, az elmúlt hét évhez hasonlóan az igényeknek megfelelően folyamatosan kihelyezett konzuli fogadó napokat tartanak.

- Az elmúlt hónapokban időnként hosszú gépkocsisorok alakultak ki a magyar-szerb határon. Tudom, hogy ez a határ egyben az EU külső határát képezi, ami fokozott ellenőrzéssel jár, de lehetséges-e a jövőben csökkenteni a várakozási időt?

- A problémát a nyár folyamán több alkalommal jeleztük a belügyminisztérium illetékeseinek. A két belügyminiszternek, illetve a két országos rendőrfőkapitánynak a találkozója során sikerült egy többé-kevésbé megnyugtató megoldást találni, aminek a hatása november közepe óta érződik. Az átkelés gördülékenyebbé, olajozottabbá vált. Nem mondom azt, hogy a helyzet ma tökéletes, de ha összevetjük a korábbi tapasztalatokkal, akkor azt gondolom, hogy a helyzet most sokkal jobb.

- Egy kérdésem maradt hátra. Nagykövet úr milyen elvárásokat fogalmazott meg az újév küszöbén?

- Február első felében szeretnénk lebonyolítani a már említett kormányzati csúcsot, a magyarországi választások előtt pedig szeretnénk, ha sor kerülne a magyar köztársasági elnök szerbiai látogatására és a magyar-szerb történész vegyes bizottság munkájának lezárására. Gazdasági tekintetben arra számítok, hogy az idei adatokat sikerül majd túlszárnyalni. Fontos lenne még, hogy a két határátkelőhelyből az elsőt az év első negyedében meg tudjuk nyitni. Végezetül sikerekben gazdag, boldog újévet kívánok a Vajdaság Ma olvasóinak és minden szerbiai polgárnak!

Ternovácz István

Az Ön hozzászólása


500 leütés maradt még

Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!