A Domus Pacis jubileuma: A természet szépségében, csöndjében magukra lelnek az emberek

Huszonöt éve nyitotta meg kapuját a horgosi „béke otthona” - Ebből az alkalomból beszélgettünk Harmath Károly atyával

Böjte Csaba és Harmath Károly, két ferences atya a Domus Pacis lelkigyakorlatos ház előtt
Böjte Csaba és Harmath Károly, két ferences atya a Domus Pacis lelkigyakorlatos ház előtt (Fotó: Bozsoki Valéria)
Dr. Harmath Károly OFM atya
Dr. Harmath Károly OFM atya (Fotó: A Domus Pacis archívumából)
Dr. Szöllősi Tibor temerini atya a horgosi Angyalos Boldogasszony-kápolnában
Dr. Szöllősi Tibor temerini atya a horgosi Angyalos Boldogasszony-kápolnában (Fotó: Bozsoki Valéria)
Különböző korosztályok szívesen jönnek a lelkigyakorlatos ház rendezvényeire
Különböző korosztályok szívesen jönnek a lelkigyakorlatos ház rendezvényeire (Fotó: A Domus Pacis fotóalbumából)

2022. július 29. [18:21]

Betűméret:                     

„Hagyd el a rosszat és válaszd a jót, keresd a békét és járj a nyomában” (Zsolt 34,15) hirdeti a horgosi Domus Pacis Ferences Lelkigyakorlatos Ház, amely huszonötödik születésnapját holnap, július 30-án 10 órakor ünnepli hálaadó kétnyelvű püspöki szentmisével . Ennek kapcsán beszélgettünk dr. Harmath Károly OFM atyával, a lelkigyakorlatos ház igazgatójával.

A Domus Pacis egész évben fogad vendégeket

Milyen tartalmakat nyújt a negyed évszázada működő lelkigyakorlatos és közösségi ház?

– A lelkigyakorlatos és közösségi ház helyet és befogadást biztosít a lelki és szellemi feltöltődést, valamint a kikapcsolódást igénylő egyéneknek és csoportoknak. Otthont ad azoknak, akik lelkigyakorlaton, tanfolyamokon, konferenciákon, fórumokon, szemináriumokon, konferenciákon, kulturális – a keresztény értékeket nem sértő – rendezvényeken kívánnak részt venni vagy ilyeneket szervezni. A ház szívesen vendégül látja a nyugodt kikapcsolódást igénylő, a pihenésre vágyó egyéneket, kirándulókat, átutazókat, szálláskeresőket, a természet szerelmeseit...

A szép természeti környezetben elhelyezkedő épületegyüttes alkalmas különböző családi ünnepségek megtartására, mint amilyen a keresztelő, bérmálkozás, születésnap, névnap, évforduló, házasságkötés, lakodalom, baráti összejövetel, osztálytalálkozó...

A tizenhét szobával rendelkező lelkigyakorlatos ház mintegy ötven fő számára tud szállást biztosítani. Szállás igénylése nélkül is – napos rendezvények megtartására – mindenkor a vendégek rendelkezésére áll egy kápolna, egy ötven személyes előadóterem, egy nyolcvan személyes (könnyen előadó teremmé alakítható) belső ebédlő, konyha. A zárt parkolóval rendelkező ház nyáron táborozásra is igénybe vehető. A lelkigyakorlatokhoz szükséges kellő nyugalom mellett a lelkigyakorlatos ház kikapcsolódásra is bőven nyújt alkalmat.

A Horgos központjától mintegy négy kilométerre fekvő Domus Pacis az E-75-ös út mellett található, így könnyen megközelíthető személygépkocsival, de kérésre a Horgos–Szabadka vonalon közlekedő távolsági buszok is megállnak a házhoz vezető dűlőútnál. Az autópálya horgosi csomópontjától alig négy kilométer választja el a házat.

Mindenki megtalálja a saját nyugalmát

Milyen érzés tölti el a ferences lelkigyakorlatos ház megalapítóját visszatekintve az elmúlt évtizedek fáradozására?

– Mindenekelőtt azt kell mondanom, hogy a Jóisten iránti hála tölt el, hiszen ez nemcsak az én művem. Az ötletekről meg a kezdeményezésekről elmondhatom álszerénység nélkül, hogy tőlem származnak, de összefogásból született meg, és nagyon sok ember a sajátjának érzi. Az évek során nagyon sok támogatóm támadt, kisegítők, akik bedolgoztak. Nagy örömmel jöttek például mindjárt kezdetben a horgosi traktorosok. Hordták a homokot, hogy föltöltsük ezt a részt, amikor a szállást megvétele után kezdtük átalakítani lelkigyakorlatos házzá. Azután számtalanszor az újvidéki ferences templomból a közösség tagjai és mások, a Keresztény Értelmiségi Kör tagjai, a horgosi hívek segítettek. A Domus Pacis egyébként az Újvidéki Ferences Rendháznak a tulajdona, az Újvidéki Ferences Rendház pedig a zágrábi Cirill és Metód Ferences Rendtartománynak egyik háza a 38 közül.

Minden a nulláról indult, illetve nagyon szerény körülményekből, soha nem voltunk olyan helyzetben, hogy erre külön pénzbeli támogatást kapjunk, hanem fokozatosan évenként mindig valami hozzá lett építve, így alakult ki az épületegyüttes. Örömmel tölt el, hogy az emberek egyre nagyobb számban igénybe is veszik, közművelődési tartalmú rendezvényeket szerveznek, nemcsak kimondottan vallási jellegű, tartalmú összejöveteleket, lelkigyakorlatokat. Nyitottak vagyunk azok felé, akik tisztelik a keresztény értékeket. Szívesen fogadunk be mindenkit, hogy megtalálja a saját nyugalmát. Ezért neveztük el Domus Pacisnak, azaz a béke otthonának. Ilyenekből van több helyen is a ferences világban. Azért vettünk meg a szállást a lakott területen kívül, hogy ott nyugalom legyen, hogy a természet szépségében és csöndjében magukra leljenek az emberek. Ezért igyekeztünk a gyönyörű fák mellett tavacskákkal, sétányokkal szépíteni a természetet. Így az ember ebben a visszavonulásában önmagára talál és az Alkotójához kapcsolódik.

– Kik alakították az évek során a horgosi Angyalos Boldogasszony- kápolnát?

– A ház megnyitási évében, 1997-ben elindult a kápolna építése, Lotspeich Johann Amat atyának köszönhetően, aki akkor Németországban volt plébános. Nagymértékben ő fizette a kápolna – a falak, a tető – megépítését. Ez rendkívül nagy támogatásnak számított, és nagyon hálásak vagyunk neki. Sajnos az idén meghalt, és nem érhette meg ezt az évfordulót. A másik nagy támogatás a horgosi hívektől származott, akik élén Palatinus István atya, a Szerbiai Mária Rádió programigazgatója, akkortájt még horgosi plébános, a hívekkel együtt ajándékozott egy üvegablakot, amely Szűz Máriát ábrázolja angyalok körében. Így került a kápolna védőszentjének, az Angyalos Boldogasszonynak a vitrázsa/üvegablaka a kápolnába.

Assisi Ferenc belülről akart mindent megújítani

– Mi a porciunkulai búcsú jelentősége?

– Porciunkula táján ünnepeljük a búcsút, mert Porciunkuláról neveztük el, és a búcsút mindig július utolsó szombatján ünnepeljük, egyébként a porciunkulai búcsú, Angyalos Boldogasszony búcsúja mindig augusztus 2-án van. Ezzel a kápolnával, ezzel az elnevezéssel vissza kell tekintenünk Szent Ferencnek az életéhez és a szerzetesi életről alkotott képéhez. Lelki értelemben nagy kereső és forradalmár volt a maga idejében. Kedvelte a magányos helyeket, és nem nyugodott meg, amíg nem talált válaszokat az élet kérdéseire. A magányos helyeken találkozott az Istennel. Felkereste Assisi város mellett a bencések ingatlanján a félig romokban heverő, Szűzanya tiszteletére emelt kápolnát. Az ő idejében még élt az a hagyomány, hogy valamikor látogatott Mária-kegyhely volt, a hívek szívesen jöttek ott össze a 9. század táján is, Ferenc előtt kétszáz évvel még aktív helynek számított. Ferenc azt kérte a bencésektől, hogy engedjék meg, hogy ő és a ferences testvérei használják azt a kápolnácskát, meg a környéken az erdőben kunyhókat emeljenek. Nem akarta, hogy a testvérek bármilyen ingatlant birtokoljanak. Hitt ugyanis abban, hogy mindent az Úrra kell bízni, ő gondoskodik rólunk, így szabadon élhetünk. Ez volt lelkiségének egyik oszlopa. A bencéseknek pedig megígérte, hogy kolduló testvérként bérletet fognak fizetni a közelben levő Rivotorto patakból kifogott hallal.

A bencéseknek beleegyeztek, mert nekik nem volt már hasznos a Ferencnek felkínált terület. A múlt században, amikor akkortájt ott tanultam, felújították az egyességet a ferencesek, és újra visznek a bencéseknek halat, manapság a bencések is adnak ajándékot a ferenceseknek, mégpedig egy korsó jó olívaolajat.

A Porciunkula, a kápolna neve azt jelenti: részecske, darabocska. Ez vált utána a mai napig a ferences rend központi templomává. Ferenc külön engedélyt kért a mozgalomhoz, mert akkortájt sok ilyen bűnbánó mozgalom keletkezett, nagyon sokan az egyház ellen is támadtak. Ferenc nem a könnyebb utat választotta, hogy az egyházat támadja, hanem úgy vélekedett: az egyház az én anyám, nem fogom támadni, hanem majd belülről újítom föl. Igen, belülről kell megújítani. Vajon mennyire vagyunk készek, hogy támadás helyett belülről újítsuk meg a dolgokat? Ahhoz pedig magunknak is el kell fogadni a keresztet, a nehézséget, az áldozatot meg kell hoznunk.

Ferenc belülről akart mindent megújítani. Szegénységben éltek a testvérekkel, az említett kápolnát is saját kezűleg próbálta megújítani. Három ilyen templomocskát próbált helyrehozni, az egyik a San Damiano volt, ahol Krisztus megjelent neki a kereszten, a másik a Szent Péter volt, a bencések egyik elhagyatott kápolnácskája, a harmadik pedig az Angyalos Boldogasszony-kápolnácska volt. Itt éltek ők a kunyhókban, innen mentek a nép közé prédikálni.

A rend 1209-ben szóban III. Ince pápától, majd 1223-ban írásban nyert megerősítést III. Honoriusz pápától. Az új rend, amely szigorú szabályai folytán nagy hatással volt a kor szellemére, óriási arányokban terjedt az ismert világrészekben. Egy nagy gyékényes káptalanra mintegy hatezer ferences jött akkortájt még csak Európa különböző országaiból.

1221-ban már egy nagy gyékényes káptalanra jöttek össze a ferencesek, mintegy hatezren, akkortájt még csak Európa különböző országaiból. Az összejöttek között már ott volt az, akit ma Páduai Antalként tisztelünk. Ő volt a ferences rend első teológiatanára. Az Angyalos Boldogasszony-kápolnában zajlott az első ferencesek élete. Itt vállalta a ferencesek életét a nemes lány, akit Assisi Kláraként ismerünk.

A porciunkulai búcsú az a hagyomány alapján keletkezett, hogy Ferenc nagyon küzdött a bűnök és a kísértések ellen. Egy alkalommal emiatt rózsák közé vetette magát, a rózsák pedig elveszítették töviseiket. Ferenc miután nagy küzdelmében bevetette magát a tövisek közé, megjelent két angyal. Elvezették a kis kápolnába, az oltár elé. Az oltáron megjelent neki Szűz Mária és a kis Jézus. Mária azt kérdezte tőle, hogy a hősies kiállásért milyen jutalmat kér, a közbenjárásával Mária mit kellene hogy elérjen a Fiánál. Ferenc arra kérte, hogy azok, akik ide betérnek, kapjanak teljes bűnbocsánatot, azaz a bűnöket és az azokért járó büntetést is eltöröljék – ez a teljes búcsút jelenti. Előbb csak azokra vonatkozott, akik a pápa elé járultak, később ezt kiterjesztették a ferences kolostorokra, templomokra. Manapság ez ki van terjesztve a plébániatemplomokra is, sajnos ezt a teljes búcsú lehetőségét a plébánosok nem igen hirdetik. Erről az eseményről kapta nevét a porciunkulai búcsú. Assisi mellett az Angyalos Boldogasszony kápolna felvette a Porciunkula nevet, és mi is erről neveztük el a horgosi kápolnánkat – mondta Harmath Károly atya.

Bozsoki Valéria

Az Ön hozzászólása


500 leütés maradt még

Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!