Szabadkai epidemiológus: Az omikron variáns akár a koronavírus járvány végét is jelentheti

A jelenlegi szerbiai járványügyi helyzetről dr. Nebojša Bohuckit, a Szabadkai Közegészségügyi Intézet járványügyi szakorvosát kérdeztük

Dr. Nebojša Bohucki, a Szabadkai Közegészségügyi Intézet járványügyi szakorvosa
Dr. Nebojša Bohucki, a Szabadkai Közegészségügyi Intézet járványügyi szakorvosa (Fotó: subotica.com)

2022. január 14. [17:38]

Betűméret:                     

A napi hazai esetszámokból látjuk, hogy az omikron variáns rendkívül gyorsan terjed, tegnap már a 14 ezerhez közelített, mára valamelyest csökkent az országban regisztrált fertőzöttek száma. A gyors ütemű terjedés ellenére azonban a koronavírus- járvány legújabb mutációja enyhébb klinikai képet eredményez, könnyebben hatol be a felső légutakba, de kevésbé támadja a tüdőt. Dr. Nebojša Bohucki, a Szabadkai Közegészségügyi Intézet járványügyi szakorvosa szerint előfordulhat az, hogy az omikron variáns tetőzése, majd a járványgörbe gyors csökkenése után egy kicsit fellélegezhetünk, hiszen lát esélyt arra, hogy ez lesz az utolsó nagy hullám.

- Az omikron nagyon gyorsan terjed, sokkal fertőzőbb, mint eddigi társai, éppen ezért, ha valaki érintkezik a vírussal, már 3-4 múlva megbetegszik. A lappangási idő tehát sokkal rövidebb, rendkívül nehéz elkerülni ezt a vírust. Látjuk, hogy nemcsak azok a személyek fertőződnek meg, akik eddig nem vették fel a védőoltást, hanem azok is, akik már megkapták az oltóanyag mindhárom dózisát. Az

Egyesült Államokból kapott utolsó adatok szerint két dózis vakcina (Pfizer) 31 százalékos védelmet nyújt, a három adag pedig 75 százalékot. Ez utóbbinál tehát négy személyből egy betegszik meg. Ezzel ellentétben még mindig a védőoltás az egyetlen megoldás, hiszen ha meg is betegszünk, enyhébbek lesznek a tünetek. A gyors terjedése ellenére, klinikai szempontból az eddigi legjobb mutáció, hiszen kevesebb ember kerül kórházba, lélegeztetőgépre, ezáltal kevesebb halálesetet is regisztrálunk. Ez persze nem jelenti azt, hogy ilyen esetek nem fordulnak elő, hiszen tudjuk azt, hogy az idősek és a krónikus betegek nagyobb veszélyben vannak, ezáltal az egészségügyi rendszerre továbbra is hatalmas teher hárul.

Az ötödik hullám meredeken ível felfelé. Lehet-e előrejelzésekbe bocsátkozni, hogy mikor érheti el a csúcsot?

- Az ötödik hullám nagyon gyorsan ível felfelé, de amikor eléri a tetőzést, onnantól kezdve gyorsan csökken majd a járványgörbe lefelé is. Négy hullám után lehet, hogy ez lesz a legnagyobb, de a legrövidebb, tehát meglehetősen gyorsan fog elmúlni. Szabadkán január 1-jén 179 aktív beteget regisztráltunk, tíz nap után pedig ez a szám már átlépte a 800-at, tehát naponta több mint 150 beteget azonosítunk. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ szakembereinek jóslatai szerint az európai lakosság fele megfertőződhet. Azokat sem kerüli el a betegség, akik már korábban átestek rajta. Január elején 12 százalékos volt az újrafertőzöttség, ma már ez a szám elérte a 20-at. Ezek az adatok azt mutatják, hogy nem alakult ki a természetes immunitás, ezért szükséges a védőoltás felvétele. Az emberek gyakran kíváncsiak arra, hogy mennyi antitesttel rendelkeznek. Észak-Bácskában eddig 25 ezer beteget regisztráltunk, pontos adataink vannak arról, hogy ki fordult ilyen ügyben orvoshoz, és milyenek az eredmények. Előfordul, hogy valakinek ezer felett van az antitestek száma, és mégis megbetegszik. Ha a mostani hullám rövid és erőteljes lesz, kialakulhat a természetes immunitás. Más variáns nem lesz jelen, mindenki az omikront kapja meg, a lakosság fele átesik a betegségen, így van arra esély, hogy ez lesz az utolsó nagy hullám. Lehet, hogy az omikron az a mutáció, amire eddig vártunk: nagyon fertőző, enyébb tüneteket okoz, gyorsan megbetegszünk, és hamar véget ér a hullám. Ez mindenképp jó hír.

Ezt jelenti, hogy a nyár már egy nyugodtabb időszak lesz?

- A mostani hullám még ívelni fog felfelé, de már olyan híreket, előrejelzéseket hallunk, hogy februárban lesz a tetőzés, és onnantól kezdve csökken a járványgörbe. Ha nem jön valami új mutáció, ami veszélyesebb, akkor már a tavaszra hasonlóképpen tudunk élni, mint egykoron. Sokkal jobb lesz a járványtani helyzet.

A döcögő oltási kampány megnehezíti a vírus elleni harcot?

- Az oltási kampány nagyon lassan haladt egész Európában. Már egy éve elérhetőek a védőoltások, de az emberek továbbra is hezitálnak. Vagy mesterséges úton kell meggátolni a járványt, amihez nagyon sok embernek kell felvennie legalább a két dózist, vagy a természet megteszi a magáét. Amennyiben az omikron nem az utolsó mutáns, jön egy újabb, de enyhébb, akkor nem lesz tovább szükséges a védőoltás. De ha hasonló ereje lesz, mint az omikronnak, akkor szükség lesz rá, hiszen látjuk, hogy az emberek megbetegszenek. Megtörténhet az is, hogy az influenzához hasonlóan októberben, novemberben felveszünk egy védőoltást, vagy egyet kapunk, amely mindkét betegség ellen védelmet nyújt.

A vírust és a védőoltásokat illetően sok a kételkedő ember. Orvosként hogyan tekint erre?

- Emberekkel dolgozom, és többször hallom, hogy azt mondják, nem létezik a vírus, a betegség. Nehezen tudok erre bármit is válaszolni. A kanyaró esetében sem volt másként. Egyértelmű, hogy beteg az ember, hiszen bőrkiütései vannak, mégis sokan semmiségként tekintenek rá. Amíg az ember egészséges, nem hisz a kórban, de amikor már megbetegszik, nem segít a megelőzés, kizárólag a kezelés. Ilyenek vagyunk, sajnos.

Levesszük-e valaha a maszkokat?

- Látjuk, hogy a maszkviselési szokás Kelet-Ázsiában legalább húsz éve megmaradt. Japánban vagy Dél-Koreában, amióta kitört a SARS-járvány, amely nem volt olyan erős, hogy világjárványt okozzon, az emberek még mindig hordják a maszkot. Szerintem ez is egy megoldás, különösen a hideg idő beálltával. Érdekes, hogy amióta maszkot hordunk, nem igazán regisztrálunk influenzás megbetegedést. Lehet velük élni, ma már divatcikknek számít, színesek, a fiatalok szeretik, hasznosnak tartom.

Ádám Csilla

Az Ön hozzászólása


500 leütés maradt még

Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!