Deli Andor: Nagyobb uniós társfinanszírozást szeretnénk a Szeged-Szabadka-Baja vasútvonal kiépítésében

A fideszes EP-képviselő szerint decemberben nyílhatnak meg újabb csatlakozási tárgyalási fejezetek Szerbiával

Deli Andor
Deli Andor (Fotó: Vajdaság Ma archívum)

2020. október 1. [15:26]

A vajdasági magyar közösség számára kiemelten fontos, hogy Magyarországgal minél gyorsabb és zökkenőmentesebb legyen a kapcsolattartás – írta közleményében Deli Andor vajdasági származású fideszes EP-képviselő. Az Európai Parlament Közlekedési és Turisztikai Szakbizottsága jelentést készít a transzeurópai közlekedési hálózatok jövőre esedékes felülvizsgálatáról. Deli Andor azt szeretné, ha a szakbizottságban bemutatott jelentés-tervezetbe módosítási javaslatokkal olyan elemek kerülnének be, amelyek a magyarországi és a határokon átívelő projektek megvalósítását segítenék.

Elsőként ezekről a módosítási javaslatairól kérdeztük a politikust.

- Nekünk, határon túli magyaroknak különösen fontos a kapcsolattartás az anyaországgal. Egyfajta elszakadást már átélt ez a közösség a 90-es években, s én azt gondolom, hogy egy újabbat már nem tudnánk sem elviselni, sem elképzelni a XXI. század közepe felé tartva. Ebből kifolyólag arra összpontosítunk, hogy minél zökkenőmentesebb, minél gyorsabb legyen a kapcsolattartás, az összeköttetés a vajdasági magyar közösség és az anyaország között elsősorban, de Európa más részei is érdekesek a számunkra. Minél jobb az infrastruktúra, minél jobbak az utak, a vasutak, az összeköttetések, ez annál jobban tud működni. Az európai transznacionális folyosók kérdése napirendre fog kerülni, ugyanis egyfajta újraértékelést végez az Európai Unió intézményrendszere. A bizottság megkezdte az értékelés, hogy milyenek voltak az eddigi eredmények, hol lehet javítani, hol vannak szűk keresztmetszetek, és erről készül egy új jelentés az Európai parlamentben, elsősorban nálunk, a közlekedési szakbizottságban. Ehhez a jelentéshez készítettem módosító indítványokat, amelyeknek pont az a céljuk, hogy ezeket a szűk keresztmetszeteket - mint amilyen például a mi határunk is Szerbia és Magyarország között, tehát egy uniós schengeni ország és egy EU-n kívüli, a schengeni zónához sem tartozó állam között - megnöveljük. Ez a határ egy meghatározó pontja az EU-ba történő belépésnek, ennek felgyorsításához szükséges a jó infrastruktúra, ennek kiépítéséhez pedig pénz kell. Ez volt a második pontja az én beadványaimnak, hogy e projektek uniós támogatását növelni kell.

- Nagyon régóta tervezik már a Szeged–Horgos–Szabadka–Baja vasútvonal felújítását. Ehhez a projekthez lehet-e uniós forrásokat biztosítani?

- Azt hiszem, hogy erre nagy esély van, mert ez a vasúti szakasz rajta van a régió részletes úthálózat térképén, ugyanis nemcsak a fő transznacionális útvonalakkal foglalkozik az Unió, illetve az uniós pénzelés nemcsak azokra az útvonalakra szól, hanem a mellékutakra, vasúti mellékszárnyakra, és egyéb más vízi útvonalakra is. Ezek nem transzeurópai jelentőségűek, de egy adott régió számára rendkívül fontosak és kapcsolódnak a fő érhez, a fő közlekedési útvonalhoz. Ez pont egy ilyen vonal, s ezért már benne van a tervekben, ugyanakkor az a jelenlegi állapot, hogy az EU-s pénzelés, a társfinanszírozás mértéke nem kielégítő. Ugyanis, amíg egy főfolyosóhoz tartozó projekt esetében az uniós társfinanszírozási rész akár 85 százalékos is lehet, addig ezeknél a kiterjedt hálózatoknál csupán 40 százalék körül mozog. Ez semmiképpen sem elegendő ösztönzés ahhoz, hogy belefogjanak a kivitelezők ebbe a projektbe. Nem beszélve arról, hogy egy határon átívelő projektről van szó, s egy uniós és egy EU-n kívüli országról. Döntő lehet tehát, hogy mekkora támogatást, mennyi pénzt kaphat ez az útvonal. Erre vonatkozott a módosító beadványom, hogy itt növelni kell az uniós részvállalást a pénzelésben.

- Megtorpanni látszik Szerbia uniós integrációja, idén egyetlenegy csatlakozási tárgyalási fejezetet sem nyitottak meg. Ez mit jelenhet a gyakorlatban a támogatásokra vonatkozólag? Kevesebb pénz érkezhet-e, amit a vajdasági magyarok is megérezhetnek, például, hogy nem újítják fel a tervezett utakat vagy vasútvonalakat?

- Közvetlen összefüggés nincs, hogy kezdjem rögtön a kérdés második részével. A fejezetnyitás és a programfinanszírozás, a projekttámogatások között közvetlen összeköttetés nincs, úgyhogy ilyen szempontból semmilyen projekt nem kerül veszélybe, vagy már folyamatban lévő kivitelezés felfüggesztésre ennek okán. Amire a kérdés első része vonatkozott, hogy nem nyílt tárgyalási fejezet Szerbiával, ehhez számos tényező is hozzájárult. Elsősorban Szerbiában választásokkal telt el az év nagy része, ugyanakkor a koronavírust még nem is említem. Másodsorban nem Szerbia az egyedüli állam, amely így járt az uniós tanácsüléseken, ami a fejezet jóváhagyásokat végzi. Más nyugat-balkáni országok sem voltak jobb helyzetben, nem kaptak jóváhagyásokat. Egyedül Észak-Macedónia és Albánia vonatkozásában hagyták jóvá, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások, de még ott sem tartanak a fejezetmegnyitásoknál. Csupán a tárgyalások megnyitása kapott zöld fényt az esetükben. Nagyon sok tényező közrejátszott mind szerbiai, mind uniós oldalon ahhoz, hogy nem láthattunk nagyobb fejezetnyitási hullámot az év eddigi részében. Decemberben várható a tanácsban annak az ülésnek az újabb köre, amikor a tagállamok jóváhagyhatnak tárgyalási fejezetnyitásokat. Én bízom abban, hogy a német elnökség tartja majd magát a korábbi ígéreteihez, és több fejezetet is előterjeszt majd a megnyitásra.

Németh Ernő

Az Ön hozzászólása


500 leütés maradt még

Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!