Jogsegélyszolgálat azoknak, akiket magyarságuk miatt sérelem ért

Illusztráció
Illusztráció (Fotó: Vajdaság Ma archívum)
Buckó György
Buckó György (Fotó: Magyar Szó)

2020. május 14. [12:37]

A budapesti székhelyű Kisebbségi Jogvédő Intézet jogsegélyszolgálatot biztosít a külhoni magyar területeken. Délvidéki irodáik munkatársai különféle ügyekben járnak el. Az újvidéki Jogi Kar esetétől kezdve, a magyar nyelvű útjelző táblák megrongálásán át a magyarverésekig széles a skála, amely esetekben megpróbálják ellátni a kisebbségi jogvédelmet.

Buckó György ügyvéddel, a szabadkai iroda munkatársával beszélgetünk a céljaikról, a legtipikusabb vagy éppen kevésbé szokványos ügyeikről.

- Mi is az Önök feladata?

- A budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet megbízásából állandó jogsegély-szolgálati tevékenység keretében különféle jogi eseteket intézünk. Ezek az esetek elsősorban azokra a jogsértésekre irányulnak, amelyek esetében a külhoni magyar nemzetiségű személyeket magyarságuk, vagy vélhetően magyarságuk miatt ért jogsérelem. Ide soroljuk azt, ha valakit például tettlegesen bántalmaznak. Volt egy ilyen eset a közelmúltban, az ügy most is folyamatban van. Egy magyar fiatal csoportosan elkövetett garázdaság szenvedő alanyává vált csupán azért, mert magyarul beszélt és rossz időben volt rossz helyen. Egy csoport helyi fiatal nagyon csúnyán elbánt vele, és én képviselem a fiatalkorú sértettet, akit szerencsére a bíróság is a védelmébe vett. Egyeseket már az ügyben börtönbüntetésre is ítéltek, a fiatalkorúak esetében pedig még folyamatban van az eljárás. Szerencsére azonban a környezetünkben a tettleges bántalmazás ritka.

Ennél valamennyivel gyakrabban előfordul, hogy a jogszabályok által garantált kisebbségi jogaikat nem gyakorolhatják a magyar nemzetiségű személyek. Tipikus példája ennek az újvidéki Jogi Kar esete, ahol évek óta tartó pereskedés van folyamatban, mert a kar vezetése egyszerűen nem akarja biztosítani a magyar diákoknak az anyanyelvű felvételit. Ugyancsak gyakori eset a kétnyelvű feliratok hiányából fakadó jogsérelem. Közérthetőbben: ezek az útjelző tábla esetek. Ismeretlen személyek, mert nemigen kerítik kézre őket, a magyar településneveket lefestik a táblákon. Többször előfordult már ilyen eset Nemesmiliticsen, Sári településen. Az ezzel kapcsolatos bűnvádi feljelentés megszerkesztése, azok nyomon követése is a feladatunk. Általános esetnek számít a kárpótlásokkal kapcsolatos ügyintézés is.

Az általános, állandó jogsegély-szolgálati tevékenység mellett bizonyos ügyekben létezik úgynevezett konkrétperes ügyvitelre szóló pályázati lehetőség is. Ha van egy konkrét, nagyobb volumenű per, akkor erre a Kisebbségi Jogvédő Intézetnél pályázni lehet, s ha a kuratórium elfogadja a pályázatot, akkor azt a konkrét ügyet végigkövetik és finanszírozzák. Egy ilyen induló ügy, az Apatini-ügyként emlegetett eset, ami még 1992-re nyúlik vissza. A szerb-horvát háború sajnálatos következményeként horvátországi szerbek jöttek át Szerbiába, a többi közt Apatinba, s ott erőszakosan elfoglalták egy magyar tulajdonos lakását. Ennek kapcsán bírósági eljárások lettek, pontosabban a szerb lakásfoglaló által elvégzett jelentős befektetések címén folytatott perben hihetetlen jogerős ítélet született, magyarán az erőszakos lakásfoglaló megnyerte a pert. A bíróság jogszerűnek tartotta azt, hogy a tulajdonos tudomása és jóváhagyása nélkül az illető az adott ingatlanba jelentős pénzösszegeket befektetett. Viszont nem kötelezték arra, hogy bérleti díjat fizessen, mert úgymond, ő jóhiszemű lakásfoglaló volt. Ez szembe megy minden jogi előírással, a menekültügyi törvény rendelkezéseivel, de a jóérzéssel is, mert semmiképpen sem lehet helyt adni egy erőszakos lakásfoglaló követelésének, s hogy azzal megfosszák a tulajdonost az ingatlanától, mert tulajdonképpen ez történt. Ezt az ügyet próbáljuk most utólagosan jogorvosolni.

- Mi a tapasztalat? Kisebbségi szempontból pozitív döntések születnek-e?

- Alapvetően azt tudom mondani, hogy a Vajdaságban szerencsére nem rossz a helyzet. Összességében nézve s összehasonlítva a többi külhoni területtel, Kárpátaljával, Erdéllyel, Felvidékkel, jó a helyzet. A szerb és a magyar állam közti együttműködés nagyon jó szinten van. Ennek kapcsán érezhető, hogy a hatóságok is elasztikusabbak, korrektebbek. Összességében, ez oldja a feszültséget a mindennapokban is. Persze ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nincsenek megkülönböztetések, gondoljunk csak a Jogi Karra, s minden egyes ilyen esetet konkrét ügyként kezelünk kisebb-nagyobb sikerrel.

- Nagyjából hány ügyük van évente? Bekerült-e már a köztudatba, hogy működik a jogsegélyszolgálat?

- Nem kifejezetten tudják ezt az emberek. Szerintem kevés ügy van, biztosan több jogsértés van annál, ahány személy hozzánk fordul. Ez egyrészt azért van, mert nem kellően tájékozottak ennek kapcsán, illetve azért, mert nem rossz itt az általános helyzet.

- A Kisebbségi Jogvédő Intézet nyári egyetemet rendez fiataloknak, akik érdeklődnek a téma iránt. A vajdasági irodákban van-e lehetőség, hogy gyakornokként bekapcsolódjanak a jogvédő munkába?

- Örömmel venném, ha jelentkezne fiatal magyar kolléga gyakorlatra, de sajnos egyre kevesebb a magyar nyelven végzett jogász. Munka az lenne bőven, s szerintem kiváló módja a tapasztalatszerzésnek, hogy a nyári egyetembe bekapcsolódjanak, s az ott szerzett tapasztalataikat azután itt a gyakorlatban alkalmazhatják.

Németh Ernő

Az Ön hozzászólása


500 leütés maradt még

Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!