Harminc éves az újabb kori magyar érdekvédelem a Vajdaságban

Interjú Ágoston Andrással a történelmi VMDK alapító elnökével a szervezet megalakulásának 30. évfordulója kapcsán

Ágoston András beszéde a VMDK doroszlói alakuló közgyűlésén
Ágoston András beszéde a VMDK doroszlói alakuló közgyűlésén (Fotó: VMDK évkönyv 1990.)
Herceg János író, a VMDK tiszteletbeli elnöke köszönti az alakuló ülés résztvevőit
Herceg János író, a VMDK tiszteletbeli elnöke köszönti az alakuló ülés résztvevőit (Fotó: VMDK évkönyv 1990.)

2020. március 31. [23:18]

- „Talpra álltunk, megmaradunk!” Ez hangzott el 30 évvel ez előtt, akkor, amikor Doroszlón megalakult a történelmi VMDK. Erről beszélt Pásztor István, a VMSZ elnöke is, idén, március 15-én. Miként került sor anno a VMDK megalakulására és mi valósult meg az akkori célkitűzésekből?

- Ami a VMDK megalakulását illeti, el kell mondanom, hogy a kezdet 1989 végére, december 18-ra esik, amikor is egy 11 tagú kezdeményező bizottság élén én átnyújtottam és nyilvánosságra hoztam a VMDK megalakítására vonatkozó kezdeményezésünket. Hát ez elég nagy érdeklődést váltott ki nem csak Szerbiában, hanem az akkor még létező Jugoszlávia szerte. Autonómiaelképzelésünknek az volt a lényege, hogy legyen a vajdasági magyarságnak, mint kollektivitásnak egy olyan, a magyarok által megválasztott szerve, amelyik alkalmas lesz arra, hogy föltárja, kifejezze és önállóan képviselje is a közösség identitásának megőrzését célzó alapérdekeket. Én azt hiszem, hogy ezt az eszmét sikerült a történelmi VMDK léte alatt továbbvinnünk, nemzetközi síkra emelnünk, csak éppen nem sikerült megvalósítanunk.

- Milyen volt a mikroklíma a kisebbségi magyar érdekvédelem megalakulásához?

- A történelmi VMDK megalakulásának idején két nagyon ellentétes tendencia között kellett megtalálnunk a középutat. Ez sikerült is. Arról van szó, hogy akkor a háború már megkezdődött. Akkor még azt hittük, hogy nem fog sokáig tartani. A másik oldalon pedig volt egy olyan elképzelés Szerbiában is, hogy egy új korszak kezdődik, amikor a demokratikus viszonyoknak az előretörését semmi nem tudja megakadályozni. Ez egy nagyon rövid időszak volt. 1992-93-ban világossá vált, hogy ez a kezdeti lendület nem tarthat ki sokáig, mert abban a pillanatban volt reális, amikor elindultunk. De, és azt hiszem, hogy ez a legfontosabb: a VMDK vezetésének történelmi jelentőségű szerepe volt abban, hogy fönntartottuk az autonómia eszméjét, miszerint a Kárpát-medencében kisebbségben élő magyar közösségeknek mindenütt joga van ahhoz, hogy kollektív jogokat követeljen magának és valamilyen autonómia elképzelést jelenítsen meg. Ez meg is történt Kárpát-medence szerte, azonban eddig sehol nem sikerült megvalósítani a tartalommal rendelkező autonómiát.

- 46 éves volt, amikor kezdeményezte a történelmi VMDK megalakítását. Harminc évvel később most milyennek látja a csillagok állását, egy erős anyaország támogatását magunk mögött tudva?

- Sajnos átfogó monográfia erről az időszakról, a történelmi VMDK-ról még nem született, de a lényeget három dologban látom. Első, hogy nem adhatjuk fel és mindig kezdeményezni kell. Már annak idején kimondtuk, hogy értelmezni kell a körülöttünk zajló eseményeket és aktívan kell hozzájuk viszonyulni. Mindenről megvolt a véleményünk és ezt nagyon gyorsan közöltük is, ennek köszönhetően hatalmas előnyre tettünk szert. Minket ugyan támadtak, de nem kellett védekeznünk, mert folyton új eszméket fogalmaztunk meg, diktáltuk az iramot. Ez egy olyan pozitívum, amit minden jól működő kisebbségi szervezetnek alkalmaznia kell. A második dolog legalább ennyire fontos, hogy a szervezet változik, növekszik. Nem hiszem, hogy van még egy olyan nemzeti előjelű kisebbségi szervezet a Kárpát-medencében, amelyiknek 26 ezer aláírt belépési nyilatkozatot átadott tagja volt. Ennyit tartott nyilván Vékás János, a VMDK alelnöke, aki nélkül ma nem lenne dokumentált tevékenysége a történelmi VMDK-nak. Ezzel függ össze a harmadik dolog is: miután nincs még egy olyan politikai szervezet, amelyiknek ilyen alapos, napi tevékenységről szóló dokumentációja van, így ma nincs akadálya annak, hogy az akkori időszak objektív feltárása egy monográfia keretében megtörténjen. Erre annál is nagyobb szükség volna, mivel az elmúlt tíz évben az Orbán-kormány olyan egységet hozott létre a Kárpát-medencében élő magyarok között, aminek alapja és van perspektívája is van. Én úgy látom, hogy az elmúlt időszak nem csak Magyarország erősödését hozta, hanem a Kárpát-medencében élő magyarok közigazgatási, vagy államjogi integrációjához is elvezetett. Gondoljunk csak a kettős állampolgárság kérdésére. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a kettős állampolgárság és az a gazdasági program, amit az utóbbi években az Orbán-kormány visz olyan erős kapcsolatot hozott létre a Kárpát-medencében élő magyarok között, ami szerintem Trianon óta szerves kapcsolatként soha nem működött. Az érzelmi kapcsolat mindig megvolt, de ez a szerves kapcsolat, ami most van, ez két szempontból is nagy jelentőséggel bír. Egyrészt a magyar nemzet jövője szempontjából, másrészt pedig, hogy kisebbségben élve is lehetőségünk legyen megmaradni magyarnak. Törekednünk kell a nemzeti integrációra, másrészt eredményesen fel kell lépnünk az ezt ellenző globális folyamatok, a balliberális erők ellen. Ugyanakkor küzdeni kell a nemzetállami szellemiség megmaradásáért is, mert sajnos ezt Európában elég nagy veszély fenyegeti.

- A jubileum kapcsán milyen útmutatóval szolgálna azok számára, akiknek ma a legnagyobb a szerepe és felelőssége sorunk alakításában?

- Mindenekelőtt figyelemmel kell lennünk a most időszerű meghatározó folyamatokra. Ez a migráció és az a törekvés az EU-ban, hogy letörjék a nemzetállami törekvéseket. Ezt a két veszélyt figyelembe véve van eredményes politikája a magyar kormánynak és vagyunk eredményesek mi magyarok a Kárpát-medencében. Szerbia vonatkozásában látnunk kell azt, hogy azt a kapcsolatot, amit a magyar és a szerb vezetés az elmúlt években létrehozott, részben a történelmi múlt tisztázására, amit nem lehet lezárni, másrészt a migráció elleni eredményes küzdelemben, ezt tovább kell vinni. Ezt elengedhetetlenül fontosnak tartom. Létezik a nagyon jó egyensúly a két kormány és a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének a tevékenységében, ami a következő években is meghatározó lehet. Remélem, hogy az is lesz.

Ternovácz István

Az Ön hozzászólása


500 leütés maradt még

Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!