Deli Andor: Szerbia EU-s csatlakozása magyar prioritás!

Interjú Deli Andorral, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőjével

Deli Andor
Deli Andor (Fotó: Facebook)

2020. január 11. [16:38]

- Deli Andor képviselő úr immár a második ötéves ciklusát tölti az Európai Parlamentben. Fél éve kezdte újabb mandátumát. Milyen változásokat hozott az újabb brüsszeli időszak az előzőhöz képest?

- Más az Európai Parlament hangulata, mint amit korábban megtapasztaltam. Az átalakulás jelenleg is tart, mások az erőviszonyok. Az, ami korábban egyszerű néppárti-szocialista együttműködési képletnek volt tekinthető, mostanra többszörösen összetett képletté alakult át. Most több frakció kell, hogy megadja a döntésekhez szükséges többséget és ez nagyon nehezen működik.

- Van esély arra, hogy a döntéshozatal felgyorsuljon, hogy ne kelljen egy-egy döntésre hónapokat, vagy éveket várni?

- Ezt most nagyon nehéz megjósolni, mert az EP és a többi európai intézmény sohasem a gyorsaságáról volt híres. Másrészt a belső átalakulás tovább tart, ugyanis most úgy néz ki, hogy a Brexit január végéig lezajlik, ennek eredményeként pedig az EP létszáma a jelenlegi 751-ről 705-re csökkenni fog, ami átszabja a jelenlegi belső erőviszonyokat.

A britek nélkül nehezebb lesz…

- Nekünk, magyaroknak, innen a Kárpát-medencéből nézve, mennyire jó az, hogy Nagy-Britannia hátat fordít az EU-nak?

Én nem örülök a Brexitnek. Politikai értelemben ez egy nagyon fájdalmas törésnek számít az európai integráció folyamatában. Azt gondolom, hogy a közép-európai kis országok képviselői számára megnehezíti a jövőbeni munkát, mert azt látjuk, hogy az Európai Parlamentben, főként pedig az Európai Tanácsban, sok kérdésben minősített többséggel szavaznak a döntéshozók. Ebből kifolyólag megjelenik egyfajta erőeltolódás. Amikor a franko-germán tengely működik, megesik, hogy a demokrácia egyfajta automatizmussal letarolja a kisebb befolyással rendelkező államok érdekeit. Ez esetben a brit jelenlét egyfajta ellensúlyt jelentett az elmúlt időszakban a német-francia előrenyomulással szemben, aminek mi, a kisebb közép-európai országokból érkező képviselők nem egyszer haszonélvezői voltunk. Ez most a Brexittel sajnos meg fog szűnni, úgy hogy a döntéshozatal újrakalibrálásán komolyan el kell gondolkodnunk.

- Most, amikor az egész világot élénken foglalkoztató migráns-kérdésben meglehetősen markáns álláspontot képviselő britek otthagyják az EU-t, elképzelhető-e, hogy Németország és Franciaország is rádöbben arra, hogy ezt a problémát nem a junckeri úton tovább haladva, migráns-simogató módon kell megoldani?

- Ezt most nehéz megjósolni. Az Európai Bizottság ugyanis bő egy hónapja alakult meg, meglátjuk ez ügyben milyen tervekkel áll majd elő.

Küzdenünk kell, a bővítés továbbra sem népszerű téma…

- Melyek a legfontosabb célkitűzései a következő négy és fél évre?

- Az én fő megbízatásom, hogy a vajdasági magyar közösség érdekeit képviseljem. Európai szinten ez azt jelenti: azon kell dolgoznom, hogy az erdélyi és a felvidéki magyar közösség után a vajdasági magyarság is mihamarabb bejusson az EU-ba. Ez a gyakorlat nyelvére fordítva az EU bővítésének támogatását, az ügy propagálását jelenti. A cél tehát: elérni azt, hogy Szerbia mihamarabb az EU tagjává váljon. Ez rengeteg részfeladat elvégzésével jár, legyen szó a szerbiai jelentésekről, az EU költségvetésének a kidolgozásáról, ami most van folyamatban. Itt vannak még az IPA programok, a közlekedési infrastruktúra újratervezése, a nyugat-balkáni bővítés széleskörű kérdése. Van tehát tennivaló bőven. Nem lesz könnyű, keményen küzdenünk kell, mivel a bővítés kérdése továbbra sem egy népszerű téma a nyugat-európai államok vezetőinek a körében. Most az a legfontosabb, hogy a karácsonyi és az újévi ünnepeket követően végre beinduljon a tartalmas és dinamikus érdemi munka, mivel az elmúlt fél év az európai intézmények létrehozásával múlt el.

- Összeszámolni is nehéz, hogy Angela Merkel német kancellár az elmúlt évek során hányszor találkozott Aleksandar Vučić szerb elnökkel. Annak is üzenetértéke volt, hogy az elmúlt év nyarán Belgrádba látogatott Emmanuel Macron francia elnök. A szerb kormány képviselői folyamatosan ingáznak Belgrád és Brüsszel között. Ennek ellenére lassan halad a szerb felzárkózást. Mi lassítja a folyamatot?

- Itt most lecsupaszítva a bővítés eladhatósága a kérdés. Látni kell azt, hogy ha egy párt Nyugat-Európában választásokra készül, akkor a választási kampányban a bővítés kérdése nem számít prioritásnak. Van egyfajta szkepticizmus a bővítés ügyében, ami összemosódik a migráció kérdésével. Ezért nagyon nehéz pozitív üzenetet megfogalmazni a bővítés kapcsán, politikailag eladhatóvá tenni azt. Meg kéne találni a módját, miként elmagyarázni a nyugat-európai polgároknak azt, hogy számukra sem jó, ha a Nyugat-Balán egy fehér folt Európa térképén.

- Emmanuel Macron francia elnök világosan megfogalmazta: előbb az EU reformját kell végrehajtani, csak aztán következhet a bővítés...

- Az uniós reformokat és a bővítést nem ok-okozati összefüggésben kellene kezelni, ez az amit én hibaként látok Macron elnök viszonyulásában. Ezt a két dolgot párhuzamosan kell folytatni.

Nem reális elvárás az, hogy a nyugat-európai országok majd az uniós előszobában ücsörögve békésen kivárják azt, hogy az EU kikristályosítsa a belső viszonyrendszerét. Ez éveket, akár évtizedeken tud igénybe venni, amire nincs idejük a várományos nyugat-balkáni országok vezetőinek, mert ők is felelősséggel tartoznak saját választóik irányába. Ha az EU húzódozása és belső vívódása nyomán szavahihetőségi gondok merülnek fel a tagjelölt országok politikusainál, akkor ők is máshol fogják keresni a megbizonyulásukat, nem pedig a nyugat-európaiaknál.

Az EU nem lehet teljes a nyugat-balkáni országok felzárkóztatása nélkül...

- Ha Brüsszelben az utcán Deli Andor képviselő urat megszólítja egy polgár, hogy mit nyerne ő azzal, ha a nyugat-balkáni országok is az EU-hoz tartoznának, akkor miként próbálja meggyőzni?

- A legfontosabb érv, hogy az EU nem lehet teljes a nyugat-balkáni országok felzárkóztatása nélkül. Ez alatt nem csak a gazdasági érdekeltséget kell érteni, legalább ennyire fontos a csatlakozás biztonságpolitikai szempontból. Meggyőződésem, hogy az EU is stabilabbá válik, ha a nyugat-balkáni országok is a részévé válnak és vice versa, a nyugat-balkáni országok is stabilabbá válnak az EU részeként. És azt is figyelembe kellene venni, hogy globális szinten Európa térvesztésben szenved. Új felemelkedő világhatalmak jelennek meg Keleten és Európa visszaszorulóban van. Ha Európa ebben a helyzetben meg szeretné magát erősíteni, a globális térvesztésnek ellen szeretne állni, akkor a saját háza táján kellene, hogy rendet tegyen, így erősítve meg saját pozícióját. A kontinens csak a nyugat-balkáni országok felzárkóztatásával válhat egységessé.

- Szerbia a 35 tárgyalási fejezetből eddig 18-at nyitott meg és kettőt zárt le ideiglenesen. Az elmúlt év gyengére sikeredett. Idén mire lehet számítani?

- Szerbia 2019-ben összesen két fejezetet nyitott meg, az egyiket az első félévben, a másikat decemberben. Mégis, minden relatív. Ha abból indulunk ki, hogy Albánia és Észak-Macedónia esetében nem történt előrelépés, nem került sor a tárgyalások megkezdésére és hogy tavaly Montenegró esetében sem került sor újabb fejezet megnyitására, akkor azt mondhatjuk, hogy Szerbia esetében a két megnyitott fejezet viszonylag jó eredmény. Ha így nézzük, akkor a térség többi országához viszonyítva Szerbia jól jött ki a mögöttünk hagyott évből. Figyelembe kell venni azt is, hogy az elmúlt évben EP-választásokat tartottak és hogy az EU egészen az elmúlt év végéig a saját intézményrendszerének a kialakításával volt elfoglalva. Én abban bízok, hogy a 2020-as esztendő sokszorta dinamikusabb lesz a fejezetek megnyitása tekintetében és a nyugat-balkáni integrációs folyamatok vonatkozásában is, mint az elmúlt év volt. Ha nem így történik, akkor viszont borítékolható, hogy sokkal inkább ki fog tolódni ezen országok csatlakozása, mint azt eredetileg feltételezni lehetett.

- Mit tehetnek a Fidesz-KDNP EP képviselői az ügy előmozdítása érdekében most, amikor a tömörülést mostohagyerekként kezelik az Európai Néppárton belül?

- A magyar képviselőknek sosem volt könnyű dolguk és valószínűleg soha nem is lesz az Európai Néppárton belül. Ezt most elvonatkoztatnám a Néppárton belüli belső vitáktól, ezek majd megoldódnak. A kis közép-kelet-európai tagállamok képviselőinek mindig is sokkal többet kellett dolgozniuk azért, hogy bármit el tudjanak érni, mint a nagy országokból érkező képviselői csoportoknak. Ez a realitás, léteznek kettős mércék az EU-ban. Az érdekérvényesítés ezért a mi számunkra mindig is egy nehéz kenyér volt, de mi nem menekülünk a feladattól. A Fidesz-KDNP delegáció derekasan dolgozott az előző időszakban és ezt teszi most is. Mi mindentől függetlenül ugyanazzal az elánnal fogunk dolgozni, mint eddig.

Fontos a kisebbségi jogok nyomon követése!

- Néha azt hallom itt, Vajdaságban, hogy túllő a célon a magyar kormány és a Fidesz-KDNP képviselői csoportja, amikor teljes válszélességgel támogatja Szerbia EU-s felzárkózását, úgy, hogy közben kevés szó esik a kisebbségi jogok szerbiai megvalósulásáról. Mondják ezt önnek is?

- Ez már a választási kampányban is felmerült. Erre egyszerű a válasz: a két dolog nem jár külön. Szerbia EU-s integrációja és a kisebbségi jogok megvalósulása kéz a kézben halad előre. A bővítés és a kisebbségi jogok megvalósulása nem képzelhető el egymástól távol. Ezért azt gondolom, hogy a bővítésért való kiállás, az egyik fő érdeke a mi magyar közösségünknek. A bővítés viszont velejárója a kisebbségi jogok megvalósulásának. Ha ezt a két dolgot szétválasztanánk, az nem hiszem, hogy eredményre vezetne.

- No de tudjuk, hogy Románia úgy csatlakozott az EU-hoz, hogy a kisebbségi jogok megvalósulása bőven hagyott maga után kívánni valót. Mi a garancia arra, hogy ez Szerbia esetében nem fog megismétlődni?

- Ezért fontos a bővítés nagyon szoros nyomon követése, ugyanis az EU-ban van egy fajta furcsa kettősség, hogy a kisebbségi témakör csak a csatlakozási időszakban téma és megfigyelt terület, ugyanakkor a csatlakozást követően ez már tagállami belügynek számít. Ebből kifolyólag nagyon fontos, hogy ebben a bővítési stádiumban odafigyeljünk erre a témakörre. Azt látjuk, hogy a szerb kormány, vélhetően a két ország közti jó együtműködésnek köszönhetően is, tartja a vállalásait és ígéreteit.

- Tavaly májusban Strasbourgban arról beszélt nekem, hogy gyakran megkeresik a belgrádi kormány képviselői. Továbbra is folyamodnak önhöz tanácsért, támogatásért?

- Már az EP választás utáni napokban is sokan megkerestek gratulációval, jókívánságokkal, örömüket fejezték ki, hogy folytatódhat az együttműködésünk. A kapcsolattartás azóta is folyamatos és intenzív a szerbiai politikusokkal. Ez egy természetes dolog, hiszen én vagyok az egyedüli képviselő az Európai Parlamentben, aki magyar és szerb kettős állampolgárnak számít.

Szerbia behozhatja Montenegróval szembeni lemaradását...

- Montenegró jobban áll ebben a pillanatban az EU felé vezető úton, mint Szerbia. Ön, mint az Európai Parlament Montenegróról szóló éves országjelentésének néppárti felelőse hogy látja, van-e esély arra, hogy Szerbia behozhatja a lemaradását szomszédjával szemben?

- Nagyon jó a verseny. Az EU-s bizottság is épp ezen dolgozik, hogy versenyhelyzetet teremtsen a tagjelöltek között, hogy azok motiválják magukat, hogy többet és jobban dolgozzanak. Látva azt, hogy Albánia és Észak-Macedónia egy más típusú bővítési folyamatban fogja megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat, mint amelyik úton Szerbia és Montenegró halad, ezért egyértelmű, hogy két vágányon halad tovább a bővítés. Ha a Szerbia és Montenegró közötti formális helyzetet nézzük, akkor azt látjuk, hogy Montenegró egy híján már mindegyik tárgyalási fejezetét megnyitotta, Szerbia viszont a 35-ből 18-at nyitott meg. Szerbia előre haladása most elsősorban annak a függvénye, hogy miként alakulnak a Belgrád és Pristina közötti tárgyalások. Ha e tekintetben idén áttörés következne be, akkor Szerbia akár be is érheti Montenegrót a felzárkózás útján.

- Változhat-e Brüsszel viszonyulása a nyugat-balkáni országok felzárkóztatásának kérdéséhez az új összetételű Európai Bizottság december 1-jei megalakulását követően? Ursula von der Leyen ígéretesebb vezető-e e tekintetben, mint Jean-Claude Juncker volt?

- Azt láttam, hogy Ursula von der Leyen teljesen másként nyitott a bővítés témakörében. Juncker úrtól eltérően, aki azt mondta, hogy „nem lesz bővítés“, ami nagyon rossz üzenetként csapódott le a nyugat-balkáni térségben, Ursula von der Leyen azzal indított, hogy „Európa kapui nyitva fognak maradni“, várva a nyugat-balkáni bővítést. Láthatjuk, hogy amit mondott, mennyivel pozitívabb üzenetet hordoz az elődje által mondottaknál.

Volt alkalmam személyesen is néhány ülésen jelen lenni, ahol Leyen asszony is ott volt és én azt gondolom, hogy neki a személyes meggyőződése is az, hogy a nyugat-balkáni országoknak csatlakozniuk kell az EU-hoz.

- Milyen a viszonya Várhelyi Olivérrel, aki december 1-e óta az EU szomszédság és bővítés-politikai biztosa? Milyennek látja az ő mozgáskörét?

- Várhelyi Olivér egy nagyon fajsúlyos portfóliót kapott. Nagyon fontos, hogy Magyarország minden ármánykodás ellenére megtartotta a szomszédság és bővítés-politikai posztot. Biztos vagyok benne, hogy Várhelyi Olivér személyében az EU egy szakképzett, rátermett és energikus biztost kapott. Ismerve az ő korábbi munkáját, amit az állandó képviselet vezetőjeként végzett Brüsszelben, nagyon jó teljesítményre számítok az ő esetében. Bízom abban, hogy Várhelyi Olivér az egyik legaktívabb biztosa lesz az Európai Bizottságnak, ami a magyar érdekeknek is jót tesz.

Ternovácz István

Az Ön hozzászólása


500 leütés maradt még

Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!