Misszió

Azbej Tristan
Azbej Tristan (Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté)

2019. december 24. [0:00]

Nagyon megérintett, ahogy a határon túli honfitársaink viszonyulnak a távolban élő keresztényekhez. Erdélyből és Kárpátaljából is kaptunk jelentős felajánlásokat, azzal a kéréssel, hogy küldjük a támogatást a segítségre szoruló keresztényeknek, ahogy a Vajdaságból is rengeteg támogató üzenetet kaptunk – mondta a Vajdaság Ma portálnak adott exkluzív interjújában Azbej Tristan. A Miniszterelnökség Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért Felelős Államtitkárságának vezetője személyes missziójának is tartja a távoli vidékeken élő, szükséget szenvedő hittársaink megsegítését.

- Elmondása szerint ön gyermekkorában megérezte a nagyon puha diktatúra szelét. A keresztények megsegítése így amolyan személyes ügy is?

- Tízéves voltam a rendszerváltoztatáskor, így természetesen hiányosak az akkorról származó emlékeim. Ami megmaradt, az viszont meghatározó, például az, hogy arra kértek, tagadjam le a vallásos neveltetésemet. Ez sikerült is, beálltam a sorba, hétévesen nincs igazán más választása az embernek. Aztán végül lebuktunk egy tanári látogatás során, meglátták a feszületet, engem pedig a gyerekek előtt pellengérre állítottak, hogy milyen körülmények között élünk. Fél év múlva már nem abba az iskolába jártam. Amit a misszióm során látok, a keresztényüldözés, az az én személyes élményeimmel nincs egy szinten természetesen. A mi életünk nem volt veszélyben, nem üldöztek el otthonról. Annyi történt, hogy el kellett rejtenem, amiben hiszek, s ahogyan imádkozom. Egy ártatlan gyermeki léleknek ez érthetetlen. Az élmény viszont végigkísér azóta is, ez is hozzájárul ahhoz, ahogy az üldözött keresztényekhez fordulunk itt a programban.

- Ma, 2019-ben is megvan ez a keresztényellenesség vagy vallásellenesség Európában?

Magyarországon nincs ilyen. Egyes nyugati országokban, a liberálisnak nevezett, de a valóságban nagyon is korlátozó gondolkodásmóddal bíró államokban egy feszület ékszerként való viselése ma azt eredményezheti, hogy elveszíti valaki az állását. Ez nagyjából hasonló, mint amit mi tapasztaltunk a nyolcvanas évek puha diktatúrájában. Annak idején a szocialista államhatalom részéről jött a vallásellenes nyomás, most az úgynevezett korrektség és tolerancia nevében történik ugyanez. Ez nem egyedi, munkaadói döntés, ha jól emlékszem, az Európai Bíróság megerősítette a munkaadó jogát, hogy vallási szimbólumok viseléséért kirúgjon bárkit, akinek ezt követően nincs jogorvoslati lehetősége. A vallások közül pedig egyértelműen a kereszténységet sújtja ez az eljárás leginkább, hiszen ha valaki mondjuk az iszlám gyakorlását próbálná visszaszorítani, nem járna sikerrel, állítólag a legnagyobb gond nyugaton épp az iszlamofóbia terjedése. Érdekes, korábban a nyugati liberális, önmagukat az antiszemitizmus ellen küzdő élharcosoknak beállító erők számára a zsidóellenesség nem különösebben fontos, sőt egyre többször antiszemita kijelentésekkel próbálnak a beköltöző muszlimok kedvére tenni. Lassan a vallásos emberek védelme a keresztények mellett a zsidó embereket se fogja megilletni.

- Magyarországon ez hogyhogy nem alakult ki, sőt államtitkárság alakult a keresztények védelmében, ráadásul emögött széles körű társadalmi támogatottság is van?

- Felmértük ezt a támogatottságot, hiszen nagyon fontos volt számunkra, hogy tudjuk, amit csinálunk, az mások szerint is a magyar lakosság akaratával találkozik. A kutatás eredménye az, hogy a magyar lakosság háromnegyede egyetért a humanitárius alapelveinkkel, azaz nem a bajt kell idehozni a migráció támogatásával, hanem a segítséget odavinni, ahol baj van. Emellett a magyar emberek kétharmada érzi úgy, hogy a keresztényüldözés korunkban egy súlyos probléma, az üldözöttek pedig megérdemlik a védelmet. Ez ráadásul pártpreferenciától független a kutatásunk szerint, azaz a kormányzattal kritikus emberek többsége is egyetértett a célokkal. Mi, magyarok hordozunk a nemzeti pszichénkben egy érzékenységet az üldözöttek és az elnyomottak irányába, ezt a történelmünk igazolja. A mostani középkorú nemzedéknek is vannak személyes élményei az emberi szabadságjogok korlátozásáról. Ha megnézzük a Demokratikus Koalíció vezetőjének kijelentéseit, láthatjuk, hogy egy határozottan keresztényellenes irányvonalról volt szó, amikor ez a párt – korábban még más néven, szocialistaként – kormányozta Magyarországot. Ezt váltotta fel elsöprő támogatással a kereszténydemokráciát hirdető jelenlegi kormány, amelyet azóta többször is megerősített a lakosság. A kormányzat pedig deklaráltan kereszténydemokrata, kijelentette, hogy ebbe az irányba fogja vinni az országot, és az alkotmányban is rögzítette, hogy Magyarország megmaradásához, a jövőjéhez alapvetően hozzájárult a kereszténység. Ez vezetett oda, hogy Magyarország programot indított a keresztények védelmére és felvállalta a megóvásukat.

- A Hungary Helps program a térségben is működik?

- A felosztás szerint az anyaországi segítség két részre válik, a Hungary Helps a Kárpát-medencén kívüli területeken működik. A Kárpát-medencén belüli, de az anyaországon túli területeken más programok működnek más államtitkárság irányításával, például a Bethlen Gábor Alap programjai tartoznak ide. Nem csak a praktikum szempontjából jó ez a felosztás, de elvi szinten is furcsa lenne, ha mi a külhoni magyarságot segítenénk, esetükben ugyanis együttműködésről lehet csak szó magyar-magyar viszonylatban. Személyesen viszont nagyon megérintett, ahogy a határon túli honfitársaink viszonyulnak a távolban élő keresztényekhez. Erdélyből és Kárpátaljából is kaptunk jelentős felajánlásokat, azzal a kéréssel, hogy küldjük a támogatást a segítségre szoruló keresztényeknek, ahogy a Vajdaságból is rengeteg támogató üzenetet kaptunk. Meglepő volt látni, hogy egy kárpátaljai református családi napon több millió forintot gyűjtöttek össze a magyarok az iraki keresztényeknek, pedig ők maguk is nehéz anyagi helyzetben vannak.

- Más országok is vállalják azt, hogy egy közösséget célzottan támogatnak, vagy megmaradnak annál, hogy mindenkit, válogatás nélkül?

- Nyugat-Európában nem csinálnak ilyet, az iszlám államok számára viszont ez sose volt probléma. Ez szerintem teljesen rendben van. A gond azzal van, hogy a keresztény gyökerű országok ezt nem teszik. Azt szokták mondani, hogy ne kivételezzünk a keresztényekkel, ne emeljünk ki egy csoportot. Ha teljesen figyelmen kívül hagynánk a keresztény szolidaritás kötelességét és a közös kulturális gyökerek létezését, akkor is egyértelmű volna, hogy a legrászorultabb, legüldözöttebb, legkevésbé támogatott csoport mellé kellene állnunk, ezek pedig a keresztények. Mikor Brüsszelben jártam legutóbb, a francia kormány ottani képviselője felszólalásában az én általam elmondottak kritikáját adta elő, s úgy fogalmazott, ha mindenki úgy viselkedne, mint a magyar kormány, a Közel-Keleten az a helyzet állna elő, hogy a szunniták csak a szunnitákat, a síiták csak a síitákat, a keresztények pedig csak a keresztényeket segélyeznék. Tehát nem tesznek így a franciák, és senki más. Ez így megkérdőjelezi a keresztény közösség létezését, a kapcsolatot keresztények között. A kapocs egyik felén olyan valaki van, aki ezt a keresztény identitást már nem érzi.

- Mi elvárunk valamit a Hungary Helps program eredményeként?

- Mi nem egy karitatív szervezet vagyunk, hanem egy kormányzati program, így természetesen a magyar emberek érdekeit kell, hogy szolgáljuk. Ahogy az alkotmányban is áll, a kereszténység védelmével önmagunkat védjük, a válságrégiókban való segítségünk pedig enyhíti a migrációs nyomást. A fiatal keresztényeknek szóló ösztöndíjprogramunk keretében jelenleg 250-en tanulnak magyar egyetemeken, sokuknak esélye se lenne részt venni a felsőoktatásban. Idejönnek, ösztöndíjat kapnak, s azt a feltételt szabjuk nekik, hogy a tanulmányaik után térjenek haza, ott legyenek vezéreik a közösségüknek. Ezzel pedig kis nagyköveteink lesznek, hidat teremtenek, és mindig közel maradnak Magyarországhoz.

Sitkei Levente

Az Ön hozzászólása


500 leütés maradt még

Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!