Fremond: Szent István örökség egy olyan értékrend, amely ma is irányt mutat

A Magyar Nemzeti Tanács már hagyományosan az Újvidéki Színházban szervezi meg a Szent István-napi ünnepségét.

Az eseményen felszólalt Fremond Árpád, az MNT elnöke és Maja Gojković, a tartományi kormány elnöke.

Fremond elmondta, hogy augusztus 20-a a magyar nép legrégebbi és legmélyebben gyökerező ünnepe, amikor Szent István királyra és államalapítóra, a magyar államiság létrejöttére, valamint a keresztény örökségre emlékeznek.

Kiemelte, hogy Szent István örökségét nem csupán a törvények jelentik, hanem egy olyan értékrend is, amely ma is irányt mutat.

„A béke, a türelem, az alázat, a bölcsesség, a hit és a közösség iránti felelősség olyan értékek, amelyek az elmúlt ezer évben sem veszítettek jelentőségükből” – hangsúlyozta Fremond.

Maja Gojković, a tartományi kormány elnöke kijelentette, hogy Vajdaság évszázadok óta különböző népek, kultúrák és nyelvek találkozási helye, és éppen ebben rejlik egyik legnagyobb értéke.

„A különbözőségeknek nem választóvonalaknak kell lenniük, hanem az összekapcsolódás és a kölcsönös gazdagodás terének. Minden polgár, a szerb nép és valamennyi nemzeti kisebbséghez tartozó személy egyenjogúsága – nemzeti, vallási, kulturális vagy bármilyen más hovatartozástól függetlenül – annak a társadalomnak az alapja, amelyet építeni és megőrizni szeretnénk” – mondta Gojković.

Kiemelte, hogy a magyar nemzeti közösség Vajdaság fontos és értékes része, nyelve, kultúrája és hagyományai pedig szervesen beépültek a tartomány identitásába, és közös örökségének részét képezik.

Gojković közölte, hogy a tartományi kormány a továbbiakban is megbízható partner lesz a magyar közösség nemzeti identitásának, kultúrájának, oktatásának és hagyományainak megőrzésében és fejlesztésében, csakúgy, mint minden más nemzeti közösség esetében, amelyek Vajdaságot jellegzetessé és egyedivé teszik.

Mint mondta, különösen jelentős, hogy az elmúlt években magas szintű kölcsönös bizalom és megértés alakult ki, ami a nyílt párbeszédnek és annak a készségnek az eredménye, hogy közösen dolgozzanak valamennyi polgár érdekében.

Rámutatott Szerbia és Magyarország jó baráti és partneri kapcsolatainak jelentőségére is. Értékelése szerint ezek példát mutatnak arra, hogyan lehet bizalommal, politikai felelősségvállalással és konkrét együttműködéssel tartós kapcsolatokat kiépíteni két állam és két nép között.

Ennek az összekapcsolódásnak az egyik leglátványosabb jelképét a Belgrád–Budapest gyorsvasútban látja, amely – mint mondta – nemcsak városokat és gazdaságokat, hanem mindenekelőtt embereket köt össze, írja az RTV.

Az új búzából sütött kenyeret történelmi egyházaink lelkipásztorai áldották meg.

Az ünnepi műsorban fellépett a topolyai Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ Cirkalom Táncegyütese és az óbecsei Fokos Zenekar.