Kishegyesen és Kúlán is Petőfi-szobrot avattak

Három Petőfi-szobrot avatnak fel ezen a hétvégén Vajdaságban a Mozdulj! Petőfi! programsorozat részeként. Az elsőt Kúlán leplezték le, majd pedig Kishegyesen is szobrot avattak.

A VM4K pályázatára minden olyan vajdasági település jelentkezhetett, ahol még nincs Petőfi Sándort ábrázoló szobor, emléktábla vagy dombormű. A nyertes települések között van Kúla és Kishegyes is. Kúlán a Petőfi Sándort ábrázoló mellszobor a helyi római katolikus templom melletti téren kapott helyet.

Kúla után Kishegyes következett, ahol a felújított művelődési ház előtti főtéren kapott helyet Szilágyi László alkotása. Fremond Árpád, az MNT elnöke elmondta, nagyszerű ötletnek tartja, hogy a közösségek összefogva részt tudtak venni a pályázaton. Ez megmozgatta a közösségeket, hiszen kisfilmmel kellett készülniük. Összefogta az egyesületeket, összefogta egy-egy településnek a lakosságát, és arra sarkallta őket, hogy a legjobb arcukat mutassák meg, és hogy ők legyenek a legjobbak, hogy ők kapjanak Petőfi-szobrot.

- Azt gondolom, hogy a közösségépítés szempontjából fontos volt ez az akció, és örülök annak, hogy most egymás után három mellszobrot leplezünk le. Természetesen lesz egy negyediknek is az átadója majd. Az egész programsorozat, Petőfi születésének a 200. évfordulója kapcsán a Mozdulj Petőfi! része. Azt gondolom, hogy a közösségépítés szempontjából, a vajdasági magyar közösség szempontjából is fontos, ahogy beszédemben említettem is, a magyarság, az összmagyarság, de ezen belül a délvidéki, a vajdasági magyarság is igazából az 1848-49-es forradalom és szabadságharcból, annak lelkületéből táplálkozik. Identitásunk megőrzése szempontjából ez az, ami nagyon közel áll hozzánk, és a nemzeti ünnepeink közül is talán ez az, amit ki tudnék emelni, amely megmozgatja leginkább az egész közösséget – nyilatkozta. - Petőfi Sándor életútja gyakorlatilag eggyé vált magával a forradalommal, a forradalom kitörésével és annak leverésével, hiszen a költő az utolsó csaták egyikében eltűnik, úgyhogy az ő egész életútja a forradalomra vetíthető rá. Azt gondolom, hogy fontosak ezek az események. Azt gondolom, hogy nagyon fontos az, hogy minél több köztéri szobrunk legyen. Azt gondolom, hogy ezeket az évfordulókat ki kell használni, és hogy ebből tovább tudunk építkezni az elkövetkezendő időszakban is – tette még hozzá.

Juhász Bálint, a kishegyesi községi képviselő-testület elnöke szerint méltó helyre került az egyik vajdasági Petőfi-mellszobor.

- A Művelődési Egyesületünk táncegyüttese számomra a legjobb, de mindannyiunk számára az egyik legjobb vajdasági táncegyüttes. 70 éves az idén az egyesület. Ez az épület, amely tövében nálunk egy fantasztikus, a kishegyesiek önerejéből fölépített épület megépítésétől büszkén viseli Petőfi Sándor nevét. Hasonlóságot is felfedezhetünk a sorsukban: az elvesztés fájdalmát, a küzdelmet. Petőfit is elveszítettük, sajnos, nagy értéke volt, a legnagyobb magyar költő volt és a szabadságharc áldozata lett. Küzdelmes volt az élete. Ezt az épületet is elveszítette a közösség és nagyon hosszú harc árán szereztük vissza a közösség tulajdonába. Ma már ott tartunk, hogy a Vajdasági Magyar Szövetségnek és a magyar kormánynak köszönhetően hamarosan nemcsak, hogy egy megújult színházterem és egy közösségi tér, amely helyet ad minden civil kezdeményezésnek Kishegyesen, hanem egy gyönyörű faluközpont is kialakul. Itt találkozhatunk majd Petőfi Sándor mellszobrával mindennap. Talán nem kevéssé nagyképűség megemlíteni azt sem, halála előtt, az évforduló előtti két nappal, hogy Kishegyesnél zajlott a Petőfi számára oly fontos és életében mérföldkövet jelentő szabadságharc utolsó győztes csatája. Petőfi intelmeit kívánjuk követni. Egy új hazát szeretnénk saját magunknak építeni. Követjük a lánglelkűt – nyilatkozta a szoboravatón.

A szobrok elkészítésére Szilágyi László újvidéki szobrászművészt kérték fel. Az alkotó jelen volt a kishegyesi szoboravatón is. Elmondása szerint mindössze hét nap alatt befejezte a Petőfi-szobrot, amikor agyagból megalkotta a mintát. Rámutatott azonban, hogy már 30-40 éve időről időre elgondolkodott, hogyan alkotná meg.

- Szerencsére megmaradt az egyetlen dagerrotípia, amellyel dolgoztam, a többit nem is néztem, mert nem tartottam relevánsnak, sok a romantizmus benne. Én nem tartottam Petőfit ilyen fajta romantikusnak, hanem egy félig bolond embernek. A nagy alkotók, a lángelmék ugyanis félig bolondok – fejtette ki meglátását.
A szoboravatót követően az Anna-napi sokadalomban felléptek a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület csoportjai és vendégeik a színház előtti téren, az új nyári színpadon.