Fellobbant az összetartozás tüze Horgoson

Az összetartozás tüze Horgoson
Az összetartozás tüze Horgoson (Fotó: Németh Ernő)
A vendégek
A vendégek (Fotó: Németh Ernő)
A közönség
A közönség (Fotó: Németh Ernő)
A tribün: Nagygyörgy Zoltán, Danyi Bernadett és Vass Zoltán
A tribün: Nagygyörgy Zoltán, Danyi Bernadett és Vass Zoltán (Fotó: Németh Ernő)

2020. június 4. [22:24]

Trianon 100. évfordulóján 20 óra 20 perckor a világ 70 országában lobbannak fel az összetartozás tüzei. A kezdeményezéshez csatlakoztak Horgoson is, ahol a Szent István- szobor előtt a cserkészek gyújtották meg a máglyát.

Vass Zoltán történész elmondta, hogy a lángok nemcsak a szétszakított nemzet külhonba szakadt tagjainak egységét jelképezik, hanem azokra a magyarokra is gondolnak, akik Trianon következtében kényszerültek arra, hogy elhagyják szülőföldjüket, s hogy akár más kontinensekre költözzenek.

Az összetartozás tüzének meggyújtása előtt 100 éve cserélt gazdát Horgos és vidéke címmel tartottak megemlékezést. Danyi Bernadett történész, Nagygyörgy Zoltán helytörténet-kutató és Vass Zoltán történész beszélt arról, hogy miként került Horgos Nagyközség Magyarország közepéről a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságba.

Danyi Bernadett elmondta, hogy a színmagyar falu lakossága 1922-ben kiáltvánnyal tiltakozott az ellen, hogy Magyarországtól elcsatolják, s fordult Szegedhez: „Magyar Testvéreink! Értsétek meg! Horgos 12.000 magyar lakosa között egy bolgár van. Rokonok vagyunk, mert sem Horgoson, sem Szegeden nincs magyar, kit fiúi, testvéri, baráti kötelék ne fűzne egymáshoz, ne engedjetek bennünket pusztulni!”

Vass Zoltán elmondta, hogy a jugoszláv fél fel is ajánlotta Magyarországnak, hogy visszaadja Horgost, a Népszövetség felügyelete alatt több éven át folytak a tárgyalások. A szerbek azt szerették volna, ha megkapják Újszegedet és a környékbeli szerbek által is lakott falvakat, de Magyarország stratégiai szempontok miatt, Szeged katonai védelmének megszervezésére gondolva, nem állt rá a cserére. Később Szabadka feletti magyarországi falvakért is elcserélte volna a délszláv állam Horgost, de végül is nem jött össze az alku, pedig a Népszövetség is rábólintott volna.

Nagygyörgy Zoltán helytörténet-kutató, aki ugyancsak sokat tanulmányozta az időszakot, arról beszélt, hogy a kisember hogyan élte meg az impériumváltást. A magyar bakák Magyarországról vonultak háborúba, de már nem Magyarországra tértek vissza. Az is megtörtént, hogy a honvédek itthon maradt családtagjait kiutasították az új délszláv államból.

Trianon után Horgos elveszítette ugyan korábbi piacait, de a falu hamar magára talált köszönve a paprikának és a bornak, amit az új államban is el tudott adni. Ugyancsak siker, hogy a falu Jugoszláviában is megtarthatta régi nevét, s sikerült megakadályozni azt, hogy átkereszteljék Crnogorcira.

Németh Ernő

Az Ön hozzászólása


500 leütés maradt még

Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!