Télűző Topolyán

Együtt vonultak a felnőttek és az óvodások
Együtt vonultak a felnőttek és az óvodások

2018. február 13. [13:48]

Topolyán hagyományőrző farsangi felvonulás keretében próbálták meg elűzni a telet, de egyben a néphagyományokat is feleleveníteni, bemutatni, megőrizni, átadni a következő generációknak. A hóesésben zajló felvonulásban a Bambi óvoda növendékei is részt vettek, azt követően pedig a tájház udvarában a kiszebábú elégetésére és a bőgőtemetésre is sort kerítettek.

A topolyai Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat ötödik alkalommal szervezett idén farsangi felvonulást. A menet a Felvonulás térről indult, majd a központon keresztül a Fő utcán át vonultak fel a Tájházig, ahol egy hagyományos program keretében próbálták elűzni a telet, de egyben elbúcsúztatták a farsangot is. A farsang egykoron a párválasztás időszaka volt és egyben esküvői szezon, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt menyegzőket tartani. Ezt követően a kiszebábú égetése közben télűző és betegségűző rigmusok hangzottak el, majd egy tréfás búcsúztató kíséretében a nagybőgő temetése következett. A szervezők a Tájház udvarán farsangi fánkkal és forró teával vendégelték meg a felvonulókat és a nézelődőket, a felnőttek pedig forralt bort is kaptak.

Kovács László, a Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat elnöke elmondta, hogy mindez nemrég még Topolyán és környékén is élő néprajzi elemekre épül. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. A farsang csúcspontja a jelmezes felvonulás, vagy karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez az időszak a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató. Idén először szervezték meg a felvonulást húshagyó kedden, mert így az óvodások is tömegesebben részt tudtak venni. Korábban a húshagyó keddet megelőző szombaton szerveztek farsangi alakoskodó felvonulást. Kovács elmondta, hogy a nagybőgőt is azért temetik el ilyenkor, - tréfás búcsúztató kíséretében -, mert ezt követően már egészen húsvétig nem ildomos zenés mulatozásokat rendezni.

A kiszebábú égetése közben télűző és betegségűző rigmusok hangzottak el, a nagybőgőt pedig tréfás rigmusokkal siratták el. A szervezők a tájház udvarában farsangi fánkkal és forró teával vendégelték meg a felvonulókat és az érdeklődőket. Igazi karneváli hangulat volt ma Topolyán. A hagyományőrző rendezvény pedig az esti órákban közös barátkozással zárul. A „húshagyó” elnevezés egyébként eredetileg az olasz eredetű karnevál szó tükörfordítása. A szót ugyanis a latin carnem levare, „húst elhagyni” kifejezésből származtatják. Húshagyó kedden kezdődik a húsvétig tartó 40 napos böjt.

Fekete Edit óvónő elmondta, hogy már az óvodában elmesélte a gyerekeknek, hogy a kiszebábot valójában miért is égetik el, hogy elkergessék a telet és várják a tavaszt. Ha a kiszét nem égetik el, akkor vízbe kell dobni, és ez a verzió is nagyon tetszett a gyerekeknek. Stuparić Magda óvónő a szülőknek is köszönetet mondott, akik idén sokat segítettek a jelmezek elkészítésében.

Tóth Péter

Az Ön hozzászólása


500 leütés maradt még

Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!