2020-ig huszonkilenc határátkelőhely a szerb-magyar határon

A határátlépési lehetőségek sűrítéséről hozott döntést tavalyelőtt a magyar kormány. A döntés értelmében a Közlekedési Operatív Program finanszírozásával elindult egy projekt, amely alapján megvalósíthatósági tanulmányok készülnek a határátkelőhelyek számának növelésére. Az Európai Unió részéről a projekt egyformán kedvezményezett a szerb-magyar határ mindkét oldalán, függetlenül attól, hogy Magyarország már uniós tagállam, Szerbia pedig csak most kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat.

A célkitűzések megvalósítása érdekében hétfőn, a magyarkanizsai Városháza dísztermében, nemzetközi szakmai tanácskozásra került sor, amellyel hivatalosan is útjára indították a 16 hónapos futamidejű programot.

A megjelenteket, akik között ott volt Magyar Levente, a magyar Miniszterelnökség helyettes államtitkára, Magyar Anna, Csongrád-megye és Bányai Gábor, Bács-Kiskun-megye Közgyűlésének elnöke, Pásztor István, Vajdaság Képviselőházának elnöke, Branislav Bugarski tartományi titkár, a térségben a határ mindkét oldaláról érintett önkormányzatok elnökei, illetve képviselői valamint a projekt kidolgozásában és életre keltésében érdekelt szakemberek, Nyilas Mihály, Magyarkanizsa polgármestere köszöntötte.

- Megtiszteltetés számunkra, hogy ennek a rangos tanácskozásnak a házigazdái lehetünk. A határátkelők bővítésének kérdése nagyon fontos számunkra, hiszen határ menti községként, az Európai Unió kapujában, nap mint nap érezzük az itt még meglévő országhatár közelségének előnyeit, de hátrányait is. Magyarkanizsa szempontjából elsődleges cél a régi Röszke-Horgos határátkelő újbóli megnyitása, hogy községünk polgárainak megkönnyítsük a Magyarországra való átjutást, ami az autópályán lévő új határátkelő túlterheltsége miatt az utóbbi időben igencsak megnehezült – mondta a polgármester.

A tanácskozáson felszólaló magyarországi vendégek elégedettségüknek adtak hangot, hogy egy olyan délvidéki településen találkozhattak, amely az IPA-pályázatok vonatkozásában a legaktívabb felhasználók közé tartozik a Vajdaságban, ráadásul közvetlenül is érintett a határnyitásban. Valamennyien egyértelműen kimondták, hogy a meglévő hat közúti, két folyami és két vasúti határátkelőnél sokkal több határátkelőre lenne szükség a mintegy 160 kilométer hosszú magyar-szerb határszakaszon. A jelen állás szerint ezen a távolságon átlagban 27 kilométerenként található egy-egy határátkelő, ami messze elmarad az uniós gyakorlattól, és nagyban megnehezíti a határzónában élők családi kapcsolatainak fenntartását, a munkavállalást és a diákok utazását is. Az EU országai közötti határokon 5-6 kilométerenként át lehet jutni a szomszédos országba, de például a magyar-osztrák határon alig másfél kilométerre vannak egymástól a határátkelők.

- Köszönettel tartozunk a magyar kormánynak ezekért az elképzelésekért és azok anyagi támogatásáért, mert az új határátkelőhelyek megnyitása olyan egzisztenciális gondokat old meg térségünkben, amelyek jelenleg polgáraink jövőjét, jövőképét is megkérdőjelezik. Már régen nem politikai kérdés ennek a megoldása. A projekt célja, hogy feltárja, hol van igény és gazdasági indokoltság arra, hogy határátkelőhely nyíljon, ezzel párhuzamosan a magyar kormány számunkra is lehetővé teszi, hogy erről véleményt mondjunk, hogy megmondhassuk, mik lennének a mi prioritásaink, amivel nekünk élnünk is kell, hiszen a régi utaink meg vannak, azok még ma is léteznek, csak átvágta őket a határ, ezért ma nem átjárhatóak. Azt hiszem mindenki előtt világos, hogy gazdasági, turisztikai vagy éppen szociális szempontból mit jelentene 20-25 újabb határátkelőhely megnyitása. A projekt értelmében végre talán sikerül felújítani a Szeged-Szabadka-Bácsalmás-Baja vasútvonalat is, ami azt bizonyítja, hogy semmi sem lehetetlen, így az új határátkelők megnyitása sem. Feltételezem, hogy a szerb, majd a magyar parlamenti választásokat követően rövid időn belül sor kerül a két ország vezetőinek csúcstalálkozójára, amelyen ennek a projektnek a mielőbbi megvalósítása is szóba kerül majd – nyilatkozta Pásztor István.

Branislav Bugarski tartományi régióközi együttműködési és helyi önkormányzati titkár a két ország közötti kiváló kapcsolatoknak tulajdonította ennek a projektnek az életre keltését, és kiemelte annak fontosságát, hogy ezt a törekvését Szerbiának illetve Vajdaságnak Horvátország és Románia irányába is ki kell terjesztenie, hiszen a velük közös határon is csak hét illetve három határátkelőhely áll a szomszédos országok polgárainak rendelkezésére.

A tervezett határátkelők megnyitásának folyamatát Szerbia várható uniós csatlakozásával szinte egy időben, 2020-ig lehetne befejezni.
- Személy szerint nagyon szeretném, ha ezek a projektek jóval 2020 előtt megvalósulnának, különösen azok, amelyek nem igényelnek túl nagy anyagi ráfordítást és kevesebb munkával is megvalósíthatók - mondta Magyar Levente helyettes államtitkár, aki úttörő munkát végzett ennek a projektnek az elindításában.

A tervek szerint már a jövő héten megkezdődnek a felmérések a meglévő határátkelőhelyeken, ahol feltérképezik az utas- és járműforgalmat, úgy a közutakon, mint a vasúton. A határsávban lévő települések polgárait is megszólaltatják, hogy felmérjék a határon túlra irányuló utazási szokásaikat, és az önkormányzatoktól is kérnek majd adatokat, elemzéseket. A meglévő hat határátkelőn túlmenően további 23 helyszínen vizsgálják majd meg a határnyitás lehetőségeit. Amennyiben mindenütt lehetségesnek bizonyul az országhatár átjárhatóságának a biztosítása, 2020-ig egészen biztosan 29-re növekszik majd a Szerbia és Magyarország közötti határátkelőhelyek száma.
A 23 vizsgálat alá vetett helyszín közül kettő, a Bácsszentgyörgy-Rastina és a régi Röszke-Horgos határátkelő üzembe helyezése már a megvalósítás fázisában van. Utóbbi megnyitását ez év októberére tervezik az illetékesek – hangzott el a magyarkanizsai tanácskozáson.

Bödő Sándor