Miért távoznak a külföldi vállalatok Szerbiából?

Nem az Egyetemista Lista választási győzelme miatt zárják be szerbiai üzemeiket a külföldi vállalatok, hanem elsősorban az európai autóipar válsága és a korábbi gazdaságpolitika hiányosságai miatt – állítja Zoran Mihajlović szakszervezeti vezető. A gyárbezárások ugyanakkor politikai vitát is kiváltottak: Aleksandar Vučić volt államfő és Ana Brnabić a hatalomváltással hozza összefüggésbe a munkahelyek megszűnését, miközben a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a folyamat már évekkel ezelőtt elkezdődött.

Az elmúlt években egymást követték a külföldi tulajdonú vállalatok szerbiai gyárbezárásai és létszámleépítései. Az N1 adatai szerint 2023 eleje óta több mint tíz, korábban állami támogatásban részesült külföldi vállalat szüntette meg vagy jelentette be szerbiai tevékenységének megszüntetését. Legalább ugyanennyi cég csökkentette termelését.

A legutóbbi bejelentések egyike a német Dräxlmaier nagybecskereki üzemének bezárásáról szólt, amely több mint ezer dolgozó munkahelyét érinti.

Aleksandar Vučić korábbi államfő az Informer és a Pink televízió műsoraiban, valamint közösségi oldalán is figyelmeztetett a külföldi befektetők távozására. Egyebek mellett a niši Aster Textile, a kraljevói Eurotay, a nagybecskereki Dräxlmaier és a valjevói Golden Lady helyzetét említette.

A Danas ugyanakkor rámutat: a gyárbezárások és létszámleépítések jóval az október 25-i parlamenti választások előtt elkezdődtek. Az elmúlt két évben a leskovaci Jeans, a niši Benetton, a vranjei Kentaur és a Bela Palankán működő Trendtex is bezárta üzemét, a Leoni pedig megszüntette a Niš melletti Malošištében folytatott termelését.

Mihajlović: Nem a munkahelyek mennyiségét, hanem a minőségét kellett volna előtérbe helyezni

Zoran Mihajlović, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének elnöke az N1-nek kijelentette, hogy megalapozatlannak tartja a gyárbezárások összekapcsolását az Egyetemista Lista választási győzelmével.

Emlékeztetett arra, hogy a Dräxlmaier már az elmúlt két évben is jelentős létszámleépítést hajtott végre: évente mintegy ezer dolgozót bocsátott el.

A szakszervezeti vezető szerint a folyamat elsősorban az európai autóipar válságával függ össze. A Németországban várható tömeges elbocsátások is azt jelzik, hogy nem kizárólag szerbiai problémáról van szó.

Mihajlović úgy véli, Szerbia hibás gazdaságfejlesztési modellt követett, amikor a munkanélküliség gyors csökkentése érdekében elsősorban a létrehozott munkahelyek számára összpontosított, nem pedig azok minőségére és hosszú távú fenntarthatóságára.

Ennek következtében számos olyan külföldi vállalat telepedett meg az országban, amely alacsony hozzáadott értékű, munkaerő-igényes termelést folytat, elsősorban az autóipari beszállítói ágazatban.

A szakszervezeti vezető kifogásolta azt is, hogy a hazai vállalkozások nem részesültek a külföldi befektetőkéhez hasonló támogatásokban.

Szerinte Szerbiának olyan hosszú távú gazdasági stratégiára van szüksége, amely a hazai ipar fejlesztésére, a szakképzett munkaerőre és a jobban fizetett munkahelyek létrehozására épül.

Az új kormány egyik legsürgetőbb feladata ezért egy átmeneti intézkedéscsomag kidolgozása lesz, amely megakadályozhatja a további tömeges elbocsátásokat. Mihajlović szerint ebbe a munkába a szakszervezeteket is be kell vonni.

Fiskális Tanács: Az állami támogatásra épülő modell egyre kevésbé működőképes

A gyárbezárások körüli politikai vita középpontjába került Slobodan Minić, a Fiskális Tanács képviselőjének RTS-en elhangzott nyilatkozata is.

Minić szerint a külföldi vállalatok távozásának alapvetően gazdasági okai vannak. Szerbia ma már nem rendelkezik olyan bőséges és olcsó munkaerővel, mint korábban, a bérek és a minimálbér emelkedésével pedig jelentősen csökkent az ország költségelőnye. Ehhez járul az európai autóipar válsága, amely különösen érzékenyen érinti az autóalkatrészeket gyártó szerbiai üzemeket.

A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy az olcsó munkaerőre és állami támogatásokra épülő befektetésösztönzési modell egyre kevésbé működőképes. Az RTS műsorában a munkahelyek megszűnésének gazdasági következményeiről is kérdezték. Minić elmondta, hogy több ezer vagy akár tízezer munkahely elvesztése országos, makrogazdasági szinten kedvezőtlen, de nem okoz drámai visszaesést. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy helyi szinten egy nagyobb gyár bezárása rendkívül súlyos következményekkel járhat, különösen a kisebb és gazdaságilag elmaradottabb településeken.

Egy jelentős foglalkoztató távozása ugyanis nemcsak a közvetlen alkalmazottakat érinti: a helyi kereskedők, fuvarozók és szolgáltatók is bevételt veszítenek, miközben az önkormányzat adóbevételei is csökkennek.

Az új kormánynak elsősorban a további elbocsátások megakadályozására, a hazai vállalkozások fejlesztésére és a magasabb hozzáadott értékű termelés ösztönzésére kell összpontosítania.

A kérdés különösen fontos azokban a vajdasági városokban, köztük Nagybecskereken, ahol egyetlen nagy foglalkoztató távozása családok százainak megélhetését és a helyi gazdaság működését is veszélyeztetheti.

A következő kormány számára így nemcsak a megszűnő munkahelyek pótlása jelent majd kihívást, hanem annak eldöntése is, hogy milyen befektetőkre és milyen gazdasági fejlődési modellre kívánja alapozni Szerbia jövőjét.