Választási győzelem után, kormányalakítás előtt: Mi történik Szerbiában?

Őrizetbe vett rendőri vezetők, titkosszolgálati vizsgálatok, lemondások a közmédiában, bankcsőd és egy rejtélyes moszkvai repülőút – mozgalmas két hét telt el az Egyetemista Lista október 25-i választási győzelme óta Szerbiában. Miközben az új parlament és a kormány megalakulása még várat magára, egymást követik a korábbi hatalomhoz kötődő tisztségviselőkkel kapcsolatos eljárások. A BBC összefoglalta a hatalomváltás első két hetének legfontosabb eseményeit.

Az október 25-i előrehozott parlamenti választások véget vetettek a Szerb Haladó Párt (SNS) 14 éves országos kormányzásának. A Köztársasági Választási Bizottság által kihirdetett eredmények szerint az Egyetemista Lista 140, az Aleksandar Vučić nevével fémjelzett lista pedig 103 képviselői helyet szerzett a 250 tagú parlamentben.

Az új parlament alakuló ülését november 17-ére, délelőtt 10 órára tűzték ki.

Bár az Egyetemista Lista önálló parlamenti többséggel rendelkezik, az új kormány megalakulásáig az állam kulcsfontosságú tisztségeinek jelentős részét továbbra is a korábbi hatalom emberei töltik be.

A BBC szerint ugyanakkor a választások óta látványosan felgyorsultak a korábbi visszaélések feltárására irányuló eljárások.

Egymást követik a rendőri vezetők őrizetbe vételei

A legfőbb ügyészség először öttagú bizottságot hozott létre a szerbiai ügyészségek munkájának vizsgálatára, majd utasította az ügyészeket, hogy a rendőrség bevonásával sürgősen akadályozzák meg a bizonyítékok megsemmisítését.

Zagorka Dolovac legfőbb ügyész szerint a választások óta megszűntek azok a politikai és intézményi akadályok, amelyek korábban hátráltatták az ügyészségek munkáját.

Nem sokkal később több magas rangú rendőri vezetőt is őrizetbe vettek.

Marko Kričakot, a bűnügyi rendőrség igazgatóságának vezetőjét és Boško Sekulovićot, a bűnözés elleni szolgálat vezetőjét hivatali visszaéléssel gyanúsítják a Senjak néven ismert ügyben.

Őrizetbe vették Igor Žmirićet, a különleges terrorelhárító egység (SAJ) parancsnokát is, további nyolc rendőrrel együtt. A gyanú szerint részt vehettek a korábbi kormányellenes tüntetők bántalmazásában és kínzásában.

A választások utáni második hét végén újabb nyolc rendőrt állítottak elő, ezúttal Dalibor Dragijević halálával összefüggésben. Dragijevićet a kétéves Danka Ilić eltűnésének ügyében gyanúsították meg, később azonban meghalt. A rendőröket azzal gyanúsítják, hogy tulajdonképpen agyonverték, a bántalmazás és kínzás okozta a halálát.

A zabelai büntetés-végrehajtási intézet igazgatóját, Rodoljub Rončevićet pedig azzal gyanúsítják, hogy megvesztegetéssel próbálta elérni, hogy a rabok az SNS listájára szavazzanak.

A hatósági eljárások azonban nem korlátozódnak a rendőrségre.

Predrag Vuletić vajdasági szociálpolitikai tartományi titkárt és egy pályázati bizottság vezetőjét azzal gyanúsítják, hogy csaknem 131 millió dinárnyi jogellenes vagyoni előnyhöz juttattak másokat a nagycsaládosok lakhatási támogatásainak odaítélésekor. Vuletić Aleksandar Vulin Szocialisták Mozgalma nevű pártjának elnökségi tagja.

Az érintettek büntetőjogi felelősségéről egyelőre nem születtek jogerős bírósági döntések.

A titkosszolgálatok tevékenységét is vizsgálhatják

A BBC szerint a választások után először mutatkozik reális lehetőség arra, hogy hivatalos eljárásokban vizsgálják meg a szerbiai titkosszolgálatok korábban sokat bírált tevékenységét.

A szervezett bűnözés elleni ügyészség kérte Vladimir Orlić, a Biztonsági-információs Ügynökség (BIA) igazgatójának kihallgatását a választójog megsértésének és kényszerítésnek a gyanúja miatt.

Az ügyészség Ivan Ninić ügyvéd feljelentése alapján indított eljárást. Ninić Nenad Vujić igazságügyi miniszter, Mile Jandrić, a büntetés-végrehajtási igazgatóság vezetője és több büntetés-végrehajtási tisztségviselő ellen is feljelentést tett.

Az ügyvéd szerint felmerül a gyanú, hogy a BIA és egyes börtönigazgatók az SNS számára gyűjtöttek szavazatokat.

Ezzel párhuzamosan a Radar hetilap olyan hivatalos dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyek arra utalnak, hogy a szervezett bűnözés elleni ügyészség egyes ügyészeit, Srđan Milivojevićet, a Demokrata Párt elnökét, valamint a lap újságíróit is lehallgathatták.

A BIA visszautasította a jogellenes tevékenységre vonatkozó állításokat, valótlannak és rosszindulatúnak nevezve azokat.

A titkosszolgálat korábban azt is tagadta, hogy egyetemisták, aktivisták, ügyészek és Vladan Đokić, a Belgrádi Egyetem rektorának telefonjára megfigyelőszoftvert telepítettek volna.

Lemondások és változások a közmédiában

A BBC szerint a választások utáni személyi változások eddig a médiaszektorban voltak a legszembetűnőbbek.

Távozott tisztségéből Manja Grčić, a Szerbiai Rádió és Televízió (RTS) vezérigazgatója, valamint Goran Karadžić, a Vajdasági Rádió és Televízió (RTV) vezetője.

Az RTS-nél a vezérigazgató távozását több meghatározó hírszerkesztő leváltása is követte.

A választások óta a közszolgálati televízió hírműsoraiban az Egyetemista Lista képviselői mellett olyan közéleti szereplők is megjelennek, akik korábban bírálták az SNS hatalmát, és hosszú ideig nem kaptak meghívást a közmédiába.

A BBC hasonló változást figyelt meg több, korábban kormányközelinek számító magánmédiumnál is. Ezek a választások előtt gyakran sértő kifejezésekkel illették az egyetemistákat, most viszont lényegesen nagyobb teret biztosítanak a választások győzteseinek.

Kivételként említi az Informer televíziót, amelynek szerkesztéspolitikájában nem tapasztalható hasonló fordulat.

Az elektronikus médiumokat felügyelő szabályozó testület, a REM ugyanakkor ideiglenesen megtiltotta az Informer egyik tájékoztató műsorának sugárzását. Ez volt a testület első jelentős döntése a politikai változások óta.

A hét végén a rendőrségnél is újabb személyi változás történt: saját kérésére felmentették tisztségéből Vlada Jerinićet, a valjevói rendőrkapitányság vezetőjét, akit korábban a városban történt rendőri erőszakkal hoztak összefüggésbe.

Az Alta Bank összeomlása megrázta a bankszektort

A választások utáni időszak egyik legsúlyosabb gazdasági fejleménye az Alta Bank összeomlása volt.

A Szerb Nemzeti Bank október 31-én, hajnali fél három körül jelentette be, hogy visszavonta a pénzintézet működési engedélyét, mert annak pénzügyi helyzete jelentősen megromlott.

A döntés következtében számos ügyfél, köztük Szerbiában élő orosz állampolgárok sem férhettek hozzá megtakarításaikhoz.

A betétbiztosítás keretében legfeljebb 50 ezer eurónak megfelelő összeget november 13-ától fizetik ki. Az ennél nagyobb betétek megtérülése azonban a csődvagyon nagyságától függ, ezért azok visszaszerzése bizonytalan.

A KRIK oknyomozó portál az ügyészségi nyomozás elrendeléséről szóló dokumentumra hivatkozva arról írt, hogy Davor Macura, az Alta Bank tulajdonosa a gyanú szerint mintegy 390 millió eurót vont ki jogellenesen a pénzintézetből.

Ebből csak kisebb összeget vittek ki ténylegesen a bank páncélterméből.

A KRIK szerint mintegy 370 millió eurót az Alta Pay pénzváltó bevételeként könyveltek el, de az összeg állítólag soha nem került be a bank páncéltermébe, hanem Macurához jutott.

A tulajdonos mellett két alkalmazottat is őrizetbe vettek.

Az Alta Bank összeomlása a BBC szerint szélesebb körű bizonytalanságot idézett elő: egyes megtakarítók más bankokból is pénzt vettek fel, míg mások eurót kezdtek vásárolni. A pénzváltókban azonban a dinár árfolyama továbbra is viszonylag stabil maradt.

Egy Moszkvába tartó repülőgép különös visszafordulása

A BBC összefoglalójának egyik legszokatlanabb története egy Moszkvába tartó repülőgéphez kapcsolódik.

A járaton Aleksandar Vulin korábbi belügy- és védelmi miniszter, valamint a BIA volt igazgatója, Nenad Popović miniszter és Dušan Bajatović, a Srbijagas vezérigazgatója is utazott.

A repülőgép már Oroszország közelében járt, amikor váratlanul visszafordult Belgrádba.

Az Air Serbia tájékoztatása szerint a légitársaság az illetékes repülőtéri szolgálatoktól olyan információt kapott, amely miatt az egyik utassal kapcsolatban további biztonsági ellenőrzésekre volt szükség.

A BBC megkereste a belgrádi Nikola Tesla repülőteret, de nem kapott választ arra, hogy pontosan milyen ellenőrzésekről volt szó, ki végezte azokat, és milyen eredménnyel zárultak.

Az egyik elterjedt magyarázat szerint a visszafordulás Vulin személyével állhatott összefüggésben, aki amerikai szankciók alatt áll. Ezt azonban hivatalosan nem erősítették meg.

Vulin tagadta, hogy a repülőgép biztonsági ellenőrzés miatt fordult volna vissza. Miután végül megérkezett Moszkvába, videóüzenetben közölte, hogy nem menekült el sehova. A történtek pontos oka így továbbra sem tisztázott.

A választási győzelem után még csak most kezdődik a hatalomátadás

A BBC november 8-án közzétett összefoglalója szerint az Egyetemista Lista győzelmét követő két hét megmutatta, milyen sok területen indulhatnak változások Szerbiában.

A rendőrségi és ügyészségi eljárások, a titkosszolgálatokkal kapcsolatos vizsgálatok, a médiában történt személycserék és az Alta Bank ügye egyaránt ráirányították a figyelmet a korábbi állami működés kérdéseire.

A tényleges politikai hatalomátadás azonban még nem történt meg. Az új parlament csak november 17-én alakul meg, és az új kormány megválasztása is ezután következhet.

Addig az Egyetemista Lista választási győzelme és a korábbi hatalom intézményi jelenléte egyszerre határozza meg Szerbia politikai mindennapjait.

A következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy az új parlamenti többség miként tudja végrehajtani a meghirdetett változtatásokat, és az elindult vizsgálatok milyen eredményekre vezetnek.