Tudományos fokozatokból nincs hiány: De mire elég ez a politikában?

Asztrofizikusok, mérnökök, vegyészek, orvosok, közgazdászok és társadalomtudósok is helyet kapnak az új szerb parlamentben, amely a tekintélyes amerikai Science tudományos folyóirat szerint akár a világ egyik legképzettebb törvényhozása lehet. Az október 25-i választáson győztes Egyetemista Lista képviselőinek több mint fele tudományos doktori fokozattal vagy orvosi diplomával rendelkezik. A szakemberek most abban bíznak, hogy a politikai fordulat a szerbiai tudományos élet megújulását is elhozhatja.

A Science október 29-én megjelent írásában részletesen foglalkozik a szerbiai parlamenti választás eredményével és az Egyetemista Lista képviselőinek szokatlanul magas képzettségével. A Nenad Jarić Dauenhauer és Mićo Tatalović által jegyzett cikk szerint a mozgalom több tucat olyan szakembert juttatott a törvényhozásba, akik eddig elsősorban tudományos kutatással, oktatással vagy más szakterületen végzett munkájukkal váltak ismertté.

A parlamentbe kerülők között van a galaxisok fejlődését kutató asztrofizikus, robotok tervezésében részt vevő villamosmérnök, a koronavírus elleni gyógyszerek fejlesztésén dolgozó szerves vegyész, valamint több orvos, szociológus, politológus és közgazdász is.

A Science megállapítása szerint ilyen nagy számban és ennyire sokféle tudományterületről ritkán kerülnek szakemberek egy ország parlamentjébe.

Az október 25-i parlamenti választáson győztes Egyetemista Lista képviselőjelöltjei között nemcsak tudósok szerepeltek, hanem gazdálkodók, ügyvédek, művészek, tanárok és egy korábbi kosárlabdázó is.

A lista első helyén Ilija Srdanović kardiológus állt, aki azonban nem tekinthető a mozgalom hivatalos vezetőjének, és egyelőre az sem világos, milyen szerepet vállal majd az új politikai vezetésben.

Nagy várakozások az egyetemeken

A Science által megszólaltatott kutatók elsősorban abban reménykednek, hogy a politikai változás az egyetemek és a tudományos intézmények működésében is fordulatot hozhat.

Az Egyetemista Lista programjában szerepel az egyetemi autonómia megerősítése, a kutatások kiszámíthatóbb finanszírozása, a politikai befolyás visszaszorítása, valamint a külföldön dolgozó szerbiai kutatók hazatérésének ösztönzése.

Sofija Stefanović, a Belgrádi Egyetem bioarcheológusa szerint a választási győzelem meghatározó jelentőségű a felsőoktatás számára. Úgy véli, megállíthatja az egyetemi rendszer leépülését, de a tudományos élet helyreállítása hosszabb folyamat lesz, mivel az új kormánynak először a jogállamiság megerősítésével és a korrupció visszaszorításával kell foglalkoznia.

Vladan Đokić, a Belgrádi Egyetem rektora szintén bizakodóan nyilatkozott a folyóiratnak. Mint fogalmazott, jobb idők következhetnek a szerbiai felsőoktatásban.

Az újvidéki kutatók is változásokat várnak

A Science több újvidéki tudóst is megszólaltatott, akik szerint a tudományos intézményeknek meg kell szabadulniuk a politikai befolyástól.

Marija Lesjak, az Újvidéki Egyetem vegyésze, aki az Egyetemista Lista képviselőjeként bekerül a parlamentbe, hangsúlyozta, hogy az egyetemeknek szabadon kell gondolkodniuk, kutatniuk és bírálatot megfogalmazniuk, anélkül, hogy politikai következményektől kellene tartaniuk.

Különösen problémásnak nevezte a központosított pénzügyi rendszert, amelyben az egyetemek pénzforgalma az államkincstáron keresztül zajlik. Szerinte ez jelentősen korlátozza, hogy a karok önállóan rendelkezzenek forrásaikról és megtervezhessék fejlesztéseiket.

Miodrag Krmar, az Újvidéki Egyetem fizikusa, aki szintén az Egyetemista Lista jelöltje volt, a kutatások finanszírozásának átalakítását sürgeti. Álláspontja szerint a támogatásokat a tudományos teljesítmény és a kutatások minősége alapján kellene odaítélni, nem pedig politikai vagy személyes kapcsolatok szerint.

A mozgalom programja önálló Tudományos Alap létrehozásával és a kutatási pályázatok politikai befolyástól mentes elbírálásával is számol.

A tudományos tudás még nem politikai tapasztalat

Željko Popović, az Újvidéki Egyetem molekuláris biológusa szerint a különböző szakterületekről érkező képviselők tudása értékes lehet az ország átalakításában, ugyanakkor sokuknak nincs korábbi politikai tapasztalata.

A tudományos élet megújítása szerinte sem lesz egyszerű vagy gyors folyamat.

Popović ugyanakkor úgy véli, hogy az elmúlt két év egyetemista tiltakozásai az akadémiai közösség és a társadalom kapcsolatát is megváltoztatták.

A professzorok nem csupán támogatták a fiatalokat, hanem velük együtt vonultak az utcára, és több alkalommal a rendőrök és a tüntetők közé álltak.

Szerinte ezzel azt is megmutatták, hogy a tudósok nem a társadalomtól elszigetelten élő kiváltságos réteget alkotnak, hanem ugyanannak a közösségnek a tagjai, amelynek jövőjéért felelősséget éreznek.

A Science emlékeztet arra, hogy az Egyetemista Lista a 2024 novemberében, az újvidéki vasútállomás előtetőjének leomlása után kibontakozott tiltakozásokból nőtt ki. A tragédia, amely 16 ember életét követelte, országos mozgalmat indított el, amelynek támogatói átláthatóságot, felelősségre vonást és előrehozott választásokat követeltek.

A mozgalom október 25-én választási győzelmet aratott. A Köztársasági Választási Bizottság november 2-án közzétett adatai szerint az Egyetemista Lista a szavazatok 53,01 százalékát szerezte meg.

A Science szerint most az a kérdés, hogy a tudományos életből érkező képviselők szakmai tudása miként érvényesül majd a politikai döntéshozatalban, és sikerül-e megvalósítaniuk azokat a reformokat, amelyekben a szerbiai egyetemek és kutatóintézetek dolgozói reménykednek.