Szerbia választott, a valódi próbatétel most kezdődik

Az Egyetemista Lista fölényes választási győzelme alapjaiban rajzolja át Szerbia politikai térképét. A rendkívül magas részvétel, a hagyományos pártok visszaszorulása és a Szerb Haladó Párt parlamenti veresége egyaránt történelmi fordulatot jelez. A BBC elemzésében megszólaló szakértők szerint azonban a hatalom megszerzése csupán az első lépés: az új politikai vezetés előtt komoly intézményi, gazdasági és társadalmi kihívások állnak.

A vasárnapi előrehozott parlamenti választás eredménye nem pusztán kormányváltást, hanem a szerbiai pártrendszer átalakulását is jelzi. Az október 26-án reggel közzétett részleges hivatalos eredmények szerint az Egyetemista Lista a szavazatok 52,19 százalékát szerezte meg, míg az Aleksandar Vučić nevével fémjelzett Egyesült Szerbia lista 39,52 százalékot kapott. A választási részvétel megközelítette a 69 százalékot.

Az Ipsos és a CeSID választáséjszakai becslése ennél is nagyobb különbséget mutatott: az Egyetemista Lista 53 százalékos eredményével 141, míg az addigi kormánypárti lista 38,8 százalékkal 103 parlamenti mandátumra számíthatott. A végleges eredmények közzététele még hátravan.

Aleksandar Vučić már vasárnap este elismerte pártja választási vereségét, és bejelentette, hogy a haladók ellenzékben folytatják politikai tevékenységüket.

Nem egyszerű kormányváltás történt

Nebojša Vladisavljević, a belgrádi Politikatudományi Kar professzora a BBC szerb nyelvű kiadásának nyilatkozva úgy értékelte, hogy az eredmény messze túlmutat egy szokványos választási győzelmen. Szerinte a szavazók nemcsak a korábbi hatalmat utasították el, hanem a hagyományos pártpolitikai berendezkedéssel szembeni elégedetlenségüket is kifejezték.

A politikai fordulat különlegessége, hogy az új parlamenti többséget megszerző mozgalom nem hagyományos pártszervezetként jött létre. Az Egyetemista Lista politikai felemelkedése a 2024. november 1-jei újvidéki vasútállomási tragédiát követő tiltakozásokhoz kapcsolódik. Az előtető leomlása következtében 16 ember vesztette életét, az eset nyomán kibontakozó tiltakozások pedig fokozatosan országos társadalmi mozgalommá szélesedtek.

Milan Krstić politológus szerint az egyetemistáknak sikerült olyan választói rétegeket is mozgósítaniuk, amelyek korábban távol maradtak a politikai részvételtől. A tömeges megmozdulások, a gyalogos és kerékpáros országjárások, valamint a kisebb települések lakóival folytatott közvetlen beszélgetések újfajta politikai kapcsolatteremtést tettek lehetővé.

Marta Špala, a Lengyel Tudományos Akadémia kutatója a BBC-nek arról beszélt, hogy az Egyetemista Lista választási kampánya a politikai mobilizáció különösen figyelemre méltó példája volt. Megítélése szerint a házról házra folytatott kampány és a szavazás ellenőrzésére kiépített szervezettség meghatározó szerepet játszott az eredményben.

A régi pártrendszer is megrendült

A választás egyik legfontosabb következménye a hagyományos politikai pártok visszaszorulása.

A Szerbiai Szocialista Párt, amely a többpártrendszer visszaállítása óta meghatározó szereplője volt az ország politikai életének, a jelenlegi eredmények alapján nem érte el a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt. Hasonló helyzetbe kerültek azok az ellenzéki pártok is, amelyek az elmúlt években a haladókkal szembeni politikai alternatívát próbálták képviselni.

Krstić szerint a hagyományos ellenzék egyes szereplői nem ismerték fel időben a társadalmi hangulat megváltozását, és nem tudtak alkalmazkodni az egyetemisták körül kialakult új politikai helyzethez.

A választási eredmény így két nagy politikai tömb kialakulását vetíti előre: az egyik oldalon az Egyetemista Lista, a másikon a Szerb Haladó Párt köré szerveződő politikai erők állnak. A kisebbségi pártok ugyanakkor továbbra is önálló parlamenti képviselethez juthatnak.

Ez a folyamat azonban még nem tekinthető lezártnak. A hagyományos pártok további sorsa, az új ellenzéki együttműködések és a kisebbségi képviselet szerepe csak az új parlament megalakulását követően körvonalazódhat pontosabban.

A parlamenti többség még nem jelenti az intézményrendszer teljes ellenőrzését

A BBC elemzésének egyik lényeges megállapítása, hogy a parlamenti hatalomváltás nem jár automatikusan az állami intézményrendszer átalakulásával.

A Szerb Haladó Párt és korábbi koalíciós partnerei továbbra is meghatározó pozíciókat őriznek a helyi önkormányzatokban, a közvállalatokban és különböző állami szervezetekben.

Ez különösen fontos kérdés Vajdaságban is, ahol az országos választási eredmény nem változtatja meg közvetlenül sem a tartományi képviselőház, sem az önkormányzatok politikai összetételét.

A kormányalakítás után tehát egymástól eltérő politikai többségek működhetnek országos, tartományi és helyi szinten. Az együttműködés vagy a politikai szembenállás alakulása közvetlenül befolyásolhatja a költségvetési források elosztását, a beruházásokat és az önkormányzatok működését.

A hatalomváltás egyik próbája éppen az lehet, hogy az új parlamenti többség miként tud működőképes kapcsolatot kialakítani a korábbi politikai vezetés által irányított intézményekkel.

A győztes mozgalomnak most kell politikai szervezetté válnia

Az Egyetemista Lista előtt álló kihívások közül az egyik legfontosabb saját politikai működésének meghatározása.

A mozgalom különböző világnézetű és szakmai hátterű embereket egyesített, akiknek közös célja a politikai változás és az intézmények működésének helyreállítása volt. A választási győzelemmel azonban új helyzet alakult ki: a korábban tiltakozó mozgalomnak immár konkrét kormányzati döntésekért kell felelősséget vállalnia.

Marta Špala szerint különösen érdekes kérdés lesz, hogy milyen kapcsolat alakul ki a mozgalom, a parlamenti képviselőcsoport és a leendő kormány között. Ki hozza majd a stratégiai döntéseket, és miként biztosítható a politikai felelősség egyértelmű megosztása?

A kutató arra is figyelmeztetett, hogy a jogállamiság helyreállítása hosszadalmas folyamat. A lengyelországi és magyarországi tapasztalatok szerinte azt mutatják, hogy az intézményrendszer átalakítása jóval összetettebb feladat, mint a választási győzelem megszerzése.

A gazdasági helyzet további bizonytalanságot jelent. Az új kormánynak fel kell mérnie az államháztartás tényleges állapotát, és döntéseket kell hoznia a költségvetésről, a közkiadásokról és az állami beruházásokról.

A választási részvétel is fontos üzenet

A csaknem 69 százalékos részvétel önmagában is a választás egyik legfontosabb fejleménye.

A CRTA választásmegfigyelő szervezet adatai szerint már vasárnap 19 óráig a választásra jogosultak 67,8 százaléka szavazott, szemben a 2023-as parlamenti választás azonos időpontjában mért 55,5 százalékkal.

A magas részvétel a politikai érdeklődés jelentős növekedésére utal, ugyanakkor a választási folyamat problémái sem hagyhatók figyelmen kívül.

A CRTA megfigyelői számos szabálytalanságot, a választókra gyakorolt nyomásgyakorlást, valamint a szavazóhelyiségeken kívüli erőszakos incidenseket is jeleztek. Ezek vizsgálata és az esetleges jogorvoslati eljárások a választások utáni időszak fontos kérdései közé tartoznak.

Külpolitika: a változás határai

Az új politikai vezetésnek rövidesen olyan kérdésekben is állást kell foglalnia, amelyek a választási kampányban háttérbe szorultak.

Ide tartozik Szerbia európai uniós csatlakozása, az Oroszországhoz fűződő viszony, Koszovó helyzete és a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatok.

Milan Krstić szerint nem feltétlenül várható gyökeres külpolitikai irányváltás. Úgy véli, az új vezetés kezdetben elsősorban a belpolitikai reformokra összpontosíthat, miközben igyekszik fenntartani az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének folytonosságát.

Marta Špala arra figyelmeztetett, hogy a külső partnerek túlzott elvárásai nehezíthetik a belső reformokat. A kutató szerint az Európai Uniónak elsősorban az intézményi változások támogatására kellene helyeznie a hangsúlyt.

A következő időszak dönti el a változás tartalmát

A parlamenti választások után Szerbia politikai élete új szakaszba lépett, de a hatalomváltás tényleges következményei még nem láthatók teljes egészükben.

A BBC által megszólaltatott elemzők szerint az Egyetemista Lista széles körű társadalmi felhatalmazást kapott, ugyanakkor ennek megőrzése már a kormányzati teljesítményen múlik.

Az új vezetésnek egyszerre kell megőriznie a mozgalom társadalmi támogatását, működőképes kormányt alakítania, kezelnie a gazdasági kihívásokat és hozzálátnia az intézményi reformokhoz.

Mindeközben a korábbi kormánypártok továbbra is jelentős politikai és intézményi befolyással rendelkeznek, ami a következő időszakban az országos és helyi hatalmi viszonyok egyik meghatározó tényezője maradhat.

A választók október 25-én egyértelműen a politikai változás mellett döntöttek. Hogy ez milyen tartós intézményi és társadalmi átalakulást eredményez, arra már nem a választási kampány, hanem a következő hónapok kormányzati döntései adhatnak választ.