Működik a REM, de dönteni már nehezebben tud

Hiába sikerült csaknem két év után felállítani a szerbiai Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM) Tanácsát, majd hosszas egyeztetések után megválasztani annak elnökét, a testület működése továbbra sem zökkenőmentes.

A választási kampány médiamegfigyelésének kibővítéséről szóló első komolyabb döntésnél máris 4:4-es patthelyzet alakult ki.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a kilencedik, nemzeti kisebbségek által jelölt tanácstag továbbra sincs megválasztva – pedig éppen ő lehetne több vitás kérdésben a mérleg nyelve. A REM Tanácsának működése hosszú hónapok bizonytalansága után szeptemberben látszott rendeződni. A testület tagjai korábban többször sem tudtak megállapodni az elnök személyéről: sem a függetlenként számon tartott Dubravka Valić Nedeljković, sem a kormányhoz közel álló jelöltként emlegetett Miloš Garić nem tudta megszerezni a szükséges támogatást.

Végül kompromisszumos megoldásként Stevica Smederevacot választották meg elnöknek, akit mind a nyolc jelenlegi tanácstag támogatott. Ez egy ideig azt a benyomást kelthette, hogy a testület képes lesz túllépni a belső megosztottságon.

Az első jelentősebb szavazás azonban ennek éppen az ellenkezőjét mutatta.

A választási kampány médiamegjelenéseinek ellenőrzéséről szóló vitában felmerült, hogy a REM által megfigyelt televíziók körét az Informer TV-vel is bővítsék. A javaslatról tartott szavazás 4:4-es eredménnyel zárult, így nem született döntés – közölte a NIN.

Dubravka Valić Nedeljković szerint eredetileg megállapodás volt arról, hogy mind a nyolc tag támogatja az Informer bevonását a monitoringba, a szavazáskor azonban négyen mégis ellene voksoltak. Valić Nedeljković azt állította, hogy szerinte valamilyen külső befolyásolás történhetett. Erre azonban nyilvánosan nem mutatott be bizonyítékot.

Miloš Garić ezzel szemben azt mondta, nem kíván részt venni sem az Informer, sem más szerbiai médium elleni fellépésben. Stevica Smederevac, a tanács elnöke a történteket úgy összegezte: voltak egyeztetések, megállapodás azonban nem született.

A mostani eset azért lehet fontos, mert megmutatta, hogy a REM ugyan formálisan ismét működik, a jelenlegi összetételben azonban könnyen döntésképtelenné válhat. Ha a nyolc tag rendszeresen két négyfős csoportra oszlik, egyik oldal sem tudja biztosítani a döntésekhez szükséges többséget.

A NIN-nek nyilatkozó Dragana Bjelica, a Szerbiai Újságírók Egyesületének (UNS) képviselője úgy értékelte, hogy a testületen belül egyelőre a kormányhoz közelebb állónak tartott négy tag tudta hatékonyabban érvényesíteni álláspontját. Ez Bjelica értékelése; a REM elnöke ezzel szemben visszautasította a testület működésének szabálytalanságára és a tagokra gyakorolt külső befolyásra vonatkozó állításokat.

Hiányzik a kilencedik tag, aki a mérleg nyelve lehetne

A kialakult helyzetben különös jelentősége van annak, hogy a REM Tanácsa továbbra sem teljes létszámmal működik. A kilencedik helyet a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai által javasolt jelöltnek kellene betöltenie, az eljárás azonban mindeddig nem zárult le.

Ez nem pusztán formai hiányosság. A mostani 4:4-es erőviszonyok mellett éppen a nemzeti kisebbségek jelöltje kerülhetne a mérleg nyelvének szerepébe: jelenléte több olyan kérdésben feloldhatná a patthelyzetet, amelyben a jelenlegi nyolc tag két azonos létszámú csoportra oszlik.

A helyzetet tovább bonyolítják a közelgő nemzeti tanácsi választások. Ezeket november 8-án tartják, vagyis új összetételű nemzeti tanácsok jönnek létre, miközben a REM kisebbségi tagjának ügye továbbra sincs véglegesen rendezve.

Demo Beriša ügyvezető emberi és kisebbségi jogi, valamint társadalmi párbeszédért felelős miniszter szeptemberben azt mondta, hogy a kisebbségi közösségek jelöltállítási eljárása lezárult, és a koordináció előtt a magyar nemzeti közösség jelöltje maradt. Korábban két jelölt volt versenyben: Bodzsoni István és Sreten Jovanović, utóbbi azonban visszalépett. A végleges döntés a szerb parlamentre vár.

A kérdés azért is kényes, mert időközben kiírták a nemzeti tanácsi választásokat. Így miközben a jelenlegi nemzeti tanácsok által elindított jelölési folyamat még nem jutott el a kilencedik REM-tag parlamenti megválasztásáig, novemberben már új összetételű nemzeti tanácsokról döntenek a választók. Ez további bizonytalanságot okozhat abban, hogy mikor válhat végre teljessé a REM kilenctagú tanácsa.

A jelenlegi patthelyzet jelentőségét növeli, hogy mindez parlamenti választási kampány idején történik. A REM egyik legfontosabb feladata ebben az időszakban annak ellenőrzése, hogyan jelennek meg a választási szereplők az elektronikus médiában.

A tanács négy tagja – Dubravka Valić Nedeljković, Ira Prodanov Krajišnik, Mileva Malešić és Rodoljub Šabić – a történtek után levélben fordult nemzetközi szervezetekhez. Azt állították, hogy a REM-en belüli folyamatok politikai befolyásra utalnak, és arra kérték az Európai Uniót, az EBESZ/ODIHR-t és más nemzetközi szereplőket, hogy a történteket vegyék figyelembe a szerbiai választási folyamat értékelésekor.

Smederevac visszautasította ezeket az állításokat. A REM elnöke szerint a szabálytalanságokra vagy külső befolyásra vonatkozó állításokat ellenőrizhető tényekkel kell alátámasztani, és amennyiben erre van alap, azokat megfelelő intézményi eljárásban kell megvizsgálni. Azt is hangsúlyozta, hogy minden tanácstagnak politikai és más külső befolyástól mentesen kell kialakítania álláspontját.

A REM előtt így egyszerre két kérdés áll: képes-e a jelenlegi nyolc tag a politikailag érzékeny ügyekben kompromisszumra jutni, és mikor rendeződik véglegesen a nemzeti kisebbségeket képviselő kilencedik tag helyzete. A mostani 4:4-es szavazás azt mutatja, hogy a második kérdés megoldása a testület gyakorlati működése szempontjából is egyre sürgetőbbé válhat.