Eltérően látják Szerbia jövőjét a választáson induló politikai erők

Az október 25-ei szerbiai parlamenti választás nemcsak a politikai erőviszonyokról szól, hanem arról is, milyen feladatokat tartanak a következő időszak legfontosabb kihívásainak a választáson induló politikai szereplők.

A NIN körkérdésében hat választási lista képviselője mondta el, mit tekint saját politikai közössége, illetve Szerbia legnagyobb kihívásának. A válaszok jelentősen eltérnek: míg a kormányoldal elsősorban a stabilitás megőrzését hangsúlyozza, az Egyetemista Lista és az ellenzéki szereplők az intézmények megerősítését, a jogállamiságot és a politikai változást helyezik előtérbe. Rasim Ljajić eközben a társadalom megosztottságát tartja az egyik legsúlyosabb problémának.

Nevena Đurić Nikitović, az Aleksandar Vučić – Egyesült Szerbia lista képviselője szerint már maga a választási kampány is komoly kihívást jelent. Úgy fogalmazott, a Szerb Haladó Párt kész arra, hogy ismét megmérettesse magát, és a választók döntsenek arról, melyik politikai opciónak szavaznak bizalmat. A kormánypárti politikus a gazdasági fejlődést, a béke és a stabilitás megőrzését, valamint az eddig elért eredményeket helyezte mondanivalója középpontjába.

Đurić Nikitović ugyanakkor élesen bírálta az egyetemista tiltakozó mozgalmat és a blokádokat. Azt állította, hogy azok az elmúlt időszakban megzavarták a mindennapi életet, és több erőszakos incidenst is összefüggésbe hozott a tiltakozókkal. Szerbia legfontosabb feladatának a béke és a politikai stabilitás megőrzését, ezzel párhuzamosan pedig a gazdasági növekedés folytatását nevezte.

Egészen más problémákat emelt ki Relja Jarkovački, az Egyetemisták győznek! lista képviselője. Szerinte Szerbia legnagyobb kihívása az intézmények és a társadalom működésének helyreállítása. Úgy véli, az elmúlt években a korrupció, a politikai függőség és az intézmények politikai befolyás alá kerülése súlyosan rontotta az állam működését.

Az Egyetemista Lista programja három alapelvre – az igazságosságra, a tudásra és a fejlődésre – épül. Jarkovački szerint egy esetleges politikai változás után sem lehetne gyors eredményekre számítani, mert hosszabb időre lenne szükség az általuk bírált rendszer átalakításához. A média és az igazságszolgáltatás függetlenségének erősítését, a korrupció elleni fellépést, valamint a tudásba történő befektetést nevezte a legfontosabb feladatok közé.

A stabilitástól a politikai irányváltásig

Miloš Stanković, az Autentikus jobboldal képviselője szerint nem elegendő a jelenlegi hatalom leváltása, az ország politikai irányán is változtatni kell. A Novi DSS és szövetségesei nemzeti-demokratikus politikai alternatívát kívánnak képviselni. Stanković egyebek mellett a médiatörvények alkalmazásának hiányosságait, a közszférában dolgozókra gyakorolt politikai nyomást, a szavazatvásárlást és a hatalom szervezett bűnözéssel való, általa feltételezett kapcsolatait említette problémaként.

Az Autentikus jobboldal számára a Koszovóval kapcsolatos politika is központi kérdés. Stanković szerint nemcsak kormányváltásra, hanem politikai irányváltásra is szükség van, és szövetsége egy új kormány munkájában is részt kívánna venni.

Vanja Vukić, az Ivica Dačić – A stabilitás tényezője! lista képviselője ezzel szemben az SPS több mint három évtizedes politikai tapasztalatát állította válasza középpontjába. Szerinte pártja számára az a legfontosabb kihívás, hogy a stabilitást, az állami felelősségvállalást, a szociális igazságosságot és a nemzeti érdekek védelmét a következő időszakban is meghatározó értékként képviselje.

Szerbia előtt Vukić szerint elsősorban a politikai, gazdasági és energiabiztonság megőrzése jelent kihívást a jelenlegi nemzetközi környezetben. A gazdasági növekedés fenntartását, az életszínvonal javítását és a kulcsfontosságú rendszerek korszerűsítését emelte ki. Úgy véli, az intézményi stabilitás erősítése kiszámíthatóbb környezetet teremthet a polgárok és a gazdasági szereplők számára.

Intézményi változás és társadalmi megosztottság

Dušan Nikezić, az Európai Szerbia képviselője az ellenzéki erők legnagyobb választási kihívásának azt nevezte, hogy többséget szerezzenek a következő parlamentben. Álláspontja szerint ehhez magas választási részvételre van szükség. Az Európai Szerbia az intézmények megerősítését, a jogállamiság helyreállítását, valamint a bűnözés és a korrupció elleni fellépést hangsúlyozza, mindezt Szerbia európai irányultságával kapcsolva össze.

Rasim Ljajić más szempontból közelítette meg a választást. Szerinte a kampány egyfajta népszavazási légkörben zajlik, amelyet két nagy politikai tömb versengése határoz meg. Ez különösen nehéz helyzetbe hozza a kisebb politikai szereplőket, amelyek számára nehezebb láthatóvá válni a kampányban. Ljajić közölte, listájának célja olyan parlamenti támogatottság megszerzése, amelynek révén szerepe lehet a választások utáni többség kialakításában.

Szerbia egészét tekintve azonban nem a gazdasági helyzetet vagy a külpolitikai kérdéseket, hanem a társadalom mély megosztottságát nevezte a legnagyobb kihívásnak. Szerinte önmagában az nem rendkívüli, hogy egy demokratikus társadalomban eltérő politikai nézetek léteznek. A problémát abban látja, hogy a szemben álló táborok között egyre nehezebbé vált az érdemi párbeszéd.

A NIN körkérdésére adott válaszok jól érzékeltetik a kampány eltérő hangsúlyait. A kormányoldali szereplők mindenekelőtt a stabilitás és a folytonosság megőrzését emelik ki, míg az Egyetemista Lista és az ellenzéki formációk – eltérő politikai megközelítésből – intézményi és politikai változásokat sürgetnek. Ljajić pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a választás eredményétől függetlenül kezelni kell a társadalom különböző politikai táborai közötti feszültségeket.