Jogtudós: Lebontjuk a lépcsőházat, hogy kitegyünk egy lakót?

Sulyok Tamás videóüzenetben jelentette be, hogy aláírja az Alaptörvény 17. módosítását, amely a hatálybalépését követő naptól – azaz mától – megszünteti az államfői megbízatását. Az Országgyűlésnek mostantól 30 napja van új államfőt választani. Hack Péter jogtudós, egyetemi tanár, korábbi politikus hét pontban foglalta össze a döntés kapcsán felmerülő legfontosabb jogi kérdéseket az ATV Start című műsorában.

Hack Péter az ATV Start című műsorában a köztársasági elnök elmozdítása kapcsán felmerülő legfontosabb kérdésekről beszélt. A jogtudós szerint az alapkérdés az, hogy egy politikai közösség tartja-e magát a saját maga által megfogalmazott normákhoz, vagyis hogy a jog jelent-e korlátot a pillanatnyi politikai akarattal szemben.

A köztársasági elnöki tisztség sajátossága

Hack Péter kifejtette: bár a Tisza Párt a kampányban többször hangoztatta, hogy bizonyos közjogi pozíciókat az elmúlt 16 évben szabálytalanul töltöttek be, és neki magának nem okoz problémát, ha ilyen esetekben valakit eltávolítanak egy pozícióból – például a Kúria elnöke vagy egyes alkotmánybírók esetében –, a köztársasági elnöki tisztség esete más volt.

Mint mondta, Sulyok Tamás esetében nem az ő személyéről volt szó, hanem magáról az elnöki intézményről: Sulyok Tamást ugyanis a korábbi, hagyományos szabályok szerint választották meg, ugyanazok szerint a szabályok szerint, amelyek alapján a jövőben az utódját is megválasztja majd a parlament.

A jogász emlékeztetett: az Alaptörvény korábban részletes szabályokat tartalmazott arra vonatkozóan, hogy mikor lehet elmozdítani a köztársasági elnököt, éppen azért, hogy pusztán politikai viták alapján ne lehessen megfosztani tisztségétől. Példaként Göncz Árpádot említette, akit ugyan élesen támadtak annak idején jobboldalról, és akinek voltak vitatott döntései, a rendszer mégsem tette lehetővé az elmozdítását pusztán politikai megfontolásból.

Egy tollvonással megszüntetett garanciák

Hack Péter szerint a most elfogadott módosítás lényege, hogy egyetlen mondattal fosztja meg mandátumától a köztársasági elnököt, ezáltal megkerülve a megfosztási eljárás korábbi, részletes szabályait, amelyek szerint az indítványozónak jogi érveket kellett volna az Alkotmánybíróság elé tárnia. A jogász Török Gábor politológus megfogalmazását idézte, miszerint ezzel „egy fegyver került ki az asztalra”, ami a jövőben másokra nézve is fenyegetést jelenthet.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy egyelőre nem világos, milyen új szabályok szerint fogják megválasztani a jövőben a köztársasági elnököt vagy az alkotmánybírókat – utóbbiaknál szeptembertől több hely is megüresedik. Mint mondta, ha a jelölési és választási eljárás lényegében változatlan marad, csak a személyek cserélődnek, az ellentmond azoknak a jogállamisági kritikáknak, amelyeket korábban éppen a Fidesz-rendszerrel szemben fogalmaztak meg – nevezetesen, hogy a kinevezési eljárásokba nem vonták be sem az ellenzéket, sem a szakmai közvéleményt.

A Velencei Bizottság szerepe

A jogász kitért az uniós és nemzetközi kritikai fórumok szerepére is. Elmondása szerint a Velencei Bizottság – amely nem uniós, hanem az Európa Tanács szervezete – csak októberben, nem gyorsított eljárásban tárgyalja majd az ügyet. Hack Péter szerint, ha a testület jogászokból álló szakmai véleménye megerősíti a magyar kormánytöbbség álláspontját, az lezárja a vitát; ha viszont elmarasztalja Magyarországot – ahogy korábban a Baka András-ügyben is történt –, az komoly politikai presztízsveszteséget jelenthet, és megnehezítheti az új magyar kormány mozgásterét az Unión belül.

Arra a kérdésre, hogy a döntéshozatalba be lehet-e szólni bárkinek a véleményezésen kívül, Hack Péter úgy válaszolt: érdemben nem, ezt a kérdést végül a választók fogják eldönteni négy év múlva.

Egy hasonlattal élve úgy fogalmazott: a mostani lépés olyan, mintha egy bérházban lévő, jogilag el nem távolítható lakó miatt lebontanák az egész lépcsőházat – ezzel ugyan valóban megakadályoznák, hogy a lakó visszatérjen, de egyúttal mindenki más számára is megközelíthetetlenné tennék az épületet.

Az alkotmánybírói korhatár kérdése

A beszélgetés végén szó esett az alkotmánybírók 70 éves korhatárának bevezetéséről is, amely veszélyeztetheti a testület stabilitását. Hack Péter személy szerint helyesnek tartja a korhatár visszaállítását, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ehhez hosszabb átmeneti időre lett volna szükség. Az Európai Bíróság korábbi, Lengyelországot és Magyarországot érintő ítéleteire hivatkozva elmondta: a nyugdíjkorhatár csökkentése elfogadható lehet alkotmányos érvekkel, de csak megfelelő átmeneti idő biztosításával. A jogász szerint, ha a jelenlegi, mintegy másfél hónapos átmeneti időt az Európai Bíróság elégtelennek találja, elképzelhető, hogy a hivatalukból korábban távozó alkotmánybíróknak meg kell majd kapniuk a hátralévő időszakra járó fizetésüket is – ahogy ez korábban a nyugdíjba küldött bírók esetében is történt.