Sulyok Tamás aláírta saját menesztését – miről szól valójában az alkotmánymódosítás?

Sulyok Tamás köztársasági elnök szombaton aláírta Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítását, noha annak egyik rendelkezése közvetlenül az ő államfői megbízatását szünteti meg.

A módosítás még aznap megjelent a Magyar Közlönyben. Ennek értelmében Sulyok Tamás mandátuma július 20-án nulla órakor véget ér, az új államfő megválasztásáig pedig az Országgyűlés elnöke látja el ideiglenesen a köztársasági elnöki feladatokat. Sulyok videóüzenetében hangsúlyozta: nem azért írta alá a módosítást, mert egyetért annak tartalmával, hanem azért, mert az Alaptörvény erre kötelezi. Az államfő alkotmánymódosítás esetén tartalmi kifogással nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz, az aláírás megtagadásával pedig maga követett volna el jogsértést. Sulyok úgy fogalmazott, hogy aláírása az államfői intézmény iránti tiszteletének „végső pecsétje”, ugyanakkor szerinte a módosítás súlyosan sérti a jogállamiságot, a hatalommegosztást és az intézmények függetlenségét.

A magyar sajtó többsége rendkívüli közjogi helyzetként értékelte, hogy az államfőnek lényegében a saját eltávolítását kellett aláírnia. A Telex és a 24.hu azt emelte ki, hogy a rendelkezés nem általános szabályt alkot a köztársasági elnök megbízatásának megszüntetéséről, hanem kifejezetten „a hivatalban lévő köztársasági elnökről” rendelkezik. Emiatt a bírálók szerint a szabály személyre szabott jogalkotásnak tekinthető.

Az Index a hónapok óta tartó Magyar–Sulyok-konfliktus lezárásaként mutatta be az aláírást. A lap felidézte, hogy Magyar Péter már a választások után lemondásra szólította fel az államfőt, Sulyok azonban arra hivatkozott, hogy kormányváltás esetén az Alaptörvény nem írja elő a köztársasági elnök távozását. Miután nem mondott le, a kormány az Alaptörvény módosításával teremtette meg eltávolításának jogi alapját.

A kormánykritikus sajtó általában arra helyezte a hangsúlyt, hogy veszélyes precedens keletkezett: egy parlamenti kétharmad politikai indokból, alkotmánymódosítással megszüntetheti egy hivatalban lévő közjogi méltóság mandátumát. A kormányoldali média ezzel szemben Sulyok beszédét történelmi jelentőségű tiltakozásként értékelte, és azt hangsúlyozta, hogy az államfő ugyan eleget tett jogi kötelezettségének, de politikailag és erkölcsileg elítélte a Tisza-kormány eljárását. A Hír TV például úgy fogalmazott, hogy Sulyok „szégyenbélyeget” sütött a hatalomra.

Az alkotmánymódosítás azonban jóval többről szól Sulyok Tamás eltávolításánál. A változások több, még a korábbi Fidesz-kormányok idején megválasztott vagy kinevezett közjogi tisztségviselőt és intézményt is érintenek.

Sulyok Tamás köztársasági elnök

A módosítás hatálybalépését követő napon automatikusan megszűnik a hivatalban lévő köztársasági elnök mandátuma. Utódját az Országgyűlés az új alkotmány elfogadásáig, de legfeljebb öt évre választja meg. Ez a rendelkezés közvetlenül és kizárólag Sulyok Tamás jelenlegi megbízatására vonatkozik.

Polt Péter és további három alkotmánybíró

Az Alkotmánybíróság tagjainál hetvenéves felső korhatárt vezetnek be. Emiatt szeptember 1-jén megszűnik Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán alkotmánybírói mandátuma. Az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben nem közvetlenül a parlament választja, hanem a testület tagjai maguk közül, három évre.

Az országgyűlési képviselők

A módosítás legfeljebb tizenkét évben, illetve három megválasztásban korlátozza a képviselőként eltölthető időt. Aki legalább tizenkét évig volt képviselő, vagy három választáson már mandátumot szerzett, újra nem választható meg. A jelenlegi parlamenti mandátumokat ugyanakkor a változás nem szünteti meg, tehát a korlátozás a következő választásokon válik érdemivé.

Ez a szabály hosszabb távon nem egyetlen pártot vagy személyt, hanem számos régi parlamenti politikust érinthet. Politikai célja nyilvánvalóan a több évtizede hivatalban lévő képviselői elit fokozatos lecserélése.

A Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnöke

A bírák a jövőben kezdeményezhetik a Kúria, illetve az Országos Bírósági Hivatal elnökének visszahívását. Az új szabályokat azonban csak a módosítás hatálybalépése után megválasztott vezetőkre kell alkalmazni, így azok nem szüntetik meg automatikusan a jelenlegi elnökök megbízatását.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal

Az Alaptörvénybe kerül az új hivatal, amelynek feladata a jogellenesen kezelt vagy felhasznált közvagyon felkutatása és visszaszerzése lesz. A hivatal nyomozással összefüggő jogokat gyakorolhat, közvádat képviselhet, vezetőit pedig kétharmados többséggel választja meg a parlament.

A sarkalatos törvények rendszere

A módosítás több területen megszünteti a kétharmados, úgynevezett sarkalatos szabályozás követelményét. Ez lehetővé teszi, hogy a jelenlegi parlamenti többség egyszerű többséggel is módosíthasson olyan intézményi szabályokat, amelyeket korábban csak kétharmaddal lehetett megváltoztatni. A sajtó értelmezése szerint ez a korábbi Fidesz-kormány által kiépített közjogi rendszer gyorsabb átalakítását szolgálja.

Mi volt a módosítás célja?

A hivatalos indokolás szerint a módosítás célja a „jogállami demokrácia helyreállítása”, az alkotmányos intézményrendszer megújítása és az állam működőképességének biztosítása az új alkotmány elfogadásáig. A szöveg azt is rögzíti, hogy az Országgyűlés széles társadalmi és szakmai egyeztetés után új alkotmányt kíván elfogadni.

A rendelkezések személyi hatásából ugyanakkor világosan kirajzolódik a közvetlen politikai cél is: a korábbi Fidesz–KDNP-többség által hosszú időre megválasztott közjogi vezetők egy részének eltávolítása, valamint azoknak a jogi biztosítékoknak a lebontása, amelyekkel az előző kormány a saját politikai korszakán túlra is befolyást biztosított magának.

Az alkotmánymódosítás tehát egyszerre intézményi reformcsomag és személyi „sorcsere”. Támogatói szerint a korábbi hatalmi rendszer lebontásához szükséges átmeneti beavatkozás, ellenzői szerint viszont ugyanannak a politikai módszernek a folytatása: az alkotmány pillanatnyi parlamenti érdekekhez igazítása. A vita középpontjában ezért nem csupán Sulyok Tamás távozása áll, hanem az a kérdés is, hogy helyre lehet-e állítani a jogállamot olyan eszközökkel, amelyeket maguk a bírálók is a jogállamisággal nehezen összeegyeztethetőnek tartanak.