Tovább mélyíti a szerbiai sertéstenyésztés válságát az afrikai sertéspestis

Újabb hullámban terjed az afrikai sertéspestis Szerbiában: a betegség több körzetben is megjelent, több tízezer sertést kellett elaltatni, a kár pedig már most milliós nagyságrendű. A Danas a mezőgazdasági minisztériumtól kapott adatokra hivatkozva azt írja, hogy 2026-ban eddig 19 községben és 9 körzetben mutatták ki a vírust, összesen 544 gazdaságban.

A július 13-ai adatok szerint a fertőzött gazdaságokban 1233 sertés pusztult el, 23.994 állatot pedig eutanáziának vetettek alá, majd elvégezték a tetemek ártalmatlanítását és a gazdaságok fertőtlenítését. A legutóbbi eseteket Belgrád területén, Obrenovacon, továbbá a Kolubara, Mačva, Szerémség és Dél-Bácska körzetekben jegyezték fel; friss hír, hogy a betegség Zsablyán is megjelent.

Az afrikai sertéspestis a házi és a vaddisznókat érintő, rendkívül fertőző vírusos betegség. Emberre nem veszélyes, és az ember nem betegedhet meg tőle, de közvetítőként szerepet játszhat a vírus terjedésében: a kórokozó átvihető lábbelin, ruhán, járművek kerekein, mezőgazdasági gépeken vagy különféle eszközökön is. A szakemberek szerint ezért különösen nehéz megállítani a fertőzést, amelynek terjedésében a vaddisznók is fontos szerepet játszanak.

A járvány elleni védekezés jelenleg főként a szigorú biobiztonsági intézkedésekre, a fertőzött állatok eltávolítására, a szállítás és forgalom korlátozására, a fertőtlenítésre és az állatorvosi felügyeletre épül. A betegség ellen nincs hatékony vakcina, ezért a fertőzött és a közvetlenül veszélyeztetett állományok eutanáziája az egyetlen módja annak, hogy megakadályozzák a betegség további terjedését, nyilatkozta Ljiljana Ivanjac, a mezőgazdasági minisztérium Állategészségügyi Igazgatóságának munkatársa a Vajdasági RTV-nek.

Különösen nagy aggodalmat keltett, hogy a vírus a rumai községhez tartozó Herkócában (Hrtkovci), a Mistral komerc nagy sertéstelepén is megjelent. Ott mintegy 11 ezer sertést kellett elpusztítani, ami önmagában több mint 1,5 millió eurós közvetlen kárt jelenthet. A veszteség azonban ennél nagyobb is lehet, mert a telepen több mint 1100 jó minőségű tenyészkoca is volt. Nenad Budimović, a Szerbiai Gazdasági Kamara állattenyésztési egyesületének titkára a Danasnak úgy nyilatkozott: egy eutanáziának alávetett koca kiesése nemcsak egy állat elvesztését jelenti, hanem akár 35 malacnyi jövőbeli szaporulatot is.

Akár harmincmillió eurós kár is keletkezhet

A szerb parlament mezőgazdasági bizottságának ülésén elhangzott adatok szerint a fertőzés július 10-éig 496 gazdaságban volt igazolt, 10.515 sertést eutanazáltak, 1015 állat pedig elhullott. Azóta a Danas által közölt frissebb minisztériumi adatok alapján a számok tovább emelkedtek. A bizottsági ülésen Marjan Rističević elnök azt mondta, a kumulatív veszteség elérheti a 60 ezer állatot, illetve mintegy 30 millió eurót, mert nemcsak az elaltatott állatokkal kell számolni, hanem azzal is, hogy a fertőzött gazdaságokban hosszabb ideig nem lehet sertést tartani.

A mezőgazdasági minisztérium közlése szerint az állam a törvénynek megfelelően kártalanítja azokat a gazdákat, akiknek az állatait hatósági intézkedés alapján eutanazálták vagy amelyek a fertőzés miatt elhullottak. A kártérítés ugyanakkor nem jár automatikusan pusztán azért, mert az állatot el kellett altatni: előbb le kell folytatni az eljárást, és meg kell állapítani, teljesülnek-e a törvényben előírt feltételek.

Szigorúbb ellenőrzéseket helyeztek kilátásba

A hatóságok közben szigorúbb ellenőrzéseket és büntetéseket helyeztek kilátásba. Dragan Glamočić mezőgazdasági miniszter szerint azoknál a gazdaságoknál, ahol a betegség ismét megjelenik, nyilvánvaló, hogy nem tartották be következetesen az előírt intézkedéseket. A miniszter ezért a büntetések szigorítását, valamint akár a gazdaságok passzív státuszba helyezését is kilátásba helyezte azokkal szemben, akik nem tartják be a szabályokat.

A Nemzeti Válságközpont rendkívüli ülésén a hatóságok a már meghozott intézkedések hatását és a következő lépéseket is áttekintették. A mezőgazdasági minisztérium közlése szerint külön figyelmet fordítanak az állatok mozgásának és a sertésforgalomnak az ellenőrzésére a fertőzött és veszélyeztetett területeken, a regionális válságközpontok napi működésére, az állategészségügyi ellenőrzések erősítésére, valamint az önkormányzatok operatív támogatására. A tanácskozáson a honvédelmi minisztérium és a Szerbiai Katonaság képviselői is részt vettek.

A szakemberek szerint a fertőzés megfékezéséhez a gazdáknak is fegyelmezetten kell eljárniuk: minden gyanús esetet és elhullást azonnal jelenteni kell az állatorvosnak vagy az állategészségügyi felügyelőségnek, tilos az állatok szabálytalan szállítása és forgalmazása, nem szabad ismeretlen egészségi állapotú sertést vásárolni, az elhullott állatok tetemét pedig semmiképpen sem szabad szabálytalanul eltávolítani.

A fertőzés gazdasági következményei túlmutatnak az érintett gazdaságokon. A Danas emlékeztet arra, hogy Szerbia 2019 óta küzd az afrikai sertéspestissel, a legsúlyosabb hullám pedig 2023-ban volt, amikor a tömeges eutanáziák komoly kárt okoztak a tenyésztőknek és tovább csökkentették a hazai sertésállományt. A mostani hullám ismét felveti a kérdést, mennyire tartható fenn a kisebb családi sertéstartás, miközben a szigorú biobiztonsági feltételeknek inkább a nagyobb gazdaságok tudnak megfelelni.

Az afrikai sertéspestis évek óta jelen van Európában, különösen Közép- és Kelet-Európában. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) legutóbbi éves jelentése szerint 2025-ben az EU-ban nőtt a járványkitörések száma: 585 kitörést regisztráltak házi sertéseknél, ami 76 százalékos növekedés 2024-hez képest, és ennek 81 százaléka Romániához kötődött. Növekedést jegyeztek fel Horvátországban, Észtországban és Lettországban is. Azt, hogy ebben az esetben történt-e konkrét hatósági mulasztás Szerbiában, a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet biztonsággal megmondani. Az viszont látszik, hogy Szerbiában is visszatérő problémaként jelenik meg a biobiztonsági szabályok betartása. A mezőgazdasági minisztérium a mostani járványhullám kapcsán ismételten arra szólította fel a sertéstartókat, hogy szigorúan tartsák be az előírt biobiztonsági intézkedéseket.