Változik az időjárás, lépniük kell a gazdáknak

A tartós aszály és a rendkívül magas hőmérséklet már most érezhető károkat okoz a szerbiai mezőgazdaságban: a búza aratása a végéhez közeledik, az első eredmények pedig gyengébb terméshozamokat mutatnak, mint tavaly. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy komoly öntözési beruházások nélkül az éghajlatváltozás évről évre egyre nagyobb veszteségeket okozhat a termelőknek.

Az idei mezőgazdasági termelést már most befolyásolja a történelmi hőhullám, de a végleges következmények csak a betakarítások után lesznek láthatók. A szélsőséges időjárás nemcsak a búzát, hanem a többi gabonafélét és kapásnövényt is érinti, a szakemberek szerint pedig a hőség és a csapadékhiány a jövőben egyre gyakoribb probléma lesz.

Goran Bekavac, az Újvidéki Szántóföldi és Konyhakerti Növénytermesztési Intézet munkatársa az Euronews Serbiának nyilatkozva elmondta, a 35 Celsius-fok feletti hőmérséklet különösen kedvezőtlenül hat a kukoricára. Ilyen körülmények között leállnak a növény normális élettani folyamatai, megszűnik a szerves anyag felhalmozása, ez pedig kisebb-nagyobb mértékben a terméshozam csökkenésében jelenik majd meg az aratáskor.

A helyzet ugyanakkor nem minden térségben egyforma. A čačaki körzetben a gazdák egyelőre elégedettek a kukorica állapotával, az első terepi jelentések jó minőségű szemtermést és átlag feletti hozamot jeleznek. A környékbeli termelők azonban óvatosak, mert a következő napokra előrejelzett szélsőséges hőség még jelentősen ronthat a növények állapotán.

A szakemberek szerint a következő időszak időjárása döntő lesz. A száraz, forró idő és a heves esőzések váltakozása eddig több növénynek kedvezett, de a magas terméshozamokhoz kiegyensúlyozottabb időjárásra és elegendő vízre lenne szükség. Bekavac arra is felhívta a figyelmet, hogy más gondokkal szembesülnek a termelők Bácskában, Bánátban, Szerémségben, Közép-Szerbiában vagy az ország délkeleti részén, ezért nincs minden térségre egyformán alkalmazható megoldás.

Az alkalmazkodás kulcsa az öntözés lehet. A termelők évek óta többnyire ugyanazokat a fajtákat és kultúrákat termesztik, miközben a klíma gyorsan változik. Ahol adottak az öntözés feltételei, ott a gazdák sokkal könnyebben átvészelik a hőhullámokat, mert bár a rendkívüli hőség negatívan hat a növényekre, az öntözés sokat enyhít a károkon.

A probléma nem új keletű. Az Euronews Serbia tavalyi összeállítása szerint a szárazság már 2024-ben is több kultúránál jelentős terméskiesést okozott: a málnaültetvények, a paradicsom, a burgonya, a bab és a kukorica is megsínylette a hőséget, egyes gazdák pedig akár 50 százalékos kukoricahozam-csökkenéssel számoltak. A magas hőmérséklet az állattenyésztőknek is gondot okozott, mert több térségben hiány alakult ki szénából és szenázsból, a fóliázott bálában tartósított takarmányból.

A kormány közben rekordösszegű agrártámogatásokról beszél. Dragan Glamočić mezőgazdasági miniszter nemrégiben azt mondta, az év eleje óta 70,4 milliárd dinárt fizettek ki a mezőgazdaságnak, ami csaknem 50 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A miniszter szerint az idei búzatermés országos átlaga hat tonna körül alakulhat hektáronként, bár Bánát egyes részein ennél jóval alacsonyabb, 3,5–4 tonnás hozamok is előfordulnak.

Glamočić arról is beszélt, hogy a jövőben a támogatásokat nagyobb mértékben irányítanák az intenzívebb ágazatok, így a zöldségtermesztés, a gyümölcstermesztés, a virágtermesztés és az állattenyésztés felé, mert ezek hektáronként jóval nagyobb bevételt hozhatnak, mint a búza vagy a kukorica. A miniszter szerint Szerbiának nem pusztán gabonaexportőrként kellene gondolkodnia, hanem a feldolgozás és az állattenyésztés erősítésével nagyobb hozzáadott értéket kellene teremtenie.

A mezőgazdaság jövője így egyre inkább az alkalmazkodáson múlik.

A szakértők szerint az öntözés fejlesztése mellett fontos lesz a termelők összefogása, az új technológiák bevezetése, valamint az, hogy a gazdák a helyi adottságokhoz igazítsák a termesztett növényeket és az alkalmazott agrotechnikát. Az idei év ismét azt mutatja, hogy az aszály és a hőség már nem rendkívüli, hanem visszatérő kockázat a szerbiai mezőgazdaságban.