Kisérettségi után nagy döntés: Melyik középiskola adhat piacképes tudást?

Több tízezer nyolcadikos számára kezdődött meg Szerbiában a kisérettségi, amely az első lépés a középiskolai beiratkozás felé. A diákok egyre gyakrabban választanak olyan képzési irányt, amely megfelel saját érdeklődésüknek, de figyelembe veszik a munkaerőpiac igényeit is.

Milorad Antić, a Középfokú Szakképző Iskolák Fóruma elnöke az Euronews Srbija műsorában azt mondta, a legkeresettebbek továbbra is a gimnáziumok, az informatikai szakok és az egészségügyi iskolák. Szerinte a diákok ma már pragmatikusabban gondolkodnak, és sokan azt is mérlegelik, mely szakmák kínálnak gyorsabb elhelyezkedést vagy jobb kereseti lehetőséget.

Az informatikai képzések iránt különösen nagy az érdeklődés. Antić szerint az IT-szektorhoz kapcsolódó szakok, például az információs technológiai technikus képzés esetében gyakran 90 pontnál is többre van szükség a bejutáshoz. A nagyvárosokban továbbra is erős a gimnáziumok iránti érdeklődés, az egészségügyi iskolák pedig szintén a népszerű választások közé tartoznak.

Ezzel szemben több olyan szakmai terület van, ahol évek óta kevés a jelentkező. Antić a mezőgazdaságot, az építőipart, a bőripart és a gépészeti iskolákat említette, amelyekben sok helyen nehezen töltik fel az osztályokat. Úgy véli, ezeknek a szakmáknak jobb bemutatásra és erősebb ösztönzésre lenne szükségük.

A szakember szerint a kézműves és szakmai képzések iránt is érdemes lenne nagyobb érdeklődést kelteni, mert ezek a szakmák sok esetben jó keresetet és gyors elhelyezkedést kínálnak. Hangsúlyozta, hogy a modern szakmák már nem a régi sztereotípiákról szólnak: ma az informatikai tudás szinte minden területen szükséges, a hagyományos szakmákban is.

Antić szerint a pályaválasztásban fontos szerepe van a szülőknek és a kortársaknak is. Mint mondta, a nyolcadikosok többsége már pontosan tudja, mit szeretne beírni a kívánságlistára, de a döntést gyakran befolyásolja a család, illetve az, hogy a barátok hová készülnek.

A kisérettségi első napján a diákok anyanyelvből és irodalomból írták meg a tesztet, ezt követi a matematika, majd a választott tantárgy. Az Euronews Srbija szerint a tanulók a választott tárgyakból általában jobb eredményt érnek el, mert többnyire olyan tantárgyat választanak, amely közel áll hozzájuk.

A szakember ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az anyanyelvi teszten belül sok diáknak továbbra is az irodalom okozza a legtöbb nehézséget, míg a nyelvtani feladatokat általában sikeresebben oldják meg. Szerinte érdemes lenne átgondolni a záróvizsga rendszerét, és a tudást nemcsak a nyolcadik osztály végén, hanem folyamatosabban, a hatodik, hetedik és nyolcadik osztály végén is mérni.

A középiskolai beiratkozásnál a tanulmányi eredmény és a kisérettségin elért pontszám együtt számít. A tanulók összesen legfeljebb 100 pontot szerezhetnek: az általános iskolai eredmény legfeljebb 60 pontot, a záróvizsga pedig legfeljebb 40 pontot ér. Az anyanyelvi és a matematikateszten egyenként 14, a választott tantárgyból pedig 12 pont szerezhető.

A középiskolai beiratkozási terv szerint a 2026/2027-es tanévben 71.614 hely áll rendelkezésre a középiskolákban, miközben valamivel több mint 64.400 nyolcadikos fejezi be az általános iskolát. Ez azt jelenti, hogy országos szinten van elegendő hely minden kisérettségiző számára, a legnépszerűbb iskolákba és szakokra azonban továbbra is erős a verseny.