Nyolc év alatt 62 ezer agrárgazdaság szűnt meg Szerbiában

Szerbiában továbbra is több mint félmillió gazdaság jelenti az élelmiszer-termelés alapját, a termelésből élő háztartások és a mezőgazdaságban dolgozók száma azonban évről évre csökken. A 021.rs által ismertetett Biznis.rs-összeállítás szerint az elmúlt nyolc évben mintegy 62 ezer agrárgazdaság szűnt meg az országban.

A rendelkezésre álló adatok alapján Szerbiában jelenleg 508.365 mezőgazdasági termelői gazdaság működik, az elsődleges élelmiszer-termelésben pedig közvetlenül vagy közvetve 1.150.653 ember vesz részt. Egy családi gazdaságban átlagosan 2,2 családtag vagy állandó alkalmazott él és dolgozik.

A számok ugyan továbbra is jelentősnek tűnnek, az előző időszakkal való összehasonlítás kedvezőtlen folyamatokat mutat. Szerbiában 2018-ban még 1.336.714 ember dolgozott vagy vett részt valamilyen formában a mezőgazdasági termelésben, vagyis

kevesebb mint nyolc év alatt mintegy 14 százalékkal csökkent az élelmiszer-termeléshez kötődő lakosság száma.

A mezőgazdasági tevékenység ma Šumadija és Nyugat-Szerbia térségében a legkoncentráltabb: ebben a régióban található a legtöbb gazdaság, összesen 224.433, és itt dolgozik a legtöbb nő is a mezőgazdaságban, több mint 231 ezren. Dél- és Kelet-Szerbiában 145.751 gazdaságot tartanak nyilván, Vajdaságban 111.884-et, míg a belgrádi régióban 26.297-et.

Összesen több mint egymillió ember művel körülbelül 3,25 millió hektár földet. Jelentős regionális különbségek mutatkoznak azonban a birtokméretekben: egy átlagos szerbiai agrárgazdaság 6,4 hektár földdel rendelkezik, Vajdaságban viszont az átlagos terület csaknem ennek kétszerese, 13,2 hektár.

Branislav Gulan agrárelemző a Biznis.rs-nek azt mondta, a mai tipikus gazdaság egy tejelő tehénnel, öt sertéssel, három juhval, három méhkaptárral és 43 baromfival rendelkezik. Szerinte a termelői gazdaságok száma tovább csökken: 2018-ban még 564.541-et tartottak nyilván, vagyis ma körülbelül tíz százalékkal kevesebb mezőgazdasági háztartás működik Szerbiában.

Az agrárszektor becslései szerint 2014 és 2024 között mintegy 62 ezer gazdaság szűnt meg, és a csökkenés folyamata ma sem állt meg. A gazdaságok eltűnésével együtt csökken az állatállomány, visszaesik az élelmiszer-termelés, és gyengébbek a hozamok is. Az adatok szerint egyes termőterületeken a hozamok alacsonyabbak, mint a korábbi, tíz vagy akár ötven évvel ezelőtti időszakokban.

Gulan szerint az egyik legérzékenyebb kérdés továbbra is a földtulajdon rendezetlensége. Becslések szerint a korábbi szövetkezeti vagyon visszaszolgáltatása még nem zárult le teljesen, és körülbelül 200 ezer hektárnyi földterület sorsa továbbra is vitatott, noha egyes parcellák esetében megvannak a dokumentumok és ismertek a jogosultak.

Az elemző szerint a rendezetlen tulajdonviszonyok számos vitának és ellentmondásnak nyitottak teret a 2000 utáni privatizációs folyamatokban. Ennek következtében sok faluban megszűntek azok a kisebb feldolgozóüzemek is, amelyek korábban a helyi gazdaság fontos támaszai voltak.

Agrárkörökben egyre gyakrabban vetik fel, hogy a kisebb feldolgozókapacitások újjáélesztése visszahozhatná a gazdasági tevékenység egy részét a falvakba, új munkahelyeket teremthetne, és lassíthatná a vidéki elvándorlást.

További gondot jelent az állami mezőgazdasági földek kérdése is. A hivatalos adatok szerint mintegy 450 ezer hektár állami szántóföld adható bérbe, egyes szakértők szerint azonban a nyilvántartások nem teljesen összehangoltak. Gulan szerint az évek során olyan területek is bekerülhettek az állami földek nyilvántartásába, amelyek eredetileg szövetkezeti vagyonból származtak, vagy soha nem számítottak klasszikus értelemben vett állami tulajdonnak.

Ezért egyre erősebb az igény a tulajdonviszonyok új, pontos rendezésére: világosan meg kell határozni, mely földterületek tartoznak az államhoz, melyek a szövetkezetekhez, és melyek a magántulajdonosokhoz.

A kis termelők közben mindennapos pénzügyi nyomással küzdenek. Különösen sérülékenyek a legfeljebb 2,5 hektáros birtokkal rendelkező háztartások, amelyekből Szerbiában több mint 217 ezer van.

Szerbia évente mintegy 20 millió tonna mezőgazdasági terméket állít elő, az agrárelemzők szerint azonban a termelési eredmények önmagukban nem elegendők.

Hosszú távon rendezett agrárpolitikára, a földtulajdon kérdésének megoldására, a családi gazdaságok megerősítésére, az állattenyésztés és az élelmiszer-feldolgozás újjáélesztésére, valamint a falvak fejlesztésére lenne szükség.