A magas részvételi arány lehet a következő szerbiai választások kulcsa
2026. május 9. [17:12]
A legutóbbi szerbiai helyhatósági választások egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy több településen is emelkedett a részvételi arány. Politológusok szerint ez arra utalhat, hogy a korábbi választási távolmaradók egy része ismét aktivizálódik, ami a következő parlamenti választások eredményét is jelentősen befolyásolhatja.
A részvétel növekedése különösen ott hozott látványos változást, ahol az ellenzéki listák erősödni tudtak. Elemzők szerint a tavalyi újvidéki tragédia és az abból kinövő diáktüntetések óta egyfajta népszavazási hangulat alakult ki az országban, amelyben sok választó már nem egyszerű pártversenyként tekint a következő választásokra, hanem a jelenlegi politikai rendszer megítéléseként, közölte a 021.rs portál.
A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a választási napokat több helyen feszült légkör, szabálytalanságok és megfigyelők, valamint újságírók elleni incidensek kísérték. Ennek ellenére a politikai mobilizáció mértéke szemmel láthatóan nőtt: a diákmozgalom körül önkéntes akciók, adománygyűjtések és helyi szerveződések jöttek létre, amelyek korábban nem voltak jellemzőek ilyen intenzitással.
A részvétel döntheti el a választást
Aleksandar Ivković politikai elemző szerint a következő parlamenti választások egyik kulcskérdése a részvételi arány lehet. Úgy véli, ha a részvétel meghaladja a 65 százalékot, az komoly kihívást jelenthet a hatalmon lévő Szerb Haladó Párt számára.
Hasonlóan fogalmazott Zoran Gavrilović, a BIRODI ügyvezetője is, aki szerint ha több mint 4,2 millió választópolgár járul az urnákhoz, az már veszélyes lehet a jelenlegi hatalomra nézve. Szerinte a kormánypárt támogatottsága jelenleg nagyjából 46 százalék körül mozoghat, ami közel lehet a maximális mozgósítási képességéhez.
Valójában hány választó van Szerbiában?
A részvételi adatok értelmezését ugyanakkor jelentősen befolyásolja a választói névjegyzék állapota. Hivatalosan több mint 6,5 millió választó szerepel a nyilvántartásban, miközben egyes kutatók szerint a tényleges választókorú lakosság ennél jóval kisebb lehet.
Dušan Vučićević, a Belgrádi Politikatudományi Kar professzora szerint reálisabb becslés, hogy jelenleg körülbelül 5,1 millió tényleges választó él Szerbiában. Ebben az esetben a korábbi választások részvételi aránya valójában jóval magasabb volt annál, mint amit a hivatalos adatok sugallnak, és Szerbia már most is a magas részvételű országok közé tartozhat.
A professzor ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az ellenzéki oldalon zajló belső viták csökkenthetik a mozgósítás erejét. Szerinte a következő időszakban az lehet a döntő, hogy a rendszerkritikus tábor képes-e a konfliktusok helyett konkrét jövőképet és hiteles alternatívát kínálni a bizonytalan szavazóknak.