Közvitán a szerb belügyi törvény: Bővülő rendőri jogkörök, szűkülő állampolgári jogok

A húsvéti ünnepek előtt váratlanul indult és péntekig tart az új belügyi törvény tervezetének nyilvános vitája, miközben a javaslat – bár enyhébb a korábbiaknál, például nem tartalmaz biometrikus megfigyelést – továbbra is vitatott elemeket tartalmaz, amelyek bővítik a rendőrség jogköreit és szűkítik az állampolgári jogokat; erről beszélt Vladica Ilić, a Belgrádi Emberi Jogi Központ jogásza.

A mozgásszabadság korlátozását és a rendőri jogkörök bővítését is lehetővé teszi az új belügyi törvény tervezete, amely jelenleg szakmai, illetve nyilvános vitán van ugyan; ám jogvédők máris arra figyelmeztetnek, hogy több ponton súlyosan sértheti az alapjogokat.

Új, vitatott intézkedéseket tartalmaz az új belügyi törvény tervezete, amely a mozgásszabadság korlátozását és a rendőri jogkörök bővítését vetítik előre – hívta fel a figyelmet Vladica Ilić, a Belgrádi Emberi Jogi Központ jogi tanácsadója.

Ilić elemzésében kiemelte: a tervezet lehetővé tenné, hogy a rendőrség akár határozatlan időre megtiltsa a közterületi mozgást, kezdetben 15 napra, amely többször is meghosszabbítható. Ez gyakorlatilag a gyülekezési jog korlátozását jelentené, ráadásul bírósági kontroll nélkül, megkerülve a hatályos jogszabályokat.

A szakértő szerint a rendőrség a könnygázspray (borsspray) használatának feltételeit is kiterjesztené, például passzív ellenállás esetén, amikor a tüntetők ülnek, állnak vagy fekszenek. Emellett a tervezet nem ír elő kötelező tesztelési rendszert a kényszerítő eszközök – például vegyi anyagok vagy elektromágneses eszközök – alkalmazására, annak ellenére, hogy ezt korábban az ombudsman is szorgalmazta.

Ilić arra is felhívta a figyelmet, hogy az úgynevezett információs beszélgetések során a rendőrségnek nem kellene tájékoztatnia az érintetteket az ügyvéd jelenlétéhez való jogukról. A tervezet továbbá nem teszi kötelezővé a kihallgatások hang- és képfelvételét, noha ezt több nemzetközi szervezet – köztük a kínzás elleni bizottság – is ajánlotta.

A dokumentum nem írja elő a rendőrök kötelező felfüggesztését sem kínzás vagy bántalmazás gyanúja esetén, és nem szabályozza kellően a rendőrségi fegyverek otthoni tartását sem, amely korábban több tragikus esethez vezetett.

A javaslat a rendőrségen belüli visszaélés-bejelentőket is érintheti: ha egy rendőr saját kezdeményezésre nyilatkozik a médiának, az súlyos fegyelmi vétségnek minősülhet, akár elbocsátással is járhat, függetlenül attól, hogy okoz-e kárt a minisztériumnak.

Ilić szerint a tervezet további problémája, hogy nem tartalmaz kellő garanciákat a rendőrség politikai befolyástól való függetlenségére, jóllehet több helyen is deklarálja annak operatív önállóságát.