Nem árulta el az elveit, inkább a száműzetést választotta – 350 éve született II. Rákóczi Ferenc fejedelem

II. Rákóczi Ferenc
II. Rákóczi Ferenc (Fotó: Wikipedia)

2026. március 27. [15:33]

Betűméret:                     

Háromszázötven éve, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, Magyarország vezérlő fejedelme, a Rákóczi-szabadságharc vezetője. A Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának portréja.

A Zemplén vármegyei Borsiban (ma Szlovákia) álló kastélyban jött a világra, apja I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem, anyja Zrínyi Ilona volt. Hétévesen ott volt mostohaapjával, Thököly Imrével Bécs sikertelen török ostrománál, majd három évig élt anyjával az ostromlott munkácsi várban. A vár feladása után elszakították anyjától, gyámja Kollonich Lipót esztergomi érsek, az erőszakos ellenreformáció vezéralakja lett. A jezsuiták nevelték Habsburg-hű szellemben, magyarul csaknem elfelejtett, hazája sorsa egyre kevésbé érdekelte. 1694-ben feleségül vette Sarolta Amália hessen-wanfriedi hercegnőt, Sáros vármegye főispánja lett, de a politikától távol tartotta magát, írja a hirado.hu portál.

Az 1697. évi hegyaljai felkelés kegyetlen leverése után szervezkedni kezdett, de elárulták, és 1701-ben letartóztatták. A bécsújhelyi börtönből felesége segítségével szökött meg, és Lengyelországba menekült. A magyar határhoz közeli Brezán várában (ma Ukrajna) keresték fel a tiszaháti felkelők, akik azt kérték, álljon mozgalmuk élére. Rákóczi 1703 májusában közzétett brezáni kiáltványában Magyarország „minden nemes és nemtelen” lakosát harcba hívta az osztrák elnyomás ellen.

Magyar földre 1703. június 16-án, a Vereckei-hágón át lépett újra, s a *Cum Deo pro Patria et Libertate* (Istennel a hazáért és a szabadságért) feliratú zászló alatt gyülekező népfelkelők élére állt. A paraszthadak kezdeti győzelmei és a Tiszántúl elfoglalása után 1703 végére a kezdetben maroknyi sereg rohamosan gyarapodott, a nemesség nagy része is hűséget esküdött neki. Miután az ország nagy része kezükre került, Rákóczit 1704. július 8-án a gyulafehérvári országgyűlés Erdély fejedelmévé, a szécsényi országgyűlés 1705. szeptember 17-én a magyarországi szövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé választotta, de királlyá választását elutasította. 1707. június 18-án az ónodi országgyűlés kimondta a Habsburgok trónfosztását.

A kitűnő szervező Rákóczi központosított államot akart létrehozni, és merkantilista gazdaságpolitikát folytatott, de erős államhatalmat kiépíteni nem tudott. A katonáskodó jobbágyok felszabadítása miatt szembekerült a nemességgel. Külpolitikájában szövetségeseket keresett, így XIV. Lajos francia király, I. (Nagy) Péter orosz cár és más, a Habsburgokkal szemben álló hatalmak támogatását is igyekezett megszerezni. 1704-ben és 1706-ban a bécsi udvarral is sikertelen béketárgyalásokat folytatott.

A diplomáciai támogatás hiánya, a társadalmi feszültségek és a gazdasági nehézségek következtében a kurucok bázisa fokozatosan gyengült. A reguláris seregek 1708-ban Trencsénnél, majd 1710 januárjában Romhánynál vereséget szenvedtek. Az ország belefáradt a közel kétszáz évnyi háborúskodásba, éhínség, pestisjárvány, árvíz és sáskajárás is pusztított.

1710 novemberében Pálffy János császári fővezér felvette a kapcsolatot Károlyi Sándorral, a kurucok főparancsnokával. Rákóczi csak időhúzó tárgyalásokra adott felhatalmazást, ám végül megszületett a teljes békemegállapodás: a szatmári békét 1711. április 30-án írták alá. Május 1-jén a majtényi síkon a kuruc sereg – Rákóczi beleegyezése nélkül – letette a fegyvert. A fejedelem visszakaphatta volna birtokait, ha hűségesküt tesz, ám ezt nem fogadta el.

Inkább a száműzetést választotta. 1715-ben fej- és jószágvesztésre ítélték. Előbb Franciaországban próbált támogatást szerezni, majd a Párizs melletti Grosbois kolostorában írta meg *Vallomásait*. 1717-ben az Oszmán Birodalomba utazott, és élete végéig Rodostóban élt. 1735. április 8-án, nagypénteken hunyt el. Utolsó éveiről kamarása, Mikes Kelemen számolt be leveleiben.

Hamvait 1906-ban hozták haza, és a kassai Szent Erzsébet-székesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomra. Emlékét számos műalkotás őrzi: lovas szobra a budapesti Kossuth téren áll, arcképe az ötszáz forintos bankjegyen látható.

Az Országgyűlés 2015-ben március 27-ét Rákóczi-emléknappá nyilvánította. Születésének 350. évfordulója alkalmából idén nagyszabású kulturális programsorozat indult Magyarországon és a határon túli magyar közösségekben.