A betegek jogai: Mindenki beszél róla, csak a gyakorlatban nem látta még senki

Illusztráció
Illusztráció (Fotó: Pixabay)

2024. november 30. [18:52]

Betűméret:                     

A szerbiai betegek gyakran panaszkodnak arra, hogy nagyon hosszú a várakozási idő a vizsgálatokra vagy a műtétekre, ezekre gyakran csak hónapokkal vagy akár egy évvel később kapnak időpontot, de ott van még a személyes ismeretség keresése és a hálapénz kifizetése annak érdekében, hogy hozzájussanak az adott egészségügyi szolgáltatáshoz.

A betegek jogainak védelmével foglalkozó szervezetek szerint, noha a betegek jogait törvény védi, az emberek kevésbé ismerik azokat, az egészségügyi dolgozók és intézmények pedig gyakran meg is sértik ezen jogokat.

Az egészségügyi minisztérium az N1 televízió azon kérdésére, hogy hány panaszt kaptak a betegek jogainak megsértése kapcsán, és melyek ezek közül a leggyakoribbak, a cikk megjelenéséig nem adott választ.

A jogok csak elméletben léteznek

Savo Pilipović, a Szerbiai Betegek Egyesületének képviselője szerint a betegek jogai olyanok, mint a jeti – mindenki beszél róluk, de senki sem látta őket –, mivel a meglévő törvény ellenére, a betegek alig ismerik a jogaikat.

„Kivételt képeznek a krónikus betegek, akik rendszeresen járnak orvoshoz, de a többség, aki ritkábban kerül kapcsolatba az egészségüggyel, azt sem tudja, mi szerepel a törvényben” – magyarázta.

Az orvosválasztás joga is csak elméletben létezik

Pilipović szerint kisebb probléma az, hogy a betegek nem ismerik a jogaikat, a nagyobb gond az, hogy a jogokat gyakran nem tartják tiszteletben.

„Az orvosok gyakran tárgyként kezelik a betegeket, ami az egyik legnagyobb probléma az egészségügyi rendszerben. Bár azt mondják, hogy a beteg áll a középpontban, valójában mélyen a periférián helyezkedik el” – fogalmazott Pilipović.

Szerinte törvénybe fektették le a betegek jogait, de azok gyakorlati alkalmazása nem valósul meg, egyes orvosok pedig úgy vélik, hogy az előírások közül néhány teljesen értelmetlen. Példaként a műtétekkel kapcsolatos beleegyezéseket említette, amelyeket gyakran úgy írják alá a páciensek, hogy azok nincsenek kitöltve, az adatokat utólag pótolják.

„Elméletileg törvényeink előírják, hogy műtét esetén a páciensnek beleegyezést kell adnia. Azonban a kórházakban a betegeknek kitöltetlen papírokat adnak aláírásra, ahol csak az aláírásukat kérik, később pedig kitöltik az orvos és a nővér nevét, akik állítólag részt vettek a beszélgetésen, amely valójában soha nem történt meg. Ha egy beteg ezt szóvá teszi, vagy kéri az orvost, hogy magyarázza el a törvényben előírt tényeket, mint amilyenek a műtét lehetséges kockázatai és következményei, gyakran kellemetlen csenddel találkozik válaszul. Szerbiában ez az esetek 99,7 százalékában így van, hadd ne mondjam, hogy a 100 százalékában. Még a legjobb, legodaadóbb, legempatikusabb orvosok, akiket a legjobban tisztelünk és szeretünk, ők is egyszerűen értelmetlen előírásnak tartják ezt, és soha nem mondják el a betegnek, hogy milyen következményei vagy kockázatai lehetnek az eljárásnak. Teljesen értelmetlennek tartják a betegek ezen jogát” – magyarázta Savo Pilipović, aki szerint az orvosválasztás joga is csak papíron létezik.

„Elméletileg mindenkinek joga van megválasztani, ki kezelje vagy operálja. Ez még valahogy működik is az alapellátás szintjén, de a másodlagos és harmadlagos egészségügyi ellátásban a szabad orvosválasztás gyakorlatilag nem létezik”, fogalmazott Pilipović.

Hadži-Borjanović: Minden betegnek joga van az emberhez méltó ellátáshoz

Sonja Hadži-Borjanović ügyvéd szerint, aki az újvidéki Help Betegek Jogait Védő Egyesület képviselőjének helyettese, minden betegnek joga van olyan a tisztességes, biztonságos és emberhez méltó ellátáshoz, amely megfelel a szakmai előírásoknak, de ez az egyik leggyakrabban megsértett jog.

„Minden betegnek joga van tudni, hogy kivel beszél, és hogy ki az a személy, aki hozzá szól, függetlenül attól, melyik egészségügyi intézményben van. Ez azt jelenti, hogy minden egészségügyi dolgozónak rendelkeznie kell azonosító kártyával, hogy a beteg, amikor segítséget kér, tudja az illető nevét és beosztását. Ez nagyon fontos, mert ha ez nem történik meg, akkor probléma esetén szinte lehetetlen beazonosítani, hogy ki ellen tehetünk panaszt” – magyarázza az ügyvédnő.

A betegek leggyakoribb panaszai

A legtöbb panasz azért érkezik, mert az orvosok nem szánnak elegendő időt a betegekre, hogy tájékoztassák őket a diagnózisról, terápiákról vagy beavatkozásokról.

„A betegek gyakran sötétben tapogatóznak, miközben életük legfontosabb döntéseit kell meghozniuk” – mondta Pilipović.

Hadži-Borjanović ügyvédnő szerint a gyakori panaszok közé tartoznak a kórházi fertőzések miatti halálesetek és az orvosok empátiahiánya, de időnként az is előfordul, hogy a betegek zaklatásnak vannak kitéve.

Mit tehetnek a betegek?

Hadži-Borjanović azt javasolja, hogy a betegek minden sérelem esetén nyújtsanak be írásos panaszt az intézmény vezetőjének, valamint értesítsék az egészségügyi minisztert.

„Ha sok panasz gyűlik össze, akkor kénytelenek lesznek lépni” – mondta.

Pilipović viszont szkeptikus, és úgy véli, hogy a panaszok a szerbiai egészségügyi rendszerben semmit sem érnek. Szerinte „az a legjobb, ha a betegek saját maguk keresnek valamilyen személyes kapcsolatot az orvoshoz”.

Az Ön hozzászólása


500 leütés maradt még

Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!