Jobban élünk? Mit mond a statisztika és mit a szakértők?

Szerbiában az utóbbi 12 évben a reálbérek nagyjából 46 százalékkal nőttek, azaz évente nagyjából 3,2 százalékkal emelkedtek. Ez a növekedés szilárd, de nem kiemelkedő, és nem kizárólag Szerbiára jellemző, hasonló folyamatok figyelhetők meg Romániában, Bulgáriában, és más délkelet-európai országokban is – írja a Nova ekonomija.

Bár a reálbér jelenleg 11 százalékkal magasabb, mint tavaly májusban, a szakmai portál fontosnak tartja megjegyezni, hogy 2022 és 2023 során, amikor az infláció kétszámjegyű volt, a reálbérek csökkentek. Ha a jelenlegi reálbéreket összehasonlítjuk a 2021. decemberivel (amikor az infláció gyorsulása megkezdődött), mindössze 4%-os növekedést látunk, ami két és fél év alatt nem különösebben jelentős – mondják a Nova ekonomija által megszólaltatott szakemberek.

„Ez a növekedés szilárd, de nem kiemelkedő, és nem sajátosan Szerbiára jellemző, hasonló folyamatok zajlanak Romániában, Bulgáriában, valamint más délkelet-európai országokban is, a munkaerőpiac általános mozgásai miatt” – mondta Milojko Arsić, a belgrádi Közgazdaságtudományi Kar professzora a Nova ekonomijának.

Mint Arsić rámutatott, a lakosság életszínvonalának egyetlen valódi mutatója a reálbérek növekedése, mert ez mutatja, hogy mennyivel változott, növekedett vagy csökkent a vásárlóerő, azaz mennyivel több terméket lehet vásárolni az átlagbérből.

A nominális bérek és az euróban kifejezett bérek nem megfelelő mutatói a vásárlóerő változásának.

Arsić hangsúlyozta, hogy a bérek mellett a háztartások összjövedelme a legfontosabb tényező az életszínvonal elemzésében, hiszen a jövedelembe nem csak a bérek tartoznak bele.

„A bérek valóban a legfontosabb jövedelemforrást jelentik, hiszen a jövedelmek több mint 50 százaléka a bérekből származik, de vannak nyugdíjak, tőkejövedelmek, bérbeadásból származó bevételek, valamint külföldi átutalások is. Mindezek együttesen alkotják a háztartások fogyasztását” – mondta Arsić.

A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint 2023-ban a háztartások átlagos havi pénzbeni és természetbeni bevételei 87.973 dinárt tettek ki. Ezzel szemben a háztartások személyes fogyasztásra fordított kiadásai 88.244 dinárt értek el, vagyis, nem egészen sikerült kihúzni elsejétől elsejéig. A háztartások jövedelmének legnagyobb részét a rendszeres munkaviszonyból származó bevételek teszik ki (52,5%), ezt követik a nyugdíjak (30,9%), a mezőgazdaságból, vadászatból és halászatból származó jövedelmek (4%), a természetbeni fogyasztás (2,6%), a nem rendszeres munkaviszonyból származó jövedelmek (2,4%), a szociális biztonsági juttatások (2,4%), valamint az egyéb forrásból származó jövedelmek (5,2%, beleértve a vagyonból származó bevételeket, a külföldi átutalásokat és ajándékokat).

A háztartások személyes fogyasztása tekintetében a legnagyobb részarányt az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra fordított kiadások teszik ki (36,8%), majd a lakhatási, víz-, villamosenergia-, gáz- és egyéb tüzelőanyagok kiadásai következnek (16,4%). Ezután jönnek a közlekedési kiadások (8,7%), valamint a személyes tárgyakra és egyéb szolgáltatásokra fordított kiadások (5,9%).

A személyes fogyasztás 46 százalékkal az EU átlaga alatt

Arsić rámutatott, hogy a lakosság életszínvonalának fontos statisztikai mutatója az egy főre jutó személyes fogyasztás dollárban, azonos vásárlóerő-paritáson, amely kiküszöböli az egyes országok közötti árkülönbségeket. Ezt az adatot az Eurostat teszi közzé, és a 2023-as jelentés szerint Szerbiában a tényleges egyéni fogyasztás 46%-kal maradt el az Európai Unió átlagától.

„Ez valójában azt mutatja, hogy milyen mennyiségű terméket fogyasztunk. Ez a mutató magában foglalja az összes forrásból finanszírozott fogyasztást. Ezen mutató szerint kevésbé maradunk le Európától, mint a GDP tekintetében. A mi GDP-nk Európához képest alacsonyabb, mint a fogyasztásunk, mert a fogyasztás egy részét átutalásokból finanszírozzuk. Viszonylag jelentős átutalások érkeznek, amelyek növelik a fogyasztást Szerbiában. A másik ok, hogy mi kevesebbet takarítunk meg Európa többi országához képest. Természetesen mindig felvethető a kérdés, hogy fenntartható-e a fogyasztás, ha kevés a megtakarítás” – mondta Arsić.

A tényleges személyes fogyasztás tekintetében Szerbiánál valamivel jobban teljesített Montenegró, ahol 2023-ban a tényleges egyéni fogyasztás 35 százalékkal volt az EU átlaga alatt. Szerbia mögött található Albánia, ahol a tényleges egyéni fogyasztás 2023-ban 58 százalékkal volt alacsonyabb az EU átlagánál, valamint Bosznia-Hercegovina (56%-kal alacsonyabb), és Észak-Macedónia (48%-kal alacsonyabb).

A szerbiai fogyasztói kosár nemzetközileg nem összehasonlítható

A 2024 májusi átlagos fogyasztói kosár értéke 103.409,38 dinár volt, és ennek fedezéséhez 1,03 átlagbérre volt szükség, míg a minimális kosár fedezéséhez, amely 53.517,55 dinár volt, 0,53 átlagbér volt elegendő – derül ki a bel- és külkereskedelmi minisztérium adataiból. Arsić szerint azonban a fogyasztói kosár és az átlagbér aránya nem feltétlenül megbízható mutatója a lakosság vásárlóerejének, mivel a fogyasztási egységként a háztartás szerepel, nem pedig az egyén.

„Egyes háztartásokban ketten dolgoznak, és van egy gyermekük, míg más háztartásokban ketten nyugdíjasok. A másik ok, amiért a kosár nemzetközileg nem összehasonlítható, az, hogy a fejlett országokban sokkal bőségesebb a fogyasztói kosár, vagyis a benne foglalt termékek mennyisége nagyobb, mint Szerbiában”

– mondta Arsić.

Branimir Jovanović, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének szakértője szerint ebben az összefüggésben nagyon fontosak az anyagi nélkülözést jelző mutatók is.

„A 2022-es adatok szerint (ezek a legfrissebb elérhető adatok) a szerbiai háztartások körülbelül 15 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy vegetáriánus alternatívát fogyasszon. Ez a mutató évek óta ezen a szinten van. Továbbá, a háztartások 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nehezen vagy nagyon nehezen jut ötről hatra”

– mondta Jovanović.

Szerbiai bérek összehasonlításakor Arsić megjegyezte, hogy 12 évvel ezelőtt Szerbia a kilenc szomszédos ország közül az ötödik helyen állt a bérek tekintetében, és jelenleg is ugyanott van. „Időközben megelőztük Bosznia-Hercegovinát és egy kicsit Montenegrót, de Románia és Bulgária megelőzött minket. 2012-ben még magasabbak voltak a béreink, mint Romániában és Bulgáriában” – mondta Arsić.