A Telegram-botrány

A Telegram-alapító Pavel Durovot szombaton vették őrizetbe a francia hatóságok csalásokra, kábítószer-kereskedelemre és más szervezett bűnözésre hivatkozva, majd meghosszabbították a letartóztatását. Több beszámoló szerint is a Telegram fontos szerepet játszott az orosz–ukrán háború körüli álhírek terjesztésében és más információs hadviselésben.

Meghosszabbította Pavel Durov Telegram alapító és vezérigazgató letartóztatását vasárnap egy francia bíróság, így a cégvezető további 96 óráig őrizetben maradhat, ami után újabb bírósági döntésre van szükség ahhoz, hogy továbbra is fogságban maradjon, írja a vg.hu.

A 39 éves cégvezetőt szombaton vették őrizetbe egy Párizshoz közeli repülőtéren, mondván a Telegram többek között csalások, kábítószer-kereskedelem és más szervezett bűnözés, terroristák közötti kommunikáció vagy épp gyerekpornó számára biztosított menedéket. Bár hasonló jelenségek más közösségi oldalakon is megtalálhatók, a nyugati hatóságok az Egyesült Államokba bejegyzett Metára könnyebben tudnak nyomást gyakorolni, mint az Egyesült Arab Emírségekbe bejegyzett Telegramra.

Az orosz–ukrán háborúban is kulcsszerepet kapott a Telegram

Több beszámoló szerint is a Telegram fontos szerepet játszott az orosz–ukrán háború körüli álhírek terjesztésében és más információs hadviselésben, de akár az orosz csapatok kommunikációjában is a frontvonalon. A szolgáltatáson belül elérhető végponttól végpontig tartó titkosítást használó csevegés is, mely elméletben azt jelenti, hogy

maga a cég sem képes belehallgatni a beszélgetésekbe, ám mivel az ezt biztosító algoritmus – szemben a Signal vagy a Whatsapp algoritmusával – nem nyílt forráskódú, azt nem lehet tudni, abban van-e olyan hátsó kapu, ami ezt mégis lehetővé teszi.

A Durov ellen megfogalmazott vádak szerint a Telegram nem tett eleget a platformon megjelenő bűnözés ellen, ám a vállalat vasárnap esti közleménye szerint az alapítónak nincs rejtegetnivalója, ugyanis betartja az Európai Unió törvényeit, ideértve a Digitális Szolgáltatások Rendeletét (DSA) is. Mint írják, abszurd egy platformot vagy annak tulajdonosát felelősségre vonni azok viselkedése miatt, akik visszaélnek a platformmal.

Hiába orosz állampolgár Durov, a franciák nem működnek együtt Moszkvával

Az orosz hatóságok azzal vádolják Franciaországot, hogy nem működik együtt az orosz állampolgárságú Durov ügyében, aki azonban időközben francia és egyesült arab emírségekbeli állampolgársággal is rendelkezik. A cégvezető az orosz Facebook néven emlegetett VKontakte alapítójaként ismert, ám kénytelen volt elhagyni az oldalt, miután nem volt hajlandó cenzúrázni az orosz ellenzéki csoportokat. Ezután alapította meg testvérével Nyikolajjal a Telegramot 2013-ban, mely eredetileg egyszerű csevegőalkalmazásként indult, ám ma már az oldalon akár 200 ezer fős csoportok is létrehozhatók, míg a Telegram-csatornák, melyek követőket gyűjthetnek a Twitterre hasonlítanak.

Durov 2014-ben hagyta el Oroszországot, és azóta önkéntes száműzetésben él.

Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök szerint a cégvezető elszámította magát, amikor azt hitte, így elkerülheti az együttműködést a biztonsági szervekkel.

A különösen a posztszovjet térségben népszerű oldalt havonta 950 millióan használják, köztük Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, de az orosz társadalom is főként a Telegramon keresztül értesülhet szűretlenül az Ukrajnában zajló háborúról. A Bloomberg összefoglalója szerint a platform a brit zavargások szervezésében is kulcsszerepet játszott.

Elmondása szerint Durov elgondolkozott azon, hogy Oroszország elhagyása után Berlinben, Londonban, Szingapúrban vagy épp San Franciscóban telepedjen le, ám végül a választása Dubajra esett, ahol a Telegram központja is van. A cégvezető semlegessége miatt is méltatta a közel-keleti metropoliszt, ahol az oldal nem néz szembe erős nyomással a tartalmak moderációja érdekében.

Sok gyanús csoport otthona volt a Telegram

Ennek megfelelően a Telegram már évek óta népszerű platformja az online kábítószer-kereskedelemnek a Vice beszámolója szerint, de a QAnon összeesküvéselmélet követői és a 2020-as amerikai választás eredményét megváltoztatni akaró csoportok körében is kedvelt.

Bár az alapító nyilvánosan szakított Oroszországgal és elhagyta az országot a hatalommal való összetűzése miatt, a cég 2021-es, több mint egy milliárd dolláros kötvényeladásának az orosz állami vagyonalap is része volt a The Moscow Times információi szerint.

A The Guardian pedig arról írt, hogy a Telegram az elmúlt években az orosz propaganda, a jobb és baloldali szélsőségesek és különböző összeesküvéselméletek melegágyává vált, és nagyban segítette az emberek nézeteinek radikalizálódását. Durov letartóztatását az oroszok mellett élesen kritizálták az amerikai jobboldal prominens szereplői is Elon Musktól Tucker Carlsonig.

A Telegramhoz egy kriptozseton is kapcsolódik, méghozzá a piaci kapitalizáció szerint 11. legnagyobb kriptodeviza, a Toncoin, mely több mint 20 százalékot zuhant Durov letartóztatása után, igaz, azóta valamennyit visszanyert értékéből. (VG)