Mit hoznak az EP-választás eredményei Szerbiának és a Balkánnak?

Az EU határain kívülről figyelve az eseményeket, az EP-választásokat követően nyilvánvaló, hogy a nyugat-balkáni országoknak még egy ideig várniuk kell a tegnapi európai szavazás hozta esetleges újabb fejleményekre.

Miközben Európát megrengették a tegnap történtek, az eddig kormányzók veresége nemzeti parlamentet oszlatott fel, mint Franciaországban, vagy kormányok buktak meg, mint Belgiumban, a tagjelölt országokban most nyilvánvalóan ki kell várniuk míg elül a “választási földrengés” okozta por.

“Aligha valószínű, hogy egyik napról a másikra bármi is változni fog, mert idő kell ahhoz, hogy megalakuljanak az új összetételű európai intézmények, az viszont nagyon lényeges, hogy a leendő Európai Bizottságban ki veszi át a bővítési tárcát”, nyilatkozta Višeslav Raos, a zágrábi Politológiai Kar tanára a BBC szerb kiadásának, hozzátéve, a “több Európa” története némiképp elveszett, ami jól látható Emmanuel Macron elnök vereségéből is, akinek pártja csúfos bukást szenvedett a vasárnapi választáson.

Azokban az országokban, amelyekkel az EU a társulásról tárgyal, vagyis Montenegróban, Szerbiában, Albániában, Észak-Macedóniában és a tagjelölt Bosznia-Hercegovinában, Grúziában, Moldáviában, Ukrajnában és Koszovóban, különösen nagy figyelemmel kísérték a június 9-ei eseményeket.

Az európai parlamenti választásokat követően a 720 képviselő között többnyire a jobbközép, konzervatív politikai pártok képviselői lesznek. Egyes tagországokban, például Németországban, Ausztriában vagy Franciaországban a szélsőjobbhoz közelítő pártok is jó eredményeket értek el.

Némileg más a kép Európa északi részén, Skandináviában, ahol a szociáldemokrata és a zöld pártok az elégedettebbek.

Változik az európai bővítési politika?

Milorad Pupovac, a horvátországi szerbek politikai képviselője mintegy ezer szavazattal maradt el az európai parlamenti mandátumtól. A választás éjszakáján további aggályokat vetett fel számára a kérdés, hogy vajon az új európai frakció másként tekint-e a balkáni terjeszkedésre.

„Ez a jelenlegi balkáni kép azt mutatja, amivé Európa nem szeretne válni, miközben benne van a pakliban, hogy éppen azzá válik. Nagyon rossz lenne, ha ez az újonnan felálló testület nem nyúlna határozottabban a bővítési folyamathoz, bár nyilvánvaló, hogy az „európai maradék” számára aligha vonatkoznának mindenkire következetesen a meglévő szabályok, és főleg az nem lenne érvényes, hogy aki előbb taggá válik, az nem blokkolja az utána következőket" – mondta Pupovac a BBC-nek adott interjújában.

A kulcsfontosságú döntéseket – márpedig az unió bővítésével kapcsolatosak ilyenek – minden tag beleegyezésével hozzák meg Brüsszelben, ami olykor, mint Szerbia a saját bőrén is tapasztalja, fáradságos és hosszadalmas folyamat, amely lehetőséget ad arra is, hogy egy vagy több ország keresztbe tegyen az összes többinek.

Erről Észak-Macedónia is tudna mesélni, amelynek európai útját az ország korábbi elnevezésével való egyet nem értés miatt először Görögország, majd identitási és nyelvi problémák miatt Bulgária állította meg. Csakhogy ezeket a mechanizmusokat nem lesz könnyű megváltoztatni.

"Egyes erősebb tagországok, például Németország olyan reformot szorgalmaznak, ami után nem konszenzusra, hanem puszta többségre lenne szükség az olyan kérdésekben, mint például a bővítés. Ez egy olyan dolog, amiért pártállástól függetlenül nem túlságosan rajonganak a kisebb országok” – véli Raos professzor.

A mostani összetétel dönthet a háborúról és a békéről

Pupovac szerint európai választásokat soha nagyobb kihívásokkal küzdő időszakban nem tartottak még a kontinensen, miközben "Európa háborúk sorozatával néz szembe, amelyek közül az ukrajnait a saját talaján, vagyis az ókontinensen vívják".

"Nagy a veszélye annak, hogy ez a parlamenti összetétel a háború és a béke kérdéseiről dönthet, miközben ez a téma teljesen hiányzott a pártok kampányából", véli a horvátországi szerb politikus.

Akár beszéltek a felek a háborúról, akár nem, a félelmek – racionális és irracionális – kérdése fontos szerepet játszott ezeken a választásokon.

Meglátása szerint eddig a bal- és a jobbközép mérsékeltjei működtek együtt, a liberálisok pedig korrekciós tényezőként működtek.

„Most azonban az európai, de a horvát politikának is egy új szövete van kialakulóban, ami a félelem, valamint a vallási intézmények és civil szervezetek szervezett kampányai, nyugati mérvadó irányzatok eredményeként jött létre” – véli a Független Szerb Demokrata Párt (SDSS) elnöke.

Pupovac pártja a közelmúltban lezajlott parlamenti választásokon elnyerte a szerb közösségnek járó szavazatokat, de több mint egy évtized múltán mégsem került be a hatalmi többségbe az eddigi partner, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) oldalán, miután a HDZ kénytelen volt eleget tenni a többi partnerpárt feltételeinek.

„Horvátországban az volt a kampány fő témája, hogy ki tud sikeresebben pénzt idevonzani az európai alapokból, miközben az Unió többi részében domináló témák – zöld átmenet, Ukrajna, bővítés, migráció – az árnyékban maradtak” – mondja Višeslav Raos. Ennek ellenére arra a következtetésre jut, hogy Horvátországban "a politikai mainstream győzött, ami azokban az európai országban", ahol új vagy az eddigi rendszerrel szemben álló pártok értek el jó eredményeket, nincs így.

Horvátországban, amely uniós tagsága óta negyedszer szavazott az EP-képviselőkre, soha nem volt magas a részvételi arány. De ilyen alacsony sem volt még, mint tegnap, amikor az egész Európai Unióban a legkevesebb járultak az urnák elé, a szavazásra jogosult polgárok mindössze 21,3 százaléka élt szavazati jogával, amit szakemberek az “uniós fáradtsággal” magyaráznak.