Világháború felé sodródunk-e? Geopolitikai laborteszt

Utánanéztem, hogy a szakirodalom milyen indikátorokat jelöl meg egy közelgő világháború előjeleiként, írja Robert C. Castel Facebook-oldalán

„Világháború felé sodródunk, vagy napjaink geopolitikai feszültségei csupán egy újfajta, de hosszú távon fenntartható normalitást jelentenek?

Ezt a kérdést megválaszolandó utánanéztem, hogy a szakirodalom milyen indikátorokat jelöl meg egy közelgő világháború előjeleiként.

Tekintsünk erre a listára úgy, mint egy vérvétel utáni laboratóriumi jelentésre, amelyen lemérhető a világ egészségügyi állapota. A napi hírek ismeretében bárki eldöntheti magának, hogy a mutatók pozitív vagy negatív irányba tolódnak el a szemünk láttára.

Nekem az a benyomásom, hogy a »betegnek« sürgős életmódváltásra van szüksége.

INDIKÁTOROK:

A. Politikai és katonai szövetségek

1. Az ellenséges szövetségek kialakulása: Az országok közötti, különösen az ellentétes ideológiákkal vagy érdekekkel rendelkező országok között kialakuló és megerősödő katonai szövetségek.

2. Kölcsönös védelmi paktumok: A kölcsönösen védelmi megállapodásokat kötő országok, amelyek kötelezettséget vállalnak arra, hogy konfliktus esetén támogatják egymást.

3. Növekvő katonai kiadások: Jelentős növekedés a védelmi költségvetésekben és a katonai ráfordításokban, jelezve a potenciális konfliktusra való felkészülést.

B. Geopolitikai feszültségek

1. A Területi viták fokozódása: Fokozott feszültségek és konfliktusok a vitatott területeken, különösen a stratégiai jelentőséggel bíró pontokon.

2. Proxy háborúk: A proxy-háborúk kitörése illetve fokozódása, ahol a nagyhatalmak támogatják az ellentétes feleket a regionális konfliktusokban.

3. Katonai mozgósítás: Az élőerő és a katonai eszközök nagyszabású mozgósítása a határok közelében vagy stratégiai fontossággal bíró régiókban.

C. Diplomáciai összeomlás

1. A diplomáciai folyamatok megszakadása: A diplomáciai erőfeszítések kudarca, a nagyhatalmak visszavonulása a nemzetközi tárgyalásokból és szervezetekből.

2. Retorikai fokozódás: A nemzetek közötti ellenséges retorika és propaganda növekedése, a konfliktusok nyilvános támogatása.

3. A diplomáciai kapcsolatok megszakadása: Az országok megszakítják a diplomáciai kapcsolatokat és kiutasítják a nagyköveteket, jelezve a diplomácia összeomlását.

D. Gazdasági mutatók

1. Gazdasági szankciók: Súlyos gazdasági szankciók és kereskedelmi embargók bevezetése, amelyek megzavarják a globális kereskedelmet és a gazdasági stabilitást.

2. Erőforrás-verseny: Fokozott verseny kritikus erőforrások, mint az olaj, ásványi anyagok és a víz megszerzéséért, ami konfrontációkhoz vezethet.

3. Gazdasági háború: Gazdasági háborús taktikák alkalmazása, védővámok, szankciók és embargók, továbbá a pénzügyi rendszerek és infrastruktúrára ellen irányuló kibertámadások.

E. Zavargások és nacionalizmus

1. A nacionalizmus megerősödése: A nacionalista érzések és egyéb militáns, messianisztikus ideológiák felemelkedése, gyakran gyűlöletszítással és militarizmussal kísérve.

2. Polgári zavargások: Megnövekedett belső instabilitás és protesztmozgalmak, amelyek potenciálisan arra késztetik a kormányokat, hogy külső konfliktusokat keressenek a figyelem elterelésére.

3. A társadalom militarizálása: A polgári társadalom fokozott militarizálás, a paramilitáris csoportok előtérbe kerülése.

F. Hírszerzés

1. Fokozódó hírszerzési erőfeszítések: A kormányzati és katonai titkokat célzó kémkedési tevékenységek és számítógépes támadások növekedése.

2. Hírszerző figyelmeztetések: A hírszerző ügynökségek jelentései és figyelmeztetései a közelgő fenyegetésekről vagy ellenséges akciókról.

3. Hamis zászlós műveletek: A hamis zászlós műveletek lehetséges felhasználása katonai akciók igazolására és a háború nyilvános támogatásának megszerzésére.

G. Stratégiai mozgások

1. Csapattelepítések: Nagy léptékű csapatok telepítése stratégiai helyekre, gyakran katonai gyakorlatok álcázása alatt.

2. Haditengerészeti manőverek: Megnövekedett tengerészeti gyakorlatok és a hajózás szabadságát biztosító műveletek a vitatott vizeken.

3. A légtér megsértése: Gyakori légtérsértések, amelyek katonai légi eszközök közötti incidensekhez vezetnek.

H. Történelmi precedensek

1. Párhuzamok a múltbeli konfliktusokkal: Figyelemre méltó párhuzamok a korábbi világháborúk előtti történelmi eseményekkel, mint például politikai gyilkosságok és merényletek.

2. Irredenta politikák és revansizmus: Olyan országok, amelyek megtorló politikákat alkalmaznak, hogy visszaszerezzék az elveszett területeket, vagy vélt és valós történelmi igazságtalanságokat.

3. A fegyverkezés-ellenőrzés megszakítása: A fegyvertartási megállapodások és szerződések összeomlása, ami fegyverkezési versenyhez vezet.

I. A média és a közvélemény

1. Háborús propaganda: A háborús propaganda és a médiakampányok növekedése a közvélemény alakítására a konfliktusok javára.

2. Cenzúra: Kormányok, amelyek cenzúrát írnak elő és ellenőrzik az információkat, hogy megőrizzék a nyilvánosság támogatását a potenciális katonai akciókhoz.

3. A nyilvánosság mozgósítása: A kormányok aktívan mozgósítják és felkészítik a polgári lakosságot a háború lehetőségére.”