A házasság világnapja

Február második vasárnapján, idén február 11-én ünneplik a házasság világnapját.

A házasság ünnepének ötlete, mint annyi más, újkeletű ünnap, Amerikából érkezett Európába. A kezdeményezés 1981-ben indult útjára az Egyesült Államokból, amikor Bálint-napon (a szerelmesek napján) Baton Rouge város polgármestere, Louisiana állam kormányzója és a katolikus egyház meghirdette a Hiszünk a házasságban elnevezésű akciót. A rövid idő alatt sikeressé vált program 1983-ban nyerte el A házasság világnapja elnevezést, megünneplésére február második vasárnapját jelölték ki.

E napon sokféle eszközt felhasználva próbálják felhívni a társadalom figyelmét arra a tényre, hogy minden ellenkező híresztelés ellenére léteznek jó, boldog és tartós házasságok, továbbá hogy a napjainkban egyre népszerűbb, csak együttélésre alapozott kapcsolat többnyire nem olyan tartós, mint a házasság. Amerikában a nap megünneplése kiegészül a Bálint-napig tartó Házasság hetével, ilyenkor például a családok egymás gyermekeire vigyáznak, hogy a szülők kettesben lehessenek, s közös programmal erősíthessék összetartozásukat. A házastárs megajándékozása, kedvenc ételének elkészítése, az esküvői fényképek, a kellemes emlékeket felidéző családi videók megtekintése is e nap hagyományává vált.

Persze, régen rossz, ha a másik fél iránti nyitott figyelem csak erre a napra korlátozódik, a kapcsolat folyamatos karbantartást, munkát igényel. Erre intenek napjaink riasztó válási statisztikái is: Európában és az Egyesült Államokban ma már több házasság végződik válással, mint ahány átvészeli a viharokat. A házasságkötések és a születések számának csökkenése egyaránt világtendencia. Mára az amerikai nők több mint felének nincs férje, szemben például az 1950-es 35 százalékkal.

Az unióban legtöbben Magyarországon házasodnak, ahol ezer lakosra 6,88 házasságkötés jutott 2020-ban az Eurostat adatai szerint, ez egy százaléknál is több, mint a házasodási hajlamban második helyezett Lettországban (5,63) és a harmadik Litvániában (5,47). Az EU átlag 3,2 százalék, tehát kevesebb, mint fele a magyar házasságkötési hajlandóságnak.

2020-ban az 1,4 millió házasságkötés mellett 700 ezer válást regisztrált az Eurostat. Magyarországon ezer főre vetítve 1,52 válást jegyeztek be, ami alig tér el az 1,6-es EU-s átlagtól. Legkevesebben egyébként Máltán (0,5) és Szlovéniában (0,8) váltak el, a legtöbb házasságot pedig Lettországban (2,7) és Litvániában (2,7) bontották fel, ugyanannyit, mint Dániában (2,7). Mögöttük alig valamivel lemaradva Svédország (2,5) és Finnország (2,4) következik a listán.

Az Európai Unió országaiban született gyermekek majdnem egyharmada házasságon kívüli kapcsolatban jön a világra, a tendencia főleg az északi országokban erős. Az Egyesült Államokban 2005-ben majdnem minden második baba házasságon kívül született. Sok fiatal azért nem köt házasságot, mert riasztja őket, hogy a házasságok jó része válással végződik, de a gazdasági helyzet is közrejátszik. Ugyanakkor a világ nem minden részén van választási lehetőség: a házasságok 60 százalékát szerződésekkel kötik meg, ki sem kérve a menyasszony véleményét.

Szerbiai helyzetkép

Szerbiában 2022-ben 32.821 házasságot kötöttek, ami az előző évhez képest 0,2 százalákos emelkedés. Ebből 26.911 első házasság, ami viszont az előző évhez viszonyítva 2,3 százalékkal több. Az 1000 főre vetített házasságkötések száma a Köztársasági Statisztikai Intézet legfrisebb kimutatása szerint 4,9. Házasságkötéskor a vőlegények átlagéletkora 34,1, a menyasszonyoké 31,1 év.

Ami a válásokat illeti, Szerbiában 2022-ben 9.813 házasságot bontottak fel, azaz 0,2 százalékkal többet, mint az előző évben. Az ezer főre kivetített válások száma 1,5. A felbontott házasságok esetében a férjek átlagéletkora 45,1, a nőké 41,5 év.