A magyar kultúra napja

Az Országos Széchényi Könyvtárban az ünnep alkalmából néhány napig megtekinthető a Himnusz eredeti kézirata
Az Országos Széchényi Könyvtárban az ünnep alkalmából néhány napig megtekinthető a Himnusz eredeti kézirata (Fotó: MTI)

2023. január 22. [8:40]

Betűméret:                     

A mai nap 1989 óta a magyar kultúra napja annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.

Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust, amelynek kéziratát 1823. január 22-én tisztázta le. A költemény először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurora című folyóiratában jelent meg, a kéziraton még szereplő "a Magyar nép zivataros századaiból" alcím nélkül, de 1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot.

Kölcsey Ferenc külön lapokra írta és kéziratcsomagokban gyűjtötte verseit. A Hymnust tartalmazó kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt, és több mint száz év lappangás után, 1946-ban került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába. A Hymnus tintamarás miatt megsérült kézirata két lapon található.

A Himnusz megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyet Erkel Ferenc, a pesti Nemzeti Színház karmestere nyert meg. Pályaművét 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban a zeneszerző vezényletével. Szélesebb nyilvánosság előtt 1844. augusztus 10-én énekelték először az Óbudai Hajógyárban a Széchenyi gőzös vízre bocsátásakor, hivatalos állami ünnepségen először 1848. augusztus 20-án csendült fel. Akkoriban ünnepi alkalmakkor még felváltva vagy együtt énekelték a Szózattal, a szabadságharc leverését követő elnyomás időszakában aztán - mondhatni közmegegyezéses alapon - a Himnusz lett a magyarok nemzeti imádsága.

A Himnuszt hivatalosan csak az 1949. évi pártállami alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta a magyar nemzeti jelképek sorába. A 2012. január elsején hatályba lépett Alaptörvény I) cikke is kimondja: "Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével."

A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben. Szavai szerint

"ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is".

A Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december 29-én határozott a magyar kultúra napjának megtartásáról, a rendezvényekre először 1989 januárjában került sor.

Az ünnep alkalmából a magyarság idehaza, a határokon túl és szerte a világban megemlékezik a magyar kulturális értékekről. Kiállításokat és koncerteket rendeznek, könyvbemutatókat, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak.

E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos szakmai elismeréseket is. (MTI)

Az Ön hozzászólása


500 leütés maradt még

Eddigi hozzászólások
Pontosító
2023. 01. 23. [ 16:32 ]

Béla! Lehet, hogy hivatásosak, de szerintem nem magyarok.


Béla
2023. 01. 22. [ 17:08 ]

Pontositó- pedig ezek "hivatásos magyarok".....


Pontosító
2023. 01. 22. [ 15:44 ]

Hivatalos megemlékezés persze nincs. Hol van az MNT a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség és a többi "hivatalos" magyar szervezet? Nekik ez a nap nem jelent semmit? Azaz most jut eszembe - amit ma kellet volna megtartani átrakták szent Száva napjára. Egyszerűen hátborzongató - hát ennyi róluk.