A kárpátaljai alakulatokat küldik a leghevesebb harcokba

Sok magyar katona eshetett el a kárpátaljai dandár ütközeteiben

Még mindig hadrendben az aknavető
Még mindig hadrendben az aknavető (Fotó: MTI)
(Fotó: magyarnemzet.hu)

2023. január 21. [12:47]

Betűméret:                     

A legvéresebb ütközetekben vetik be a munkácsi 128. hegyivadászdandárt, és éppen ebben az alakulatban szolgálhat a legtöbb kárpátaljai magyar.

Fejér Iván személyében újabb katonát veszített a kárpátaljai 128. dandár – írja a Magyar Nemzet László Dávid tollából. Az 1981-es születésű, árdánházai katona a háború első napjától kezdve teljesített szolgálatot, és január 18-án halt meg a Bahmutnál szerzett súlyos sérüléseiben. A fronton vesztette életét Ivan Hluhanics őrmester, a 128-as dandár páncéltörő rakétaegységének parancsnoka.

A 48 éves mércsei katona január 14-én hunyt el harci feladat teljesítése közben – ez csak két, a lap által idézett gyászhír péntekről a kárpátaljai sajtóból, miközben szinte nem telik el úgy nap, hogy ne számoljanak be újabb háborús áldozatokról.

A lap információi szerint az egyik Munkács közeli halottasház már megtelt a keleti fronton elesett katonák holttestével, az azonosítást és kiadásukat azonban szándékosan lassítják.

A hírek szerint már korábban is bevett gyakorlat volt, hogy

egy nap csak öt-hat halálesetet jelentettek be, miközben az áldozatok száma ennél sokkal magasabb volt.

A lap felidézi, hogy Ukrajnában a háborús veszteségek szigorú államtitoknak számítanak, hivatalos információt csak ritkán hoznak nyilvánosságra. Aki a szabályt bármilyen módon – akár egy közösségi médiás bejegyzéssel vagy hozzászólással – megszegi, börtönbüntetésre számíthat. Ha mégis elhangzik valamilyen statisztika, az nehezen vehető komolyan: decemberben például ukrán részről 10–12 ezer halottat ismertek el, miközben orosz részről 100–120 ezres veszteségről beszéltek. Habár a hadtudomány is úgy tartja, hogy a támadó mindig súlyosabb árat fizet, a tízszeres arány biztosan hiteltelen.

Mértéktartó nyugati becslések és nyugati politikusok „elszólásai” szerint a halottak és sebesültek száma – egyébként mindkét oldalon – már meghaladta a százezret.

Hivatalos adat híján régiókra vagy nemzetiségekre vonatkozóan sincsenek statisztikák, így arról sem lehet tudni, hogy eddig hány kárpátaljai, azon belül is hány magyar áldozta életét. Viktor Mikita kárpátaljai katonai kormányzó már nyáron „több száz” térségbeli hősi halottról beszélt. A kárpátaljai sajtó híradásai alapján az elesettek száma a háború első évéhez közeledve már az ezret is bőven meghaladta. A sorozás alól pedig nem kivételek a helyi magyarok sem, akiknek aránya a háború előtt 10-15 százalékos volt a térségben.

Az biztos, hogy a legtöbb magyar a munkácsi 128. hegyivadászdandárban szolgál, amelyet rendre éppen a leghevesebb harcoknál vetnek be. Aggodalomra ad okot, hogy – részben megerősített – orosz híradások szerint nemrégiben a kelet-ukrajnai Szoledar ostrománál a 128. dandárt „szétverték”. Az oroszok állítása szerint az ukránok vesztesége 20-25 ezres volt a csatában; ez valószínűtlen, hiszen egy ilyen – szó szerinti – vérfürdő katasztrofális hadi következményekkel járna, amelynek nem látszanak a jelei.

Ettől függetlenül az bizonyos, hogy mindkét fél irtózatos, valószínűleg sebesültekkel együtt akár a tízezres nagyságrendhez közelítő véráldozatot hozott. Ezt megerősíti az is, hogy állítólag a munkácsi 128. hegyivadászdandárt végre kivonták a frontvonalról. A lap információi szerint

sokan értetlenül állnak az előtt, miért mindig a kárpátaljai alakulatokat küldik a leghevesebb harcokba.

Így volt ez már korábban is: a 128. dandár súlyos – köztük igazoltan magyar – veszteségeket szenvedett 2015-ben a hírhedt debalcevei katlanban. A háború kirobbanása óta most is ott harcolnak a legvéresebb ütközetekben, előbb Herszonnál, majd a bahmuti és szoledari „húsdarálóban”. Ez részben indokolható különleges kiképzésükkel, és hogy még az oroszok is az egyik legütőképesebb alakulatként tartják őket számon. Mások szerint viszont az is szerepet játszhat ebben, hogy az ukrán hadvezetés a nemzeti kisebbségekkel feltöltött alakulatokat szívesebben küldi a frontvonalba.

A Magyar Nemzetnek a Kárpátaljára tíznapos eltávozásra a keleti frontról hazatérő, név nélkül nyilatkozó katonák „leírhatatlan, elmondhatatlan pokolról” számoltak be. Habár az állam nem veri nagydobra a veszteségeket, mindenkinek vannak katonaismerősei, mindenki látja a hazatérő koporsókat, így egyre nehezebb a sorozás, Kárpátalján már erővel fogdossák össze az embereket. Ráadásul béketárgyalásoknak az esélye sem kecsegtet, sőt az új fegyverek érkezésével valószínűleg még pusztítóbb lesz a háború.

Az Ön hozzászólása


500 leütés maradt még

Eddigi hozzászólások
olvasó
2023. 01. 26. [ 17:13 ]

A módszereiben, kedves septimus, a módszereikben hasonlítanak: ahogyan a kisebbségeket ágyútölteléknek használták, illetve használják ma Zelenszkijék. Persze az eszközök mindig felfedik a valódi célokat is. Meg hát Zelenszkijék azt is védik, ami csak balkézről az övék, ahogy azt Milosevicék is tették.


septimus
2023. 01. 26. [ 09:10 ]

olvasó: ezt az országot egy nagyhatalom támadta meg először. nyilván szomorú, hogy besorozzák azokat is, akiknek pláne semmi közük a háborúhoz, azért ne hasonlítsuk már Zelenszkijt Milosevichez. Korrupt ország Ukrajna, de ettől az még nem bűn hogy védik, ami az övék.


rusticus
2023. 01. 25. [ 16:05 ]

Ismerős ez számunkra korábbról is. Lásd: Petőfi brigád


olvasó
2023. 01. 24. [ 19:17 ]

A vajdaság magyarok előtt ismerős a módszer a kilencvenes évek Horvátország elleni hadműveleteiből. Zelenszkij nem sokban különbözik Szlóbótól.