Jelentősen bővült a korrupcióellenes intézményi kör Magyarországon

Illusztráció
Illusztráció (Fotó: Shutterstock)

2022. november 23. [13:07]

Betűméret:                     

Július közepén a magyar kormány korrupcióellenes munkacsoport létrehozásáról határozott. A munkacsoport 2012 és 2014 között már létezett az akkori Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium keretein belül. Az ilyen típusú csoportok, bizottságok fő feladata a korrupciós helyzet tanulmányozása és jelentések készítése a kérdésről, és annak megállapításai alapján közpolitikai ajánlások megfogalmazása.

Az új – felélesztett – Korrupcióellenes Munkacsoport immár egy újonnan létrehozott önálló szervezeten, az Integritás Hatóságon belül kapott szerepet. Ezzel hazánk esélyei javulhatnak a tekintetben, hogy maradéktalanul hozzájuthasson az uniós Helyreállítási Alap több ezer milliárd forintot jelentő forrásaihoz, a Magyarországnak egyébként a közösségi Szerződések értelmében járó uniós pénzekhez. A magyar kormány végig tiszta lappal játszik, és most is világossá tette tárgyalópartnere számára: a felülvizsgálati korrupcióellenes hatóság létrehozásával kínált plusz intézményi garancia csak úgy nyerhet értelmet, ha Magyarország valóban hozzáfér majd az EU-s forrásokhoz.

Vannak külföldi példák is arra, hogy egy ország a külső bizalom erősítése érdekében tovább fejleszti belső antikorrupciós tevékenységét. Az Olasz Korrupcióellenes Hatóság (ANAC) azzal a céllal jött létre, hogy az ENSZ Korrupcióellenes Egyezménye (UNCAC) 6. cikkében foglalt elvárásokat érvényesítse a közpénzek jobb átláthatósága érdekében. Az ANAC olyan független hatóságként működik jelenleg is, amelynek igazgatótanácsi tagjait hatéves, nem megújítható mandátummal nevezik ki. A magyar fél ösztönzőleg segíteni is kívánja az EU-val közös erőfeszítéseket a korrupció elleni küzdelemben. Például Polt Péter legfőbb ügyész, az Európai Unió tagállamainak ügyészségeit tömörítő szervezet, a Network egy idei bécsi tanácskozásán azt a javaslatot tette, hogy az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményeknél legyen meg az a lehetőség, hogy az Európai Unió pótmagánvádlóként léphessen fel.

Az uniós források átláthatósága kapcsán fontos és igen hatékony hazai intézmény az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF), amely a kormányváltást követő egyik első fő intézkedés révén 2010 nyarán jött létre, és a Pénzügyminisztérium fejezeten belül önállóan működő központi költségvetési szervként végzi tevékenységét. AZ EUTAF független az irányító hatóságoktól, a közreműködő szervezetektől, az igazoló hatóságtól és az európai támogatások kedvezményezettjeitől is. Az egyes módszerek kiválasztásában és a program végrehajtásában autonóm szereplőként jár el, és befolyástól mentesen állítja össze a megállapításokat, és készíti el javaslatokat tartalmazó jelentéseit.

Emellett – az 1990-es évek óta – működik a Közbeszerzési Hatóság is, amely a közbeszerzési törvényben meghatározott célok érvényesülését biztosítja, és az Országgyűlés közvetlen felügyelete alatt működik központi költségvetési szervként. A hatósági munka eredményes voltát jelzi, hogy az Európai Bizottság évente közzétett – a gazdasági hivatali élet és szereplők átláthatósága kapcsán releváns –, egyes belső piaci eszközök teljesítményét vizsgáló Belső Piaci Eredménytáblában közölt statisztikák teljes, abszolút átláthatóságot mutatnak hazánkra nézve.

A Közbeszerzési Hatóság és más, hasonló jogkörrel rendelkező szervezetek munkája révén a magyarországi közbeszerzések esetében nemhogy kielégítően, hanem kifejezetten jól biztosított a transzparencia.

Ezt a hatósági folyamatot egészíti ki az Integritás Hatóság, egy olyan új intézményi hivatalként, amely tehát a közbeszerzési eljárások ellenőrizését végzi az uniós forrásokkal kapcsolatban. A hatóság beavatkozik, amennyiben véleménye – vagy akár anonim bejelentés - szerint az illetékes hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket az uniós támogatások végrehajtását érintő csalások, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság feltárása, kivizsgálása tekintetében.

A közbeszerzési jogban jártas jogászok szerint is kiemelkedő egyben újszerű jogi eszközök, hogy ha a Hatóság a fenti bűncselekmények gyanúját észleli – nem kell megvárnia a hosszadalmas bizonyítási eljárás végét –, akkor a közbeszerzési eljárást felfüggesztheti két hónapot meg nem haladó időtartamra és vizsgálatot rendelhet el. Erről a gyanúról az Európai Csalás Elleni Hivatalt és az Európai Ügyészséget is köteles tájékoztatni. További novum, hogy a Hatóság által kiválasztott ajánlatkérőket határozatban kötelezhet arra, hogy új közbeszerzési eljárás megindítása előtt tájékoztassák a Hatóságot az indítandó közbeszerzési eljárásról annak szektorális, beszerzési tárgy vagy értékhatár szerinti feltételek szerint. Ez a tájékoztatás iránti kérelme kizárólag akkor lesz jogszerű, ha előzetesen meghatározza és közzéteszi azokat a kockázati mutatókat, bírósági, közbeszerzési döntőbizottsági vagy egyéb hatósági joggyakorlatot vagy az Európai Bizottság, illetve a hazai ellenőrző szervezetek ellenőrzési tapasztalatait, amely alapján tájékoztatást kér. Ezen jogi lehetőségek és kötelezettségek eddig egyik közbeszerzési ellenőrzési szervnek sem álltak az eszköztárában, amelyek ezáltal tovább szolgálhatják a transzparencia és elszámoltathatóság alapelveinek maradéktalan teljesülését.

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász (alaptorvenyblog.hu)

Kapcsolódó:

Megkezdte működését az Integritás Hatóság

Az Ön hozzászólása


500 leütés maradt még

Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!