Bizalmi válság van kialakulóban Kijev és Washington között

2022. november 20. [16:43]

Betűméret:                     

Nyugati katonai szakértők szerint Kijev pontosan tudta, hogy ukrán rakéta csapódott be Lengyelországban. Kijevet a közelmúltban három diplomáciai csapás is érte: a lengyelországi rakétákkal kapcsolatos kommunikáció kudarca, az ENSZ vizsgálata a hadifoglyok kínzásáról, valamint a republikánusok győzelme az amerikai alsóházban.

7 perce | Szerző:

Ukrajna egyre nehezebb helyzetbe kerül. Több mint tízmillióan – a lakosság körülbelül egyharmada – maradtak áram nélkül az orosz rakétatámadások miatt. Emellett Kijevet három, egymás után bekövetkezett, elsősorban diplomáciai csapás érte, amelyekből kettő a szavahihetőségét rontotta. Egyfelől néhány napja az ENSZ-vizsgálata, amely szerint „mindkét oldal” kínozta a hadifoglyokat az ukrán háborúban, másfelől a két legszorosabb szövetséges, Washington és Varsó egybehangzó bejelentése, hogy valószínűleg ukrán légvédelmi rakéta csapódott be Lengyelország egyik határ menti településén. Harmadikként a hír, hogy a kongresszusban, az amerikai törvényhozásban az alsóházban (a képviselőházban) az ellenzéki republikánusok többséget szereztek. Ez befolyásolhatja az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai és gazdasági-pénzügyi támogatás mértékét egy olyan időszakban, amely nagyon nehéz lesz mind a támadó, mind a megtámadott, mind pedig az utóbbit támogató nyugati koalíció számára.

Fotó: Konsztanin Liberov / MTI / AP

Egyfajta bizalmi válság érződik Kijev és nyugati szövetségesei, mindenekelőtt Washington között. Az ukrán fővárosban nyilván elgondolkodnak azon, hogy a republikánusok térnyerése (a washingtoni képviselőházban a többség megszerzése) idején érdemes-e szembemenni az Egyesült Államokkal és Lengyelországgal. Értelmes dolog-e „oroszországi propagandafogásnak” minősíteni azt a tényeken, az amerikai hírszerzés, a lengyel hatóságok helyszíni vizsgálata alapján nyugvó, óvatosan és diplomatikusan megfogalmazott nézetet, amely szerint

„nagy valószínűséggel” az ukrán légvédelem által kilőtt és célt tévesztett Sz–300-as rakéta (vagy rakéták) csapódhattak be lengyel területen, megölve két embert.

„Felmerül a kérdés: vajon a kijevi vezetés tudatában van-e a harctéri eseményeknek, és tudta-e, amikor csípőből azonnal Oroszországot hibáztatta, hogy nem egy orosz, hanem az ő légvédelmi rakétájuk csapódott be Lengyelországban?” – tette fel a kérdést a Cato Intézet Katonai és Külpolitikai Tanulmányok szekcióját vezető, nemzetközi szaktekintélynek számító Justin Logan professzor. „Nagy dolog Herszon visszavétele, de ugyanolyan nagy dolog Kijev légvédelmirakéta-dezinformációja is” – figyelmeztetett Logan a Politico nemzetbiztonsági hírlevele, a National Security Daily egyik munkatársának nyilatkozva. Még élesebben fogalmaz a londoni Financial Timesnak egy NATO-tagállam meg nem nevezett diplomatája:

„az ukránok lerombolják az irányukban tanúsított bizalmunkat. Senki sem hibáztatja Ukrajnát, de ők nyíltan hazudnak. Ez sokkal nagyobb pusztítással jár, mint a rakéta (amely becsapódott Lengyelországban).”

Nem stimmel a matek

Ami a technikai oldalt illeti, kizárható az Sz–300-asnak az oroszországi támadók által való indítása, már csak az Sz–300-as rendszerekben alkalmazott rakétacsalád hatótávolságát alapul véve. A Janes Defence Weekly adatai szerint a legújabb, legnagyobb hatótávolságú Sz–300-as rendszerekben alkalmazott rakéták legfeljebb 200-220 kilométerre repülnek. Minthogy Nyugat-Ukrajnával határos lengyel területről beszélünk, a legközelebbi oroszországi támaszpont mintegy 800, a délkeleti front (Donbasz, délen a Dnyeper bal partja) több mint ezer kilométerre van. Azaz nincsenek orosz erők a hatótávolságon belül, vagyis ők nem indíthatták a két, egyenként mintegy 130-140 kilogrammos robbanófejjel ellátott rakétát,

amelyeknek az önmegsemmisítő rendszere sem működött, ezért a lengyelországi becsapódásukkor felrobbantak, mintegy öt méter átmérőjű és több méter mély krátert ütve.

Színre lépnek a republikánusok

Nagy szerepet játszott a helyzet gyors tisztázásában Biden amerikai elnök még Bali szigetén elhangzott higgadt hangú és igen fontos bejelentése, hogy a „röppálya” arra utalt, hogy nem oroszországi támadásról van szó. Vélhetően a térségben a levegőben cirkáló egyik amerikai AWACS-gép radarjai észlelték az (ukrán) rakétaindítást, vagy pedig az Ukrajna felett keringő valamelyik szenzorokkal felszerelt katonai műhold rögzítette a pályaadatokat.

A két csapás jelentős mértékben növelte a nyugatiak bizalmatlanságát Zelenszkij iránt – ami kihathat a háború további támogatására. Ennek, amikor a katonai támogatással óvatosabban bánó amerikai republikánusok megszerezték az ellenőrzést a kongresszus alsóházában, igen komoly következményei lehetnek. Ukrajna eközben próbálja újraindítani a hazai lőszergyártást, elsősorban a szovjet-orosz 152 mm-es nehéztüzérségi gránátok gyártásával. Mark Milley, a legmagasabb rangú amerikai katona (a vezérkari főnökök egyesített bizottsága vezetője) kijelentette:

kicsi a valószínűsége, hogy Ukrajna katonailag nyerne Oroszország ellen.

Ezen valamennyi ukrán terület (beleértve a Krímet) visszaszerzését értette. Milley más vezetőkkel együtt szorgalmazta a tárgyalásos megoldást – amit a Herszon visszaszerzését katonai sikerként értékelő, győzelemittas Zelenszkij újult erővel elutasít. Miközben Mark Milley tábornok egy első világháborús példa kapcsán jelzi:

ha nem ragadják meg a lehetőséget a tárgyalásokra, az még nagyobb ember- és anyagi veszteségekhez vezethet.

(EzenKijev felháborodott és Washingtonnak komoly erőfeszítésébe került lecsillapítani a kedélyeket.) Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pedig ismét arra figyelmeztet: nagy hiba lenne alábecsülni Oroszországot, amelynek a fegyveres erői komoly tényezőt jelentenek.

Dunai Péter (vg.hu)

Az Ön hozzászólása


500 leütés maradt még

Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!