Húsz éve fedte fel magát a gonosz New Yorkban

(Fotó: MTI/EPA)

2021. szeptember 11. [6:58]

Húsz éve annak, hogy 2001. szeptember 11-én az al-Kaida terrorszervezet 19 tagja átvette az irányítást négy utasszállító repülőgép felett. Három gép Los Angelesbe, egy pedig San Franciscóba tartott, de egyik sem érkezett meg a célállomásra. A Los Angelesbe tartó gépek a New York-i Világkereskedelmi Központba (World Trade Center), illetve az amerikai védelmi minisztérium székhelyébe, a Pentagonba repültek bele. Az összehangolt véres merényletben 2995 ember vesztette életét, az öngyilkos támadókkal együtt. A világ gyászolt, az Egyesült Államok a terrorizmus elleni háborút indított a hazája elleni példátlan támadás után.

A 110 emeletes ikertornyok kigyulladtak, majd két órán belül összedőltek. Ezzel kapcsolatban rengeteg összeesküvés-elmélet született arra hivatkozva, hogy az acélszerkezetnek tovább ki kellett volna állnia a pokoli forróságot is. Valódi bizonyítékot senki nem talált egyik hasonló elméletre sem.

Megdöbbentő, de a terrortámadás egyik áldozatát tizennyolc év után azonosították. Az 1643. áldozat kilétét egy csontdarab DNS-vizsgálatával tudták kideríteni. A férfi maradványait 2013-ban találták meg, családja kérésére a nevét nem hozták nyilvánosságra.

Kevésbé közismert, de számos másik épület is összedőlt vagy megrongálódott. A harmadik becsapódás a Pentagont épületét érte, és bomba robbant a washingtoni külügyminisztériumnál is.

Az újjáépítés és a terrorizmus elleni harc évei következtek

A Pentagonban okozott károkat egy éven belül kijavították, majd később a helyszínen megépítették a Pentagon emlékművet. A World Trade Center helyszínén a romok eltakarítását követően elkezdődtek az újjáépítések. 2006-ban fejezték be a 7 World Trade Center irodaépületét. A One World Trade Center 2014. november 3-án nyílt meg.

A mintegy 541,3 méter magasra tervezett épület így Észak-Amerika legmagasabb épületeinek egyike. 2007 és 2012 között további három épület átadását tervezték. 2009. november 8-án adták át a 93-as járat emlékhelyét. Ez volt az első mérföldköve a tizedik évfordulóig tervezett építkezéseknek.

George W. Bush elnök és az Egyesült Államok válasza a terrorizmus elleni háború volt, melynek első lépése Afganisztán megszállása volt. Ugyanis a tálibok al-Kaida tagokat rejtegettek. Az elmúlt két évtizedben pedig fontos eredményeket értek el az államok.

A leginkább figyelemre méltó, hogy 2011-ben, csaknem tíz év hajtóvadászat után Barack Obama, az Egyesült Államok akkori elnöke bejelentette, hogy amerikai katonák tűzharcban megölték az al-Kaida fejét, Oszama bin Ladent, a támadások kitervelőjét. Barack Obama akkori elnök elmondta, hogy 2010 augusztusában az amerikai hírszerzés jelentette, hogy feltehetően Oszama bin Laden nyomára bukkant Pakisztánban.

Megtervezték az akciót, napokig figyelték a búvóhelyét, majd Obama úgy ítélte meg, hogy elegendő hírszerzési információjuk van, ezért engedélyezte a célpont kiiktatását.

Egy kis létszámú kommandós alakulat hajtotta végre az akciót a Pakisztán északkeleti részén fekvő Abbottabad közelében, Bin Ladent rövid tűzharc után ölték meg. Az ABC News úgy tudja, hogy a testét az USA-ba szállították. A CNN információja szerint az akció negyven percig tartott, a csapat korábban többször is elpróbálta az egész műveletet.

Az akciót a pakisztáni hadsereg és az amerikai hadsereg különleges alakulatai közösen hajtották végre. Oszama személyazonosságát igazolták. Az ehhez szükséges DNS-mintát Oszama elhunyt nővérének maradványaiból nyerték ki, a nő egy bostoni kórházban halt meg.

Oszama bin Laden fia, Hamza halálát 2019-ben erősítette meg a Fehér Ház. Az al-Kaida terrorszervezet meggyilkolt egykori vezetőjének fia maga is kiemelkedő alakja volt a szervezetnek.

További magas rangú vezetőket likvidáltak

Hasonló kiemelkedő eredmény, hogy egy pilóta nélküli amerikai repülőgéppel végrehajtott támadás végzett Jemenben Nászir al-Anzival, az arab-félszigeti al-Kaida magas rangú vezetőjével, 2015 májusában. Nászir al-Anzi vállalta magára a szélsőséges iszlamista hálózat nevében a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap munkatársai elleni januári vérengzést.

Sajtóértesülések szerint Anzival Mukallában végeztek, a támadásban a fia és hat másik fegyveres is meghalt.

Két hónappal később amerikai légicsapás végzett Szíriában az al-Kaidából kivált Horaszan-csoport vezetőjével, Muhszin al-Fahdival. A 34 éves Fahdi július 8-án egy autóban vesztette életét Szíria északkeleti részén. Az irányítása alatt álló, volt al-Kaida-tagokból álló Horaszan-csoport az arab országban dúló polgárháború okozta káoszt kihasználva szerveződött meg.

A kuvaiti származású Fahdi a jelentések szerint szoros kapcsolatban állt az al-Kaida 2011-ben megölt vezetőjével, Oszama bin Ladennel. Feltehetően a terrorszervezeten belül ahhoz a szűk körhöz tartozott, amelynek előzetes tudomása volt a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokról. Fahdi az ezt követő, Afganisztán elleni amerikai támadás elől Iránba menekült.

Az amerikai hírszerzés és haderő több mint egy évtizeden át próbálta likvidálni Fahdit. Az Egyesült Államok 2012-ben 7 millió dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére.

Jeff Davis kapitány, a Pentagon szóvivője szerint Fahdi részese volt egy 2002-ben Kuvaitban végrehajtott támadásnak, és ugyanabban az évben egy, a jemeni partoknál egy francia tartályhajó ellen elkövetett robbantásnak is.

2019-ben októberében Donald Trump elnök megerősítette Abu Bakr al-Bagdadinak, az Iszlám Állam terrorszervezet vezetőjének a megölését, amely akciót Szíria északnyugati részén hajtották végre az amerikai erők.

Elmondta: al-Bagdadi számos társát is megölték. Az épületben 11 gyermek is volt, őket épségben kimentették. Az al-Bagdadi társaságában lévő két nőt – akik információk szerint a feleségei voltak – szintén holtan találták.

Az amerikai elnök közölte: rendkívül értékes dokumentumokat találtak az épületben az Iszlám Állam további terveiről, terrorakcióinak előkészítéséről. Harcolunk az Iszlám Állam és más terrorszervezetek teljes megsemmisítéséig – erősítette meg.

2021-ben a tálibok átvették a hatalmat Afganisztánban

A terrortámadás után húsz évvel a regnáló amerikai elnök, Joe Biden elnök kivonta az amerikai katonákat Afganisztánból, ahol elszabadult a pokol, és a tálibok átvették a hatalmat a kormány erőktől. Az Egyesült Államok mindössze 650 katonát hagyott Afganisztánban a kabuli nagykövetsége védelmére.

Mint mondta, egyedül az afgán nép joga és kötelessége dönteni saját sorsáról és arról, miként irányítsa az országot a jövőben. Közölte azt is, hogy az Egyesült Államokat segítő afgán tolmácsok ezreit áttelepítik más országokba. Közülük volt, akit lefejeztek a tálibok.

John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője már akkor arról számolt be, hogy a radikális iszlamista tálibok körzetközpontok tucatjait rohanták le és a tartományi központokat fenyegetik. Megfigyelők attól tartottak, hogy a nemzetközi erők kivonása után a szélsőséges iszlamista tálibok kerülnek ismét hatalomra.

Austin Scott Miller, az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatok parancsnoka utolsó helyi sajtótájékoztatóján, júliusban sötét képet festett a biztonsági helyzetről. Miller szerint a jelenlegi trendek folytatódása polgárháborúhoz vezethet.

Azóta ez a félelem be is igazolódott. Az iszlamista tálibok elfoglalták Afganisztán legnagyobb részét, közben az utolsó amerikai katona is távozott az országból augusztus 31-én.

Emberi maradványokat találtak a repülőgép futóműházában

Kabulban káosz lett úrrá, a repülőteret emberek ezrei rohamozták meg, hogy minél hamarabb elmenekülhessenek az országból. Az amerikai légierő augusztus 17-én közölte: emberi maradványokat találtak az afgán fővárosból felszállt C–17-es katonai gép futóműházában.

A lakosok körében akkora pánik tört ki, hogy a C–17-eshez rohantak, és az oldalába kapaszkodtak. Egy videón is látszik, ahogy két ember kizuhan egy katonai repülőgépből, amint az Kabulból felszállt.

A helyzet a repülőtéren olyannyira kaotikussá vált, hogy több órára fel kellett függeszteni a járatok indítását és fogadását. A forgalom csak késő este indult be ismét. Az amerikai csapatok kivonulását követően az al-Kaida aktivizálódhat Afganisztánban, ami fenyegetést jelent minden ország számára – mondta Besenyő János, az Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskolájának docense az M1-en.

Biden beismerte, hogy a tálibok gyorsabban törtek előre, mint ahogy azt várták. Ugyanakkor a felelősségét továbbra sem ismeri el, sőt, arra a kérdésre, hogy lehetett volna-e jobban kezelni az amerikai kivonulást, az elnök nemmel válaszolt.

Az amerikai elnököt kiszivárgott telefonbeszélgetések buktatták le, amelyek szerint az egykori afgán elnök figyelmeztette a veszélyre Joe Bident, de ő inkább a helyzet politikai megítélésének megváltoztatásán ügyködött.

A 78 éves amerikai elnök állapotáról sokat elmond, hogy nem régiben szemmel láthatóan elbóbiskolt Naftali BennetT izraeli miniszterelnökkel folytatott tárgyalás közben.

Pandzsír az egyetlen tartomány, amely képes még ellenállni

Az Afganisztán szinte teljes területét uraló tálibok úgy döntöttek, hogy katonai hadműveletet indítanak a Pandzsír-völgy elfoglalására – jelentette az al-Dzsazíra pánarab televízió a táliboktól származó forrásokra hivatkozva szeptember másodikán.

A híradás szerint a tálibok azután hozták meg ezt a döntést, hogy kudarcba fulladtak szerdán a pandzsír-völgyi ellenállókkal folytatott tárgyalások, amelyek Parvan tartomány székhelyén, Csirikarban zajlottak.

A tálibok „logikátlannak” tartják a pandzsíriak által támasztott feltételeket. A hírtelevízió úgy tudja, hogy az ellenállók katonai vezetője, Ahmad Maszúd négy feltétel teljesülése esetén kötött volna békét a tálibokkal: azt akarta, hogy az ellenállók megtarthassák a fegyvereiket és hadfelszereléseiket, és a tisztségek harminc százalékát megkapják a majdani afgán kormányban. Azt akarták továbbá elérni, hogy a kormányilletékesek kinevezése az ő jóváhagyásukkal történjen, és a tálibok ne igazoltassák és ne üldözzék azokat, akik Pandzsírba akarnak beutazni.

Az Afganisztánban augusztus közepén ismét hatalomra került tálibok az összes tartományt ellenőrzésük alá vonták, kivéve Pandzsírt, de az 1996-tól 2001-ig tartó uralmuk alatt sem tudták kiterjeszteni rá a hatalmat. Ez főleg annak tudható be, hogy a tartomány nehezen megközelíthető hegyvidéki völgyben terül el, amelynek szűk bejárata könnyen védhető. Vezetőjük, Ahmad Maszúd a 2001. szeptember 9-én meggyilkolt Ahmad Sah Maszúdnak, a tálibellenes küzdelem vezéralakjának a fia.

A tálibok egy hete ostromgyűrűbe zárták a völgyet, és az elmúlt napokban több összetűzésről érkeztek hírek, a tálibok megpróbálták lerohanni az ellenállók előretolt helyőrségeit. Az ellenállók közölték, hogy a harcokban több mint háromszáz tálib fegyveres halt meg, többtucatnyian megsebesültek, és többen kerültek a fogságukba.

A Bahtar afgán hírügynökség katonai forrásokra hivatkozva közölte, hogy a tálibok súlyos csapásokat mértek az ellenállókra, tizenegy harcállásukat megsemmisítették, és mindkét félnek vannak áldozataik.

A tálibok ellenőrzik Pandzsírt?

Egy török lap egy nappal később már arról írt, hogy a radikális tálib mozgalom ellenőrzése alá került az afganisztáni Pandzsír tartomány.

A pandzsíri ellenállók cáfolták a hírt. Amrulla Száleh volt afgán alelnök, a pandzsíri ellenállás egyik vezéralakja is hazugságnak nevezte azokat az információkat, hogy elmenekült volna az országból.

A tálib erőknek utolsóként ellenálló tartomány elestéről adott hírt három tálib forrásra hivatkozva a Reuters is. Korábban a radikális iszlamista tálibokra hivatkozva a Times Now indiai hírportál azt közölte, hogy Tádzsikisztánba menekült Amrulla Száleh volt afgán alelnök a pandzsíri ellenállók parancsnokaival. Az Afganisztánban hatalomra került radikálisok szerint két repülőgép fedélzetén, csütörtökön hagyták el Pandzsír tartományt.

„Nem egyszerű a helyzet Pandzsírban. A tálibok négy oldalról ostromolják a térséget, elvágták a telefon-, internet- és áramszolgáltatást. Száleh tegnap este elhagyta Pandzsírt és Tádzsikisztánba ment. Bizonyára már ott is van” – mondta pénteken egy kabuli forrás a TASZSZ orosz hírügynökségnek. Már állítólagos távozását követően Száleh a Twitteren írt a pandzsíri lakosság szörnyű megpróbáltatásairól.

A tálibok elzárták a humanitárius segélyek útját Pandzsírba, etnikai alapon szűrik az utazókat, a hadköteles korú pandzsíri férfiakat aknamezőkre hajtják, lekapcsolták a telefon- és áramszolgálatást, és még gyógyszert sem engednek be a területre. Az emberek csak kis összegű készpénzt tarthatnak maguknál – írta mikroblogján.

„Az utóbbi 23 évben, a vészhelyzeti kórház megnyitása óta, sosem zártuk ki a tálibokat. A tálibok háborús bűncselekményeket követnek el, semmibe véve a nemzetközi humanitárius jogot. Felszólítjuk az ENSZ-t és a nemzetközi közösséget, hogy fordítsa figyelmét a tálibok egyértelműen illegális és terrorista tevékenységére” – fűzte hozzá.

A tálibok pénteken a tartomány elleni hadműveleteik sikereiről számoltak be, a területet uraló ellenállók ugyanakkor ezt a tálibok dezinformációs próbálkozásának minősítették, és azt közölték, hogy a Pandzsír-völgynél meghátrálásra kényszerítették a tálib erőket, amelyek súlyos veszteségeket szenvedtek. (hirado.hu nyomán)

Az Ön hozzászólása


500 leütés maradt még

Eddigi hozzászólások
Cinike
2021. 09. 11. [ 09:48 ]

A pontosság kedvéért, az első bekezdéshez hozzáfűzném, 3 épület omlott össze azon a napon, a WTC 7-es épülettel együtt.