Tünetmentesen is fertőz a koronavírus, de mit is jelent a tünetmentesség?

(Fotó: EPA-EFE)

2020. június 17. [17:02]

Néhány héttel ezelőtt a szerbiai kormány megbízásából alakult válságtörzs - amely tagjai két hónapon keresztül nap mint nap tájékoztatták a közvéleményt a betegség szerbiai alakulásáról, az új fertőzöttek számáról, de a betegség áldozatairól is - bejelentette, hogy eljött a lazítás ideje, lazítani lehet az addigi szigorú intézkedéseken. A lazítást alig vártuk, egyre kevesebben viselnek ma már maszkot, kesztyűt meg szinte senki. Ezzel szemben mérsékelten ugyan, de ismét emelkedik a fertőzöttek száma, szerdán majdnem száz új esetet jegyeztek, és egyre többet hallunk arról, hogy a tünetmentes fertőzöttek az igazán veszélyesek, mert lábon kihordják a fertőzést, másoknak viszont, akiket menet közben megfertőznek, nem biztos, hogy ekkora szerencséjük lesz. Az alábbiakban a ProPublica egészségügyi cikkét olvashatjuk ezzel kapcsolatban.

A ProPublica egészségügyi szakújságírója, Caroline Chen alaposan utánajárt, mit érdemes tudni a COVID-19-ről, a tünetmentes hordozókról és arról, mit tehetünk a vírus leküzdéséért. És többek között arra is felhívja a figyelmet, hogy sokan nem is tudják pontosan, mit jelent a tünetmentesség!

Tünetmentes, mégis pozitív!

Sokáig azt gondoltuk, hogy az újfajta koronavírus megfékezéséhez elegendő lesz, ha odafigyelünk a személyi higiéniára, a biztonságos távolságtartásra és arra, hogy ha tüneteink vannak, otthon maradjunk. Aztán egyre több olyan esetről kaptunk hírt, amikor valaki teljesen tünetmentes volt, a tesztje mégis pozitív lett.

Amikor az interneten terjedni kezdtek a betegség „rejtett terjesztőiről” és a „tünetmentes (vírus)hordozók általi fertőzésről” szóló cikkek, elkezdődött a találgatás arról, mit szabad és mit nem: Elmehetek sétálni egy barátommal, ha tartjuk a 2 méter távolságot? Vagy mindenfajta érintkezést kerülni kell? Mindig vegyek fel maszkot, akkor is, ha a szabadban tartózkodok?

Caroline Chen elkezdett kutatni és azt találta, hogy nem csak az fordulhat elő, hogy az emberek megfertőződnek, és az első néhány napban semmilyen vagy nagyon enyhe tüneteket tapasztalnak, hanem az is, hogy ez egybeesik azzal az időszakkal, amikor a legnagyobb lehet a vírusterhelés, azaz a fertőzött személy sejtjeiből kiszabaduló vírus mennyisége.

„Így válhatott a vírus igazán félelmetes ellenséggé jelenlegi sűrűn lakott, globálisan összekapcsolt világunkban. Okosabbnak kell tehát lennünk a vírusnál ahhoz, hogy leküzdhessük.”- írta.

Mit jelent valójában a tünetmentesség?

Dr. Maria Van Kerkhove, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új betegségekkel és zoonózisokkal foglalkozó részlegének vezetője elmondta, hogy a WHO eddig kevés valóban tünetmentes fertőzöttet talált, azaz olyan esetet, amikor a beteg teszteredménye pozitív volt, és a betegség teljes lefolyása alatt egyáltalán semmilyen tünetet nem tapasztalt. Sok olyan eset van azonban, amikor a fertőzöttnél a pozitív teszteredmény idején még nem jelentkeztek tünetek, később viszont kialakultak.

„A legtöbb tünetmentesnek hitt betegről végül kiderül, hogy nem egészen tünetmentesek” – mondta Van Kerhove. „Amikor újra kikérdeztük őket, a legtöbben azt mondták, hogy igazából nem éreztem túl jól magam, de nem gondoltam, hogy érdemes lenne megemlíteni. Csak enyhe hőemelkedést vagy fájdalmat tapasztaltam, nem gondoltam, hogy az is számít.”

Azt, hogy pontosan hány tünetmentes COVID19-hordozó van a világon, csak akkor tudhatjuk meg, ha a lakosság minél nagyobb részénél végeznek vérvizsgálatot, amelynek során ellenanyagot, azaz antitesteket keresnek. (Az antitest olyan fehérje, amely igazolja, hogy az adott személy immunrendszere már leküzdötte a koronavírust.)

A járvány megfékezésének érdekében azonban Jeffrey Shaman, a Columbia Egyetem Mailman Közegészségügyi Intézetének környezet-egészségtan professzora szerint azonban: „Bizonyos értelemben nem helyes, ha a tüneteket mutató és a tünetmentes fertőzöttek között húzzuk meg a választóvonalat” – mondta. – A megfelelő választóvonalat a dokumentált és a nem dokumentált fertőzések között kell meghúzni.”

„Dokumentált” fertőzött alatt Shaman azokat az embereket érti, akiket fertőzöttként azonosítottak vagy azért, mert elég betegek voltak ahhoz, hogy orvosi ellátást kérjenek, vagy pedig a beteg kapcsolatainak feltérképezése során tesztelték őket, amikor a közegészségügyi dolgozók mindenkit visszakövetnek, aki pozitív teszteredményű beteggel érintkezett. A „nem dokumentált” pedig olyan betegekre vonatkozik, akiknek vannak tüneteik, de nem tesztelték őket, például azért, mert nem jutnak hozzá a teszteléshez, nem kedvelik az orvosokat, vagy egyszerűen csak nem veszik elég komolyan a betegséget. Ami ennél is aggasztóbb, hogy lehetnek közöttük olyanok, akiknek nincsenek tüneteik, vagy csak enyhe tüneteik vannak, és úgy döntenek, hogy folytatják a szokásos életvitelüket.

„Ők azok, akik még ha hőemelkedésük van, kicsit fáj a torkuk vagy kicsit köhögnek, akkor is elmennek dolgozni, használják a tömegközlekedést, találkoznak a barátaikkal, vagyis mindent csinálnak, amit egyébként is szoktak. Ennek következménye viszont az, hogy az enyhe fertőzésben szenvedők – és a tünetmentes fertőzöttek - beviszik a vírust a közösségbe és széles körben terjesztik.”

– figyelmeztet a professzor.

Shaman és munkatársai március 16-án a Science folyóiratban publikáltak egy tanulmányt, amelyben – statisztikai modell alkalmazásával – úgy becsülték, hogy Kínában az összes fertőzés 86%-a nem dokumentált volt január 23-a előtt, amikor is a kínai hatóságok lezárták Vuhant, és törölték a városból induló összes repülőjáratot és vonatot. Ez lehet a magyarázata, hogy miért terjedt el olyan gyorsan a vírus az országban.

Így is el lehet kapni

A WHO-nál dolgozó Van Kerkhove szerint a kutatások jelenleg azt mutatják, hogy a vírus átadásához folyadékcseppek szükségesek, amelyek a fertőzött szájából vagy orrából a másik személy szemébe, orrába vagy szájába jutnak. Úgy is megfertőződhetünk, ha szennyezett felülethez érünk, amelyre ilyen csepp hullott, majd a szemünkhöz, orrunkhoz vagy szánkhoz nyúlunk. De a cseppfertőzés nem csak tüsszentéssel vagy köhögéssel történhet.

Angela Rasmussen, a Columbia Egyetem Mailman Intézetének virológusa szerint „A cseppecskék nem feltétlenül olyan nagyok, mint az esőcseppek.

Beszéd közben aeroszolokat bocsátunk ki. A koronavírus ilyen „aeroszolként” terjed, ami azt jelenti, hogy a vírusrészecskék hosszú ideig megmaradnak a levegőben. Ha közvetlenül egy fertőzött személy mellett állunk, aki beszél hozzánk, vagy ha például egy éneklő emberekkel teli teremben vagyunk, a levegőben aeroszolok képződnek, amelyeket nagy valószínűség szerint belélegzünk.”

Egyelőre nem tudni, pontosan mekkora távolság tartása véd meg bennünket attól, hogy ezt a vírusokkal teli aeroszolt belélegezzük. A WHO szerint ez 1 méter, az Amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) szerint azonban 1,5-2 méter. Ám ezeket az állításokat látszik megdönteni Lydia Bourouiba, a Massachusetts Műszaki Egyetem hidrodinamika-szakértőjének publikációja, mely szerint:„A kilégzési csúcssebesség olyan felhőt hozhat létre, amely mintegy 7-8 méter hosszú is lehet”.

Mindenesetre az biztos – és ebben a szakértők véleménye is egyezik-, hogy a szabadban sokkal biztonságosabb, mint zárt térben, mivel az előbbi esetében a hozzánk közel kerülő mikroorganizmusokat a szabad levegő „hígíthatja”.

Ki számít fertőzőnek?

Több betegséghez hasonlóan, a COVID-19 is akkor a legfertőzőbb, amikor elkapta valaki a vírust, de még teljesen tünetmentes, vagyis még nem tudja, hogy beteg.

A koronavírus képes úgy fertőzni, ha az emberek egymástól 1-2 méterre vannak, és csupán beszélgetnek. Elegendő néhány óvatlan torokköszörülés, miközben a fertőzött személynek vagy egyáltalán nincsenek tünetei, vagy néhány olyan enyhe tünete van, amelyet szinte észre sem vett.

Sajnos az is bebizonyosodott, hogy a koronavírus nem csak emiatt kiemelten fertőző. Több tanulmány is megállapította, hogy az emberek a betegség korai szakaszában több vírust ürítenek, mint a későbbi szakaszokban.

Az eddigi teszt-vizsgálatok azt igazolják, hogy a tünetek kezdetekor mutatkozik a legnagyobb vírusterhelés a garatváladek-mintákban, ez pedig arra enged következtetni, hogy a betegek közvetlenül a tünetek megjelenése előtt fertőznek a leginkább. A COVID19 „vírusterhelési profilja” a szakértők szerint leginkább az influenzáéhoz hasonlít, amelynek „csúcsa szintén a tünetek kezdetekor jelentkezik”.

A COVID19-betegek esetében a betegség lefolyásának korai szakaszában mutatkozó magas vírusterhelés „azt jelzi, hogy a vírus még akkor is könnyen átadható, ha a tünetek viszonylag enyhék”, és ez „magyarázat lehet a járvány gyors terjedésére”.

Koronavírus vagy valami más?

„Az ajánlásunk az, hogy ha valaki rosszul érzi magát, maradjon otthon” – mondta Van Kerkhove (WHO). De mit jelent pontosan az, hogy „rosszul”? Ha úgy ébredek, hogy kapar a torkom, honnan fogom tudni, hogy az szezonális allergia vagy akár a COVID19 egy korai tünete? Mikor mondhatjuk, hogy a fejfájás csak egyszerű fejfájás?

A CDC (Amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ) szerint a láz, köhögés vagy légszomj azok a tünetek, amelyekkel mindenképpen érdemes otthon maradni, akár koronavírusról, akár más betegségről van szó. Véleményük szerint ugyanis lehetetlenség a koronavírus által kiváltott összes lehetséges tünetet számításba venni, különös tekintettel a szubjektívebbekre, mint például az enyhe fejfájás vagy a fáradékonyság, még akkor is, ha egyes esetekben ezek a COVID19 korai tünetei lehetnek.

Így küzdhetjük le a vírust

1. Viseljünk szájmaszkot!

A szakértők többsége javasolja a szájmaszkok használatát közterületen, azok ugyanis megakadályozhatják, hogy a cseppek nagy távolságra jussanak el egy olyan személytől, aki még nem tudja, hogy fertőzött. Igaz, hogy ahhoz, hogy a maszk valós védelmet nyújtson, megfelelően kell használni (ami azt jelenti, hogy annak az orrot és a szájat is fednie kell).

2. Tartsunk távolságot!

A WHO és a CDC egyaránt hangsúlyozta, mennyire fontos a közösségi távolságtartás. „A COVID-19 az egymással szoros kontaktusban lévő emberek között terjed” – olvashattuk a CDC egyik nyilatkozatában. „A CDC ezért azt javasolja, hogy tartsunk legalább 1,5-2 méter távolságot egymástól, így a fertőzöttek nem terjesztik a betegséget, és az emberek beteg személlyel való érintkezés révén nem teszik ki magukat a fertőzésnek.”

3. „Hígítsuk” a vírust!

Rasmussen, a Columbia Egyetem professzora elmagyarázta, hogy a fertőzésben a dózis is számít: „Ha egy fertőzött személy közvetlenül ránk tüsszent fél méteres távolságból, és beteríti az arcunkat a nyálával, sokkal jobban fogunk aggódni amiatt, hogy esetleg betegek lehetünk, mintha egyetlen vírus landolt volna a szánkban”- mondta.

„Ám nem mindig olyan egyszerű a helyzet, hogy az ember egyetlen fertőző részecskével érintkezik, és máris megfertőződik” – mondja Rasmussen. „Általában e részecskéknek el kell érniük bizonyos számot ahhoz, hogy megtámadhassák az immunrendszert, átjussanak az orrban és a torokban található nyálkahártyán, érintkezzenek egy olyan sejttel, amelyen van vírusreceptor, majd bejussanak a sejtbe, és elkezdjenek szaporodni.”

Érdemes növelni a vírus „felhígításának” esélyét: távolságtartással, tömeges, beltéri események mellőzésével és azzal, hogy ha valaki betegnek érzi magát, otthon marad.

4. Teszteljünk!

A tesztelés kritikus fontosságú, mert segítségével az emberek még a tünetek megjelenése előtt megtudhatják, hogy betegek-e, és ha igen, önkéntes karanténba vonulhatnak. Tágabb értelemben a tesztelés abban segíti a közegészségügyi tisztségviselőket, hogy feltárják, merre terjed a betegség, és lehetővé teszi számukra, hogy oda irányítsák az erőforrásokat.

Eredeti cikk szerzője: Caroline Chen Forrás: https://www.propublica.org/article/what-we-need-to-understand-about-asymptomatic-carriers-if-were-going-to-beat-coronavirus

Az Ön hozzászólása


500 leütés maradt még

Eddigi hozzászólások
mária
2020. 06. 21. [ 06:51 ]

jo ötlet a legjobb , ha valaki érzi hogy nencs valami renben menjene el , mert van lehetöség és hogy másokt ne fertözemeg , csak nem tudom hol lehet jelenkezni ? én igen is el menék ,