Virágvasárnap

Idén hívők nélkül ünneplik a virágvasárnapot

2020. április 5. [10:56]

Betűméret:                     

Vasárnap megkezdődik a nagyhét, a húsvétra felkészítő nagyböjt utolsó időszaka. Virágvasárnap Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékeznek a keresztények - olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Azt írták: hagyományosan a virágvasárnapi szentmise a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik. A hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek fogadták Jézust.

Idén a koronavírus-járvány miatt nem tarthatnak körmeneteket, és "hasonlóan az elmúlt napokhoz, a hívek fizikailag nem, csak lélekben és imádságban tudnak belekapcsolódni a szentmisébe".

Hozzátették: "ez a leegyszerűsített, ünnepélyességétől megfosztott liturgikus keret" ugyanakkor jobban tükrözi, hogy virágvasárnap a liturgiában ismert elnevezése szerint az "Úr szenvedésének vasárnapja". A virágvasárnapi szentmisén ugyanis már elhangzik Jézus szenvedéstörténete.

Úgy fogalmaztak: "A virágvasárnappal kezdődő nagyhét az egyházi év leggazdagabb időszaka". Az egyház kifejezi hitét, hogy "a dicsőséges bevonulás a kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be, elhozva számunkra a megváltást, amely minden hívőben az örök élet reményét táplálja."

A keresztény világ ezen a napon azt ünnepli, amikor Jézus szenvedése előtt felment Jeruzsálembe, hogy az ünnepi pászkavacsorát ott költse el tanítványaival. Az Olajfák hegyénél két tanítványát előreküldte egy szamárcsikóért, amelyen még nem ült ember, majd ezen vonult be a városba. Az ujjongó nép tiszteletadásként pálmaágakkal integetett, innen a latin elnevezés: Dominica palmarum, avagy Dominica in palmis de Passione Domini, azaz pálmavasárnap az Úr szenvedéséről, valamint így kiáltozott: Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban! (Mt 21,8)

Az egyházi liturgiában már az első századoktól gyökeret vertek a bevonulást felelevenítő szertartások. Jeruzsálemben 400-ban ünnepi menetben vonultak a pálmaágakat lengető hívek az Olajfák hegyéről a városba. Nem sokkal később Konstantinápolyban, majd a 11-12. században Rómában is meghonosodtak a virágvasárnapi szertartások, a hívek által magukkal hozott pálmaágak megáldásának szokása bizonyíthatóan a 8. század közepére nyúlik vissza. Az ókori világban a pálma az élet, a reménység, a győzelem jelképe volt, és a vértanúkkal is összefüggésbe hozták.

Azokban az országokban, ahol nincs pálma, a korán bimbódzó fűzfa vesszejét, a barkát szentelik meg a katolikus templomokban. A barka beszerzésére az ünnep vigíliáján, azaz szombaton kerül sor, egyes településeken ez a harangozó feladata, máshol lányok, legények és gyerekek szedik. A virágvasárnapi szertartás a barkaszenteléssel kezdődik, majd körmenettel folytatódik. A szentmisén ekkor olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót. A megszentelt barkát a következő év hamvazószerdája előtt elégetik, ezzel jelöli meg a hívek homlokát a pap.

A szentelt barkához számos hiedelem fűződik.

A legelterjedtebb szerint ha a templomból jövet lenyelnek belőle egy-két szemet, az megvéd a hidegleléstől és a torokfájástól. Egyes helyeken úgy tartják, hogy a megszentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert akkor nyáron sok lesz a légy, ezért a padlásra, ablakba, házereszre akasztják. Elterjedt hiedelem, hogy égiháborúkor a barka megvéd a villámcsapás ellen. Más helyeken, így Gyimesben, csak a szentelt barkát szabad bevinni a házba, mert ha megszenteletlenül kerül oda, elhullnak a csirkék és más aprójószágok.

Virágvasárnapi szokás több palóc községben a kiszehajtás, a tél temetése. A lányok női ruhába öltöztetnek egy szalmabábut, körülhordozzák a faluban, majd levetkőztetik, a szalmát pedig elégetik vagy vízbe dobják, hogy elűzzék a telet és a betegségeket. Virágvasárnap tilos a munka, főként a mulatság. A Mátraalján úgy tartják, hogy ekkor nem szabad táncolni, mert letáncolnák a fákról a virágot. A népszokás szerint ekkor kell elvetni a virágmagvakat, mert szebbek és illatosabbak lesznek.

Hívők nélkül ünneplik virágvasárnapot a Vatikánban

A hívőkkel teli Szent Péter tér helyett a teljesen üres Szent Péter-bazilikában elevenedik fel Jézus jeruzsálemi bevonulása virágvasárnap, amivel elindítják az új koronavírus-fertőzés miatt korlátozott helyszínen és rendkívüli óvintézkedésekkel zajló húsvéti nagyhét szertartásait.

A hagyomány szerint a virágvasárnapi szertartás a Szent Péter tér közepén található obeliszktől kezdődne. Az egyházfő, bíborosok és püspökök az utóbbi években innen vonultak a bazilika előtti szabadtéri oltárig, kezükben megáldott olajfaágakat és fonott pálmaleveleket tartva. Jézus jeruzsálemi bevonulását idézve keresztülhaladtak a hívőkkel teli Szent Péter téren.

Ezúttal azonban a március 11. óta lezárt tér helyett a virágvasárnapi szertartás helyszíne a Szent Péter-bazilika lesz. Ferenc pápa az úgynevezett Katedra-oltárnál mutatja be a misét, a bazilikának a baldachinos főoltár mögötti szentélyében. A mise a hívők előtt szintén lezárt bazilika "szívében", korlátolt térben zajlik, és ugyanitt elevenedik fel a jeruzsálemi bevonulás is, amely a megszokott hosszú és népes körmenet helyett rövid lesz és magányos.

Az oltár két oldalára egy-egy olajfát állítottak. Az oltárnál helyezik el azt a Szűz Mária-ikont, amelyet a római Santa Maria Maggiore-bazilikában őriznek; a latinul úgynevezett Salus Populi Romaniról van szó, vagyis a római népet oltalmazó bizánci ikonról. Mellette áll majd a római San Marcello al Corso templomban őrzött csodatevő feszület, amelyet 1522-ben vittek körbe a városban, az akkori pestisjárvány idején. Ebbe a két templomba ment el imádkozni Ferenc pápa március 15-én, amikor lencsevégre kapták az új koronavírus-fertőzés miatt megüresedett római utcákon sétáló egyházfőt. A Szűz Mária-kép és a feszület a Vatikánba március 27-én került át, amikor Ferenc pápa a teljesen üres Szent Péter téren rendkívüli imát tartott a Covid-19 fertőzés sújtotta világért. Ferenc pápa Róma városára és a világra Urbi et Orbi áldását is adta.

A virágvasárnapi mise az első, amelyet az óvintézkedések bevezetése óta Ferenc pápa a bazilikában mutat be. A szertartást úgy igyekeztek megszervezni, hogy a lehető legkevesebben legyenek a pápa közelében. Az általában különböző nyelveken elhangzó fohászokat is ugyanaz a személy és csak olaszul mondja el. A Vatikántól közöltek szerint az egyházért, a kormányzókért és népekért, a bűnösökért és hitetlenkedőkért, az üldözött keresztényekért, valamint a fiatalokért fognak imádkozni, azért, hogy erőt találjanak a talpra álláshoz.

A 11 órakor kezdődő mise után Ferenc pápa délben úrangyala imádságot mond.

A járvány módosította a nagyhét többi szertartását is: nagycsütörtökön elmarad a lábmosás, amelyet Ferenc pápa megválasztása óta gyakran börtönben, kórházban tartott meg. A nagypéntek esti keresztút állomásait pedig a Colosseum helyett a Szent Péter-bazilikában járják majd végig.

Vatikánvárosban eddig hat fertőzöttet diagnosztizáltak, köztük van a pápa egyik közeli munkatársa. Ferenc pápát kétszer tesztelték, mindkétszer negatívnak bizonyult. A pápai állam területén is korlátozták a kijárást, a 83 éves egyházfőt a vatikáni lakhelyeként ismert Szent Márta-házban majdnem teljesen elszigetelték, az általa bemutatott reggeli miséket és beszédeit interneten egyenesben sugározzák. Hasonlóképpen a virágvasárnapi mise is interneten lesz követhető. (MTI)

Az Ön hozzászólása


500 leütés maradt még

Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!