Összehasonlítható-e a mostani járvány a spanyolnáthával
2020. március 18. [10:09]
A szerte a világban 50 millió emberéletet követelő, 1918. évi spanyolnátha-járvány referenciaként szolgál a modern pandémiákhoz (több földrészre kiterjedő járvány), de segíthet-e megfékezni a jelenlegi Covid-19 járványt? - tette fel a kérdést az AFP francia hírügynökség.
Járványellenes intézkedéseket ismertetve Emmanuel Macron francia elnök "egy évszázada legsúlyosabb egészségügyi válságról beszélt" csütörtökön, az 1918-1919-ben tomboló, Franciaországban 240-250 ezer halálos áldozattal járó spanyolnáthára utalva.
A statisztikákban egyelőre semmi hasonlatosság: egy évszázada milliók haltak meg öt földrészen, a jelenlegi világjárványban néhány ezren. A két vírus sem ugyanaz, a spanyolnátháé (lényegében influenzáé) A(H1N1) típusú, most pedig koronavírus tombol.
A két járvány kontextusa is radikálisan különbözik - mutatott rá Freddy Vinet geográfus, a montpellier-i Paul Valéry Egyetem tanára, aki 2018-ban jelentetett meg könyvet a spanyolnátha történetéről La Grande Grippe (A nagy influenza) címmel a Vendémiaire kiadónál.
Lényeges különbség, hogy a spanyolnátha az első világháború idején "médiaárnyékban" zajlott - hangsúlyozta Vinet. "A háborúval voltak tele az újságok. A koronavírus esetében ellentétes a helyzet" - jegyezte meg a természeti katasztrófák és veszélyek szakértője.
Az államok is másképp reagáltak: a járvány első hullámában, 1918 május-júniusában "a hatóságok, amelynek rengeteg más gondjuk volt, nem fogták fel a probléma súlyát" - így Vinet.
Franciaországban a helyzet súlyosságát csak 1918 őszén értették meg, amikor a járvány gyakorlatilag elérte a csúcspontját. Zártak be nyilvános helyeket, de nem egységesen, a hatóságok vaktában kapkodtak.
"Annyi beteg volt, hogy nem volt elegendő munkaerő, se felszerelés, hogy végrehajtsák az olyan intézkedéseket, mint a nyilvános helyek fertőtlenítése" - magyarázta a szakértő.
A járvány teljesen szétzilálta a francia hadsereget, de minden ország hasonló cipőben járt, ezért úgy ítélik meg, hogy nem volt döntő hatása a háború kimenetelére - mondta a földrajztudós.
A valóban hatékony karanténokat az amerikai hadsereg távoli szigeteken - például Szamoán - működtette, ezek voltak azok az egyedüli helyek, amelyek elkerülték a sorscsapást.
Az 1918 márciusában az Egyesült Államokban megjelent járvány eredete ma sem ismert. Lehetséges, hogy Kínából indult ki, akárcsak a Covid-19 járvány. Egyelőre azonban semmilyen bizonyíték nem támasztja alá ezt a feltevést.
A járvány a spanyolnátha elnevezést főként annak köszönheti, hogy a spanyol sajtó az elsők között volt, amelyek 1918 májusában Európában beszámoltak a betegségről. (MTI/AFP)
Az utcai élethez szokott spanyolok alkalmazkodnak a bezártsághoz
Bingó partik az ablakokban, videokonferencián elköltött étvágygerjesztők: az utcai élethez szokott spanyolok filozofikus beletörődéssel próbáltak meg alkalmazkodni a COVID-19 járvány terjedésének megakadályozását célzó házi elkülönítéshez.
Spanyolországot Európában Olaszország után a legsúlyosabban érinti a járvány. Az exponenciális növekedés láttán a szocialista Pedro Sánchez kormánya szombaton vészhelyzetet hirdetett és megtiltotta a spanyoloknak, hogy fontos okokat - munkába járás, élelmiszer-beszerzés - leszámítva elhagyják otthonukat. Ez a páratlan helyzet legalább két hétig tart.
"Imádok sétálni. Az orvosom is azt mondja, hogy az én koromban ez nagyon jót tesz. Nem semmi két hétig itthon maradni, de most ez kell tennünk" - mondta Antonio Martín, aki Barcelonában egy újságért szaladt le, és csak ezért hagyja el naponta egyszer a lakást.
A rendvédelmi szervek Madrid egyes negyedeiben betartatják a tilalmat, figyelmeztetve a járókelőket, hogy tilos a séta. A városi rendőrség még drónokat és hangosbeszélőket is bevet, hogy rábírja a járókelőket az otthonmaradásra.
"A dolog lelki oldalát a legnehezebb kezelni" - ismerte el Miriam Burgués 41 éves újságíró, aki Madrid keleti részében lévő lakásában kényszerül férjével és két - 5 és 10 éves - lányával házi karanténba.
"A lányok eddig nyugodtak voltak, de nem tudom, mi lesz pár nap múlva. Ha az embereknek elegük lesz, nem tudom, mi fog történni" - mondta.
A lányok szerda óta nem járhatnak iskolába, üzenőprogramon keresztül vesznek részt az órákon. A tanáruk rugalmassági és tornagyakorlatokat is küld, hogy formában maradjanak - mondta el Burgués asszony.
María Mosquera 40 éves egészségügyi alkalmazott megpróbál az élettársával és a gyerekével "normálisan" élni. "Itthon iszunk aperitifet, tegnap (szombaton) csináltunk egy romantikus vacsorát, kiöltöztünk, gyertyákat gyújtottunk, mintha bárba mentünk volna".
Hétéves kislánya eleinte pityergett, mert a barátaival akart játszani. "Amióta elmagyaráztuk neki, normálisan él, elmondtuk, hogy arra is jó a helyzet, hogy együtt játszhatunk kreatív játékokat" - tette hozzá María, aki jógázik és "most először" kenyeret is sütött otthon, a Madrid melletti San Lorenzo del Escorialban.
A bezártság ellen a #YoMeQuedoEnCasa (Otthon maradok) hashtagen egymást követik a zseniális ötletek. Mint Olaszországban, a zenészek itt is az interneten küldenek meghívót az ablakban tartott "koncertjeikre", az aktív sportolók otthon végezhető gyakorlatokat osztanak meg.
A dél-spanyolországi Sevillában egy szomszédokból álló csoport bingót játszik a balkonokon. Barátok videokonferencián söröznek együtt.
A múzeumok - közöttük a madridi Prado - online látogatásokat kínál, a drámaírók a netre teszik ki a műveiket, film- és sorozatközlők pedig ingyen tartalmakat tesznek elérhetővé.
A kvázi-karantén szolidaritási kezdeményezéseket is ihletett.
A #YoTeHagoLaCompra (bevásárlok helyetted) hashtagen a Facebookon ingyen bevásárlást vagy gyógyszerbeszerzést kínálnak a koronavírussal szemben sérülékenyebb idősek vagy fogyatékkal élők számára. (MTI/AFP)
Az Ön hozzászólása
Nincs hozzászólás. Legyen az első!