Az amazóniai erdőirtás jelentősen növeli a térség hőmérsékletét

Az Amazonas vidékén folyó erdőirtás jelentősen növeli a térség hőmérsékletét, csökkenti páratartalmát és megváltoztatja a víz körforgását - mutatták ki amerikai kutatók az Ecohydrology című folyóiratban megjelent tanulmányukban.

A Kansasi Egyetem kutatói azt vizsgálták, milyen hatással van a terület növénytakarójának megváltozása a hőmérsékletre és a víz körforgására.

"Ez az első tanulmány, amely a bioszféra és az atmoszféra kölcsönhatásait vizsgálja az Amazonas térségében nagyfelbontású műholdfelvételek alapján. Az erdőirtás és a növénytakaró változásainak hatásait akartuk megérteni" - idézte Gabriel de Olivierát, a Kansasi Egyetem földrajz és légkörtudományi karának kutatóját az intézménynek az EurekAlert tudományos hírportálon közzétett közleménye.

A kutatók a brazil Rondonia szövetségi államában vizsgáltak egy-egy nedves, illetve szárazsággal sújtott évet.

A NASA műholdfelvételei alapján "azt találtuk, hogy a brazíliai Amazonas délnyugati térségében az erdőirtás és a legelőkre, a szójatermesztésre alkalmas mezőgazdasági területekre való következetes áttérés növeli a talaj és a levegő hőmérsékletét a térségben. Megfigyeltük azt is, hogy az erdős területeken a párolgás háromszor akkora, mint a nem erdős területeken" - mondta Oliviera.

A kutatók jelentős különbségeket fedeztek fel a térségben folyó Ju-Paraná folyó két partján. Az egyik parton nagyobb mértékű erdőirtást végeztek, mint a másikon, amely a Jaru természetvédelmi terület védett része. Eltérő volt a két térségben az, mekkora hőt bocsát ki a föld a légkörbe, a párolgás által mekkora mennyiségű víz jut a földről a légkörbe, a növények párolgása, a nettó sugárzás, azaz, hogy mekkora energia nyerhető a napsugárzásból a földfelszínen, valamint a föld napfényvisszaverő képessége.

"Mindez fontos, mivel a világ legnagyobb esőerdejéről van szó. A csapadék a trópusokon, az összes ott végbemenő vízkörforgás az egész világra hatással van, és ebben az Amazonasnak nagyon fontos szerepe van. Nincs még egy ilyen páratlan ökoszisztéma" - jegyezte meg a Brazíliából származó kutató.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy bár idén a média nagy figyelmet szentelt az amazóniai erdőtüzeknek, azok minden évben előfordulnak kisebb vagy nagyobb mértékben.

"A száraz időszakban minden évben előfordulnak erdőtüzek. Vannak mezőgazdasági területeink, ahol a múltban irtották ki az erdőt, és azért, hogy megtisztítsák a területet, vagy jobb földet nyerjenek a következő évre, felgyújtják azokat. A tűz azonban néha kikerül az ellenőrzés alól és szerepet játszik a nagyobb mértékű erdőirtásban" - mondta a kutató.

"A legrosszabb évek 2005, 2010 és 2015 voltak a súlyos szárazság miatt" - tette hozzá a kutató, megjegyezve, hogy az Amazonas vidékén nincsenek természetes tüzek, valamennyit ember gyújtja meg.

Az északi félteke legmelegebb nyara volt az idei

Az északi félteke legmelegebb nyarát jegyezték fel 2019-ben, az egész bolygót illetően a június-augusztusi időszak a második legmelegebb volt az elmúlt 140 évben, csakúgy mint az augusztus hónap - közölte az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal hétfőn.

Augusztusban a föld- és az óceánfelszíni átlaghőmérséklet elérte a 16,52 Celsius-fokot, ami 0,92 Celsius-fokkal volt több, mint a 20. századi 15,6 Celsius-fokos átlaghőmérséklet - olvasható a hivatal honlapaján közzétett globális klímajelentésben.

A NOAA kutatói felhívták a figyelmet arra, hogy a feljegyzések 1880-as kezdete óta globálisan az öt legmelegebb augusztust az elmúlt öt évben mérték. Az év nyolcadik hónapja csupán 2016-ban volt melegebb, 0,06 Celsius-fokkal.

Az északi féltekén idén a legmelegebb nyarat jegyezték fel, ugyanolyan meleg volt, mint az eddigi rekordot tartó 2016 nyarán.

A jelentésből kiderül, hogy az északi-sarki tengeri jég kiterjedése 30,1 százalékkal volt kisebb az 1981-2011 közötti átlagnál, és 2012 óta a legkisebb kiterjedést mérték. A déli-sarki tengeri jég kiterjedése 1,8 százalékkal volt kisebb az átlagnál, és idén mérték a térségben az ötödik legkisebb tengeri jég kiterjedést augusztusban.

Az óceánok felszínének globális átlaghőmérséklete minden idők legmelegebbje volt. (MTI)