Guaidó kontra Maduro: Ki támogat kit Venezuelában?

Guaidó és Maduro
Guaidó és Maduro

2019. május 1. [8:29]

Betűméret:                     

Juan Guaidó, a venezuelai ellenzék vezére Nicolás Maduro elnök hatalmának megdöntésére törekszik. Januárban az alkotmányra hivatkozva ideiglenes államfőnek kiáltotta ki magát, azzal érvelve, hogy Maduro 2018-ban történt újraválasztása illegitim volt.

Kedden az ország a politikai és gazdasági válság újabb szakaszába lépett, amikor Guaidó az eddigi legkeményebb felhívást tette: felszólította a hadsereget, hogy támogassa őt, a kormányellenes tüntetéseken pedig erőszak tört ki.

A Reuters brit hírügynökség összefoglalta, hogy az OPEC-tagállamban ki kit támogat az egyre szélesedő válságban.

MADURO TÁMOGATÓI

A venezuelai legfelsőbb katonai vezetés nem mutatja jelét annak, hogy magára hagyná Madurót, bár több alacsonyabb rangú katona átállt. Vladimir Padrino védelmi miniszter kedden leszögezte, hogy a fegyveres erők továbbra is megvédik az alkotmányt és a "legitim hatóságokat", s a támaszpontok rendesen működnek.

Oroszország, amely jelentős befektetéseket eszközölt a venezuelai olajiparban és utolsó szalmaszálként hitellel segítette az országot, Maduro mellé állt és bírálta az amerikai beavatkozást. A Kreml fegyvereket és közel 100 katonát küldött Caracasba.

Kína, az eladósodott venezuelai kormány jelentős hitelezője, támogatta Madurót az elmúlt hetekben, egészségügyi és energiaügyi segítséget nyújtva a sorozatos áramszünetek idejére.

Törökország többször is Maduro mellett foglalt állást, és közölte, hogy a felkelés az alkotmányos rend elleni kihívás.

Irán is támogatta Madurót és bírálta a kormánya elleni amerikai szankciókat. Áprilisban iráni küldöttség látogatott Venezuelába, hogy új repülőjárat indításáról tárgyaljon, miközben számos légitársaság leállította venezuelai járatait.

A Maduróhoz hű emberekkel teletömött venezuelai legfelsőbb bíróság továbbra is határozottan támogatja a szocialista vezetőt, és januárban úgy döntött, hogy az ellenzéki többségű, Guaidó által vezette kongresszus minden lépése semmis.

A venezuelai exportbevételekben jelentős szerepet játszó PDVSA állami olajvállalat, amelyet szintén a Maduro által kinevezett káderek vezetnek, kiállt a szocialista elnök mellett.

Több baloldali latin-amerikai kormány, közöttük a kubai, bolíviai és nicaraguai továbbra is támogatja Madurót. A Havanna által Caracasnak nyújtott támogatás miatt Washington szankciókat vezetett be Kuba ellen.

Mexikó, ahol a baloldali Andrés Manuel López Óbrador elnök tavaly lépett hivatalba, felhagyott a korábbi kormányzat Maduro-ellenes politikájával és párbeszédet szorgalmazott.

GUAIDÓ TÁMOGATÓI

Vannak arra utaló jelek, hogy növekedhet az átállás a venezuelai hadseregben, mivel egyre többen dezertálnak és távoznak Kolumbiába és Brazíliába.

Az Egyesült Államok röviddel azután elismerte Guaidót, hogy kikiáltotta magát ideiglenes elnöknek. Donald Trump konzervatív kormányzata egy sor szankciót rendelt el, azzal a céllal, hogy eltávolítsa Madurót a hatalomból. Trump nem zárt ki egy esetleges katonai beavatkozást sem, de jelenleg nem mutatkozik Washingtonban túl erős szándék egy ilyen lépésre.

Brazília, Dél-Amerika legnagyobb országa és Venezuela szomszédja teljes támogatásáról biztosította Guaidót az új államfő, a radikális jobboldali Jair Bolsonaro elnöksége alatt, aki diktátornak nevezte Madurót. A kormány közölte, hogy nem fontolgat katonai beavatkozást.

A centrista vagy radikális jobboldali államfők vezette dél-amerikai országok legtöbbje, köztük Argentína, Kolumbia, Chile és Peru Guaidót támogatja.

Nagy-Britannia, Németország, Franciaország és Spanyolország, valamint több mint tucatnyi más európai uniós tagállam februárban összehangoltan elismerte Guaidót. Az EU hangsúlyozta, hogy politikai, nem pedig katonai megoldást kíván a válságra. (MTI/Reuters)

Az Ön hozzászólása


500 leütés maradt még

Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!