Emberi jogok napja: A legkevesebb figyelmet az időskorúak kapnak

A társadalom elöregedése olyan téma, amelyet a politikák alakítóinak nem szabad szem elől téveszteniük
A társadalom elöregedése olyan téma, amelyet a politikák alakítóinak nem szabad szem elől téveszteniük

2017. december 10. [18:05]

Betűméret:                     

(Belgrádi tudósítónktól)

Ma van az emberi jogok világnapja. Az elkövetkező év e nap 70 évének jegyében telik majd, ugyanis az ENSZ közgyűlése 1948. december 10-én fogadta el Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. A nyilatkozatot a második világháború borzalmai hívták életre, s összefoglalja a világszervezet álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról. A dokumentum megfogalmazza az alapvető polgári, kulturális, gazdasági, politikai és szociális jogokat, amelyek megilletnek minden embert, fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra vagy politikai meggyőződésre való tekintet nélkül.

Ezen a napon az emberi jogi kérdésekkel foglalkozó politikai konferenciákat és találkozókat, kulturális rendezvényeket és kiállításokat szerveznek. Hagyományosan december 10-én osztják ki az ENSZ ötévenként adott emberi jogi díját. Szerbiában elsősorban az emberi jogok területén aktív kormányzati és nemkormányzati szervezetek emlékeztek meg erről a napról rendezvényekkel, kiállításokkal. A köztársasági ombudsman értékelése szerint Szerbiában a polgárok nehezen valósítják meg szavatolt jogaikat, és a legveszélyeztetettebb társadalmi csoportok a családon belüli erőszakot szenvedett nők és gyerekek, a fogyatékkal élők, a roma populáció és az LGBT (magyarul LMBT) populáció tagjai. A legkevesebb figyelmet a média és a társadalom mégis az időskorúaknak szentel, ezért az polgári jogvédő a tegnapi Belgrádban megrendezett konferenciáját épp e populáció problémáinak szentelte.

A legalapvetőbb probléma az idősebb korosztálynál az, hogy nem ismerik a jogaikat és azt sem, hogyan valósíthatják meg azokat, mely intézményekhez kell forduljanak tanácsért jogaik megsértése esetén, hangzott el a konferencián. Különösen faluhelyen pedig inkább a szokásokat tartják tiszteletben az emberek, mint az őket megillető jogokat. Az özvegyasszony gyakran a férje után örökölt földet, birtokot utódjaira íratja, s nemegyszer a bármilyen tulajdon nélkül maradt idős személy akarata ellenére idősek otthonába kerül.

A kutatások eredményei arra is rámutatnak, hogy a családon belüli erőszak továbbra is jelen van azokban a háztartásokban, amelyekben az áldozat nincs tudatában annak, hogy az akár fizikai, akár verbális bántalmazást fel kell jelentenie és nem szabad tűrnie. Azt, hogy a szavatolt emberi jogokat nehéz társadalmunkban megvalósítani mutatja az a tény is, hogy az 50 év feletti polgárok, akik munka nélkül maradtak, nehezen tudnak új munkahelyet találni. A leggyakoribb jogsértés a szociális és a gazdasági téren történik. Késik a nyugdíjra jogosultak végzése, arra rászorulók esetében nehezen valósítható meg az ápolási segélyre való jog is. Az időskorúak tájékozatlanságáért nagyrészt az illetékes intézmények okolhatók, mert nem megfelelő, módon informálják őket. Nyilván nem célszerű, hogy a szociális központ, vagy az egészségház a saját honlapján tüntesse fel a nyugdíjasokhoz intézett értesítéseit.

Az emberi jogok mindenkit egyaránt megilletnek, és az állam köteles olyan törvényes és gyakorlati intézkedéseket foganatosítani, amelyek védik és megvalósítják a polgár jogait. A jogok testi és anyagi biztonságot, függetlenséget biztosítanak az egyénnek, lehetővé teszik a szabad véleménynyilvánítást, a részvételt a közösség társadalmi és a politikai életben. Persze, ha az állam tiszteletben tartja és elősegíti ezen jogok megvalósítását.

2015-ben 901 millió ember volt idősebb 60 évnél a világon, 2050-ig ez a szám megkétszereződik. A társadalom elöregedése egy olyan téma, amelyet a politikák alakítóinak nem szabad szem elől téveszteniük. Mert a demográfiai helyzet a társadalmi élet minden szférájára kihat, a foglalkoztatásra, az oktatásra, a nyugdíjalapra, az egészségi és szociális szolgáltatásokra. Szerbiában a 65 éven felülieknek a 14 százaléka nincs a nyugdíjalap rendszerében, s megfelelő népességpolitika és tervezés nélkül ez a százalék évről évre növekedni fog.

Tóth Elvira

Az Ön hozzászólása


500 leütés maradt még

Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!