Babity János főkonzuli tisztségben tért vissza Szabadkára

Dr. Babity János 2013-ban búcsúzott vezető konzulként a Szabadkai Magyar Főkonzulátustól, 2014 novemberében főkonzulként tért vissza Vajdaságba a diplomata. A célkitűzésekről és a konzulátus munkájáról Basity Gréta kérdezte az új szabadkai főkonzult.

- Átalakulóban van a Szabadkai Magyar Főkonzulátus feladatköre, az egyszerűsített honosítási eljárásnak köszönhetően több tízezer vajdasági magyar kérvényezte itt a magyar állampolgárságot. Milyen új kihívások várnak ezután a főkonzulátusra?

- Ötödik évébe lépett a honosítás 2015-ben, azonban még mindig nagy az érdeklődés. Szabadkán, illetve a kihelyezett konzuli fogadónapokon is változatlan intenzitással folyik a munka, ezt a feladatot is tovább végezzük.

A gazdasági kapcsolatok élénkítése új feladatkörként jelentkezik a Szabadkai Magyar Főkonzulátuson, ami részint a minisztérium szerkezeti átalakulásából is adódik, hiszen a Külgazdasági és Külügyminisztérium profiljába a kormányzat döntése szerint a külső gazdasági kapcsolatok fejlesztése is beletartozik. A főkonzulátuson ennek jegyében hamarosan új posztként megkezdi a munkáját egy külgazdasági attasé is. Ezzel a feladatkörrel most új vizekre evezünk. A nagykövetséggel és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr irányítása mellett igyekszünk a két ország közötti jó politikai kapcsolatot felhasználni arra, hogy elősegítsük a gazdasági partnerek egymásra találását. Vizsgáljuk azokat a lehetőségeket, amelyben a vajdasági helyi önkormányzatok, községek pályázati rendszerében magyar cégek találhatnak olyan lehetőséget, amellyel a magyar befektetéseket a Vajdaságban erősíteni tudják, hiszen ezek valószínűleg munkahelyteremtéssel is járnak, ami mindenképpen egy olyan prioritás, amit mi is szeretnénk előmozdítani. A másik oldalon a minisztérium háttérintézményei közé tartozik jelenleg a Kereskedőház Zrt., az Eximbank Zrt. és a Befektetési Ügynökség is, amelyek rendelkeznek olyan programokkal, amelyekkel a külföldi befektetők magyarországi tájékozódását, illetve hitelnyújtással a piacszerzést segítik elő. Mindebben számítunk a vajdasági községek együttműködésére is. Figyeljük az önkormányzati tendereket, igyekszünk információt szerezni a privatizációban még fellelhető vagyontárgyakról, illetve az is fontos, hogy értesüljünk az esetleges csődeljárásban értékesítésre kerülő cégekről, minderről pedig Magyarország számára olyan információval tudjunk szolgálni, amelyeket az említett háttérintézmények a cégek felé tudnak prezentálni.

- A vajdasági vállalkozók, cégek milyen konkrét segítségre számíthatnak a főkonzulátustól? Mikor indul be az érdemi munka a gazdaság területén?

- A munka már beindult abban a tekintetben, hogy információgyűjtést végzünk és elemezzük a lehetőségeket. A konkrét érdeklődésre – jelenleg még a külgazdasági attasé poszt nincs betöltve, de reményeink szerint hamarosan sor kerül erre –, olyan segítséget tudunk nyújtani, hogy az egyik ügyfélfogadó helyiségünk egy részében üzleti központ kerül kialakításra. Ismereteink szerint sokszor adódik az a probléma, hogy az érdeklődőnek egy minimális irodai kapacitásra is szüksége van. Internet-hozzáférést, laptopot, nyomtatót és egy telefonvonalat biztosítunk egyrészt azért, hogy az arra telepített magyar programokat, az említett három háttérintézményt és egyéb befektetési lehetőségeket akár helyben is meg tudja tekintetni az érdeklődő, másrészt, ha ezzel kapcsolatban szeretne egy rövid irodai munkát elvégezni, akkor azt is megtehesse. Ez a helyiség most ideiglenes elhelyezésű, bízunk abban, hogy erre a feladattípusra hamarosan egy nagyobb területet tudunk biztosítani. Ezek tehát a kezdeti lépések, természetesen várjuk az érdeklődőket.

- Az itt élő magyarok mindennapjaiban is egy fontos szerepet tölt be a magyar főkonzulátus, ugyanis magyar állampolgárként az adminisztrációs kötelezettségeknek is itt tudnak eleget tenni. Milyen típusú feladatok várnak a főkonzulátusra ezen a területen?

- Számunkra egy örvendetes tény, hogy a honosítást követően a magyar állampolgárok ügyeit mi tovább intézhetjük, ugyanis egy teljesen új ügyfélcsoport keletkezik. A leginkább ismeretes tény az lehet, hogy az anyakönyvi adatok változásait, a születést, házasságkötést, és sajnos az élet velejárója, de a halálestet is a magyar anyakönyvi nyilvántartásba be kell jelenteni, hogy mindig a pontos helyzet látszódjon. Ugyanígy a lakcímek is változnak. A magyar adatbázisok, amelyek a lakcímnyilvántartást, anyakönyvet és a választói regisztert tartalmazzák, úgy tudnak pontos képet mutatni, ha mindezek a változások bejelentésre kerültek. Így magyar állampolgárként továbbra is várjuk az ügyfeleket.

- Vezető konzulként évekig részt vett a főkonzulátus korábbi munkájában. Mi az, amiben főkonzulként változtatást tervez a Szabadkai Magyar Főkonzulátuson?

- Először is megköszönném az összes partnerünknek, politikai vezetőnek, önkormányzatoknak, a Nemzeti Tanácsnak és a média képviselőinek, hogy amint visszajöttem, úgy éreztem, a partneri kapcsolatunk, fogadtatásom olyan, mintha folyamatosan itt lettem volna. Számomra nagy erőt ad a munkavégzéshez, hogy mindenütt az együttműködési készséget látom. Alapvetően azt az irányvonalat szeretném képviselni én is főkonzulként, amit a főkonzulátus az eddigi években képviselt, részt venni a magyarság rendezvényein, életében. A hagyományos feladatainkban nincsen változás. Ahogyan korábban említettem az új feladattípus kapcsán azokat a politikai eredményeket szeretnénk tényleges gazdasági együttműködésre váltani, amelyek most abba az irányba mutatnak, hogy a két ország kapcsolatai egyre jobbak.

- A két ország közötti kapcsolat fizikai valóságban is megfogható pontja a határátkelő. Egy korábbi nyilatkozatában kitért arra a kérdésre, ami a vajdasági magyar embereket az utóbbi időben erőteljesen foglalkoztatja, mégpedig az a 900 méteres, rövid útszakasz, ami az új útdíj fizetési rendszer szerint a Horgos-Röszke határátkelő utáni első letérő irányában január elsejétől fizetőssé vált. Elméletileg lesz itt egy alternatív lehetőség, amikor majd megnyílik a régi határátkelő, addig azonban egyelőre úgy tűnik, hogy fizetni kell a közvetlenül a határ utáni útszakasz használatáért.

A Kormány tudatában volt annak, hogy lehetnek olyan élethelyzetek, amelyeket modellezni is nehéz, és léteznek olyan esetek, melyekkel foglalkozni kell, meg kell vizsgálni az esethez fűződő igényeket, érdekeket. Ennek tekintetében történt észlelés a Vajdaságból is, minket is megkerestek a problémával. A problémát határidőn belül jeleztük. Az Ön által említett interjú idején a kormányzat döntése még nem született meg. Ma már tudjuk a döntést, amelynek tekintetében ez az észlelés, felvetés nem találkozott a kormányzat elképzeléseivel. Jelenleg a röszkei határátkelőhely átlépését követően arra az autópálya szakaszra is érvényes a díjfizetés. Ön is említette, hogy a határátkelőhelyek bővülésével, elsősorban a régi röszkei határátkelő megnyitásával jelenlegi ismereteim szerint, a régi 5-ös főút nem válik fizetőssé. Amennyiben ez a helyzet fennáll – tudjuk, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr és Ivica Dačić külügyminiszter úr megbeszélésein ez a kérdéskör, a határátkelők nyitása első számú prioritást élvez –, reményeink szerint az említett határátkelő a nyáron meg fog nyílni, ami olyan alternatívát fog jelenteni, ami ebben a kistérségben, ami elsősorban a Szegedre irányuló forgalomban jelentős, ilyen módon meg fog oldódni. Az addigi időszakban az egyéb határátkelőhelyek használatára hívnám fel a figyelmet. Lehetséges, hogy nem köztudomású, de már a két ország közötti kishatárforgalomban jelentős Tiszasziget-Gyála, illetve Bácsalmás-Bajmok átkelőhelyek is hosszabb nyitva tartással működnek, mint ahogyan másfél, két évvel ezelőtt megszokott volt. Úgy gondolom, hogy a párbeszéd ebben a kérdéskörben is fontos, hiszen ez a jelzés is eljutott a kormányzatig. Jelenleg ezeket az alternatívákat tudom javasolni, de úgy gondolom, hogy minden kérdésben érdemes párbeszédet folytatni.

- A nem csak nálunk, de Magyarországon is tapasztalható elvándorlás szintén egy olyan téma, ami benne van a mindennapjainkban. Semmiképpen sem az optimizmusra okot az, amit a szűkebb környezetünkben tapasztalunk. Tud-e, elsősorban valószínűleg inkább erkölcsi támogatást nyújtani a főkonzulátus az itthon maradottaknak?

- Ennek a jelenségnek több vetületét kell látni: először is létezik egy olyan szabadságjog, ami a magyar állampolgárság része. Ha úgy tekintjük, 1989-90-ig a Magyarországon élő magyarok sem élvezhették ezt a szabadságot, ami most azok számára is nyitott, akik az egyszerűsített honosítással szereznek magyar állampolgárságot és kérnek útlevelet. Hangsúlyozom, ez a két szám nem ugyanannyi, többen a magyar állampolgárságot szerzett honosítottak közül nem kérelmeznek magyar útlevelet, ez a különbség az ügyintézés során megmutatkozik. Itt egy olyan szabadságjogról van szó, amelyet nem lehet leválasztani a magyar állampolgárságról. Még emlékeznek arra valószínűleg, hogy annak idején felmerült a kérdés, hogy a honosítással szerzett magyar állampolgárság mennyiben jár csökkentett jogosultságokkal. Mint gondolkodásban, mint politikai, erkölcsi vagy jogi vonatkozásban azt kell mondanunk, hogy ez a jogosultság nem csökkentett. Tavaly láthattunk, hogy a választójog tekintetében sincsenek csökkentett jogok, a határon túli magyar állampolgárok is szavazhattak a magyar országgyűlési választáson.

A támogatás tekintetében Magyarország kormánya ebben a jónak mondható, dinamikus fejlődést feltételező politikai környezetben abban gondolkodik, hogy a magyarországi cégek vajdasági piacszerzésének támogatásával keletkezzenek új munkahelyek, hiszen alapvetően, ha úgy tekintünk az elvándorlásra, mint egy megélhetési kérdésre, ennek egyik megoldása az, ha a vajdasági magyarok szülőhelyükön, tehát a Vajdaságban tudjanak munkát vállalni. Mi részint mint a piaci, üzleti lehetőségek közvetítésében, részint úgy is gondolunk erre a feladatkörre, hogy remélhetőleg egyre több munkahely nyitásával és Szerbia EU-csatlakozáshoz vezető útján olyan lehetőségek teremtődnek, amelyek a szülőföldön maradás mellett szólnak. Másrészt arra is gondolnunk kell – amely folyamatot Magyarország is végigjárta –, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás felé vezető úton nyilvánvalóan a külföldi munkavállalás egyre könnyedebbé válik. El fog jönni az a dátum, amikor Szerbia számára bizonyos feltételek mellet amúgy is megnyílnak a kapuk Európa felé. Az a vendégmunka vállalási folyamat, amely a volt Jugoszláviából, Vajdaságból az előző évtizedekben megindult, teremtett egy olyan bázist, hogy sok vajdasági magyarnak van ismerőse, aki él, dolgozik Nyugat-Európában. Nagyon sokrétű folyamatok mutatnak abba az irányba, hogy egy vajdasági magyar most, vagy az előző években, vagy akár az uniós csatlakozást követően gondolkodni tudjon és lehetősége legyen arra, hogy megválaszthassa hol kíván munkát vállalni. A kormányzat szeretné ezzel az üzleti együttműködéssel is jelezni, hogy amennyiben itt munkahely teremtődik, könnyebb lesz az otthonmaradás és a szülőföldön való boldogulás is.

- A beszélgetésünk így kapott egy gazdasági keretet, és azt hiszem, a végén mégiscsak reményt keltő gondolatokkal zárul.

Én úgy gondolom, hogy egyrészt a politikai helyzet, másrészt a minisztérium eszköztára, az a gondolkodás, hogy segítsük elő az egymásra találást a piaci szereplők között és mozdítsuk elő a munkahelyteremtést a Vajdaságban mind-mind pozitív irányba mutatnak. Természetesen, hagyományos feladatköreink, az, hogy a kulturális, oktatási fejlődést akár részvételünkkel, akár jelzéseinkkel, észrevételeinkkel előremozdítsuk, az anyanyelvhasználatban még felmerülő problémákat és egyáltalán a vajdasági magyarságnak és egyáltalán Szerbiában és azon belül a Vajdaságban élők életét nyomon kövessük minden szegmenségben, továbbra is fennmarad.