Visszakaphatja-e Mišković a 12 millió eurós óvadékot?

Ha Miroslav Mišković eleget tesz kötelezettségeinek, tehát jelentkezik a bíróság minden beidézésekor, a bírósági eljárás végeztével a tulajdonában levő vállalat visszakapja a 12 millió eurós óvadék dinár ellenértékét, amelyet a Delta holding cégbirodalom fizetett be annak érdekében, hogy Mišković szabadlábon védekezhessen tovább. Ha azonban elmenekül, tehát a bíróság által elérhetetlenné válik, a törvényrendelkezések értelémben a szóban forgó összeg a bírósági költségvetés rendelkezésére áll majd.

Az óvadék letétbe helyezése, amely azt garantálja, hogy a vádlott nem fog elmenekülni a bírósági eljárás lezárása előtt, egyre gyakoribb eljárássá válik a szerbiai igazságszolgáltatásban. Hatványozottan érvényes ez a belgrádi Különleges Bíróságra, amely olyan súlyos bűncselekmények elkövetésével vádolt polgárok felett ítélkezik, amilyen a kábítószer-kereskedelem, különféle korrupciós ügyek, gyilkosság, illetve más, nagy bevétellel járó bűntettek.

A törvények értelmében ez az összeg visszajár a vádlottnak, illetve az óvadék befizetőjének a bírósági eljárás lezárása után, amennyiben a vádlott rendben eleget tesz a bíróság beidézéseinek, függetlenül attól, hogy végül elítélik vagy felmentik.

A Különleges Bíróság csak az utóbbi 10 napban három vádlott esetében hagyott jóvá óvadékot. Ezek egyike Miroslav Mišković, a Delta holding tulajdonosa, a másik Stanko Subotić üzletember, aki az 538 000 euró értékű házát terhelte jelzáloggal, a harmadik pedig Zvonimir Nikezić, a Ces Mekon konzultációs iroda tulajdonosa, aki egymillió euró értékben helyezett jelzálogba ingatlanokat.

Az óvadék mint igazságszolgáltatási fogalom már évtizedek óta létezik Szerbiában, de csak a büntetőeljárási törvény két évvel ezelőtti módosítását követően becsülheti fel és határozhatja meg maga a bíróság az óvadék összegét minden vádlott esetében.

Egyébként nemcsak pénz, de ingatlanok is letétbe helyezhetők ilyen címen, valamint ékszerek, értékpapírok is.

Hogy az összeget, illetve a döntést elfogadják-e, tehát hogy meghatározzák-e az óvadék összegét, függ a bűncselekmény súlyosságától, de figyelembe veszik családi körülményeit, pénzügyi helyzetét, valamint hogy visszaeső-e, folyamatos bűnelkövetésről van-e szó, illetve hogy mennyi ideig rejtőzködött.

Óvadék csak akkor szabható ki, ha a vizsgálati fogság egyedüli oka, hogy fönnáll a menekülés veszélye. Az összeget a vádlotton kívül a rokonai vagy barátai is befizethetik, de menekülés vagy a bírósági beidézések figyelmen kívül hagyása esetén a pénz a bíróság tulajdonában marad.

Az utóbbi két évben a Különleges Bíróság 400 000 és 700 000 eurós óvadék ellenében engedett szabadon vizsgálati fogságban levő vádlottakat, de a szerbiai igazságszolgáltatás rekordösszegű óvadékát éppen Mišković esetében határozták meg. Az üzletember tulajdonában levő Delta holding cégbirodalom fizette ki a 12 millió euró dinár ellenértékét, és július 23-án valamivel 13 óra előtt, hét hónap és 11 nap fogság után szabadon engedték Miroslav Miškovićot.

Az ezelőtti legnagyobb óvadékot két évvel ezelőtt fizette ki Zvezdan Terzić, a Szerbiai Labdarúgó Szövetség egykori elnöke, annak összege azonban „mindössze” 1 millió euró volt.

A legmagasabb felkínált, de ki nem fizetett óvadékösszeg 5 millió euró volt, és Stanko Subotić Canera szabták ki. A Különleges Bíróság azonban épp a múlt héten fogadta el Subotić ügyéveinek negyedik javaslatát, amelynek nyomán 538 000 euróban határozta meg az óvadékként letétbe helyezendő pénz összegét. Meglepő fordulat ez azt követően, hogy korábban a bíróság elutasította Subotić 2 millió eurós és 700 000 eurós ajánlatát is.
Miután Subotić jelzálogba helyezte a legutóbb meghatározott óvadék összegével megegyező értékű ingatlanját, visszavonták az ellene kiadott elfogatóparancsot.

A fővárosi Különleges Bíróságnak már Milanko Šarančić, a Szerbiai Vasutak egykori igazgatója is fizetett óvadékot. Később 5 év börtönre ítéltek. Őt 12 hónapos vizsgálati fogság után engedték szabadon, mivel családja 710 000 euró értékben helyezett jelzálogba ingatlanokat, s ezt a pénzt óvadékként letétbe is helyezték.

Május végén a bíróság elfogadta Ivan Pavlović Iker 600 000 eurós óvadékjavaslatát is, őt kábítószer-kereskedelemmel vádolják. Tavaly 400 000 eurót fizetett szabadulásáért Anton Stanaj, akit hat és fél évre ítéltek cigarettacsempészetért. Őt a télen Szudánban megölték.

Radosav Savatijević Kene, a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) igazgatóbizottságának egykori elnöke tavaly augusztusban 250 000 euróra becsült házának letétbe helyezése után szabadulhatott a fogházból, hogy később szabadlábon védekezhessen. A szervezett bűnözéssel foglalkozó ügynökség két vádat emelt ellene: egyet a Kolubara-ügyben, a másikat a Putevi Srbije vállalatban történt visszaélések miatt.

Az óvadékkal szabadulók között az egyik első volt a Joca Amsterdamként ismert Sreten Jocić, aki a vizsgálati fogságból való szabadulásért 300 000 eurót tett le az asztalra. Őt 2006-ban Hollandia szolgáltatta ki Szerbiának, mivel azzal vádolták, hogy 13 évvel korábban Goran Marjanović meggyilkolására adott ki megbízást. Két hónappal később már kisétálhatott a fogházból.

Az egyik leghíresebb rosszul sikerült óvadékletétel Jezdimir Vasiljević esete, aki saját barátjának a házát helyezte letétbe, majd a vizsgálati fogságból való szabadulása után elmenekült az országból. Bár később őt elfogták Hollandiában és kiadták Szerbiának, s a télen 5 év börtönre ítélték, barátjának a háza azóta is eladó.

Emlékeztetőül: 2005-ben egy 15 000-es óvadék Mira Marković, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság first lady-je révén folyt be a bírósági kasszába. Slobodan Milošević egykori államfő felesége az összeg kifizetése után Oroszországba menekült, ott menedékjogot kapott, s azóta is ott él. (24 Sata, Tanjug)