Fél évszázad után újra embert küld a NASA a Holdhoz: Elindult az Artemis-2 küldetés

Az SLS űrrakéta kilövése
Az SLS űrrakéta kilövése (Fotó: Képernyőkép (X))
Az SLS űrrakéta kilövése
Az SLS űrrakéta kilövése (Fotó: Képernyőkép (X))

2026. április 2. [8:36]

Betűméret:                     

Magyar idő szerint csütörtökön hajnali fél egykor, a floridai Kennedy Űrközpontban levegőbe emelkedett a NASA monumentális SLS űrrakétája, amivel kezdetét vette az Artemis-2 űrküldetés.

A 98 méteres szerkezet tetején elhelyzett Orion Integrity űrkapszula négy fős legénységének képviseletében több mint 50 éve után tér vissza az emberiség a Holdhoz, ahol az égitestet megkerülve minden korábbinál távolabbra jutnak majd el a Földtől. Nem volt éppen zökkenőmentes a NASA számára az idáig vezető út, hiszen az Orion űrkapszula korábbi tesztjei alapján egyesek életveszélyesnek tartották az űrkapszulát a legénységre nézve, ezen felül pedig a rakétarendszer tesztjei során sorra jöttek elő a missziót késleltető hibák, az űrügynökség hosszú távú céljait az elmúlt hónapokban pedig többször is módosították, írja a Portfolio.

Mindezek ellenére, a mai indítással úgy fest, a NASA újabb nagy lépést tett a modernkori űrverseny talán legfontosabb szimbolikus célja, a legkorábban 2028-ra tervezett következő Holdraszállás felé.

Mi történt eddig és mi vár az űrhajósokra a következő 10 napban?

A mintegy tíznapos küldetés során az űrhajósok a Hold felé veszik az irányt, majd annak túloldala mögött elrepülve minden eddiginél távolabb, mintegy 400 ezer kilométerre kerülnek a Földtől.

A repülés alatt különböző rendszereket tesztelnek, többek között az energiaellátást és a kommunikációt. A küldetés végén az Orion úgynevezett „szabad visszatérési pályán” tér vissza, és a Csendes-óceánba érkezik.

Miért nem száll le egyből a Holdra az Artemis–2?

Az Artemis–2 még nem holdraszálló küldetés, hanem egy kulcsfontosságú tesztrepülés. Ez az első alkalom, hogy emberek utaznak az új rendszerrel, ezért a NASA most elsősorban a biztonságos működést vizsgálja.

A tényleges leszálláshoz szükséges eszközök – például a leszállóegységek – egyelőre még nem állnak teljesen készen.

Miért kellett több mint 50 évet várni a Holdhoz való visszatérésre?

A korábbi Apollo-program után az űrkutatás fókusza megváltozott, és az emberes holdprogram háttérbe szorult. Ma az űrügynökségek sokkal óvatosabbak, minden küldetést hosszú tesztelési folyamat előz meg.

Emellett a mostani célok is összetettebbek: nem egyszeri látogatásra készülnek, hanem tartós jelenlétet akarnak kiépíteni a Holdon.

A NASA hosszú távra rendezkedne be a Holdon, de megfontoltan halad

Az Artemis-program célja egy holdbázis létrehozása és az emberi jelenlét fenntartása, ami a későbbi Mars-missziók alapja lehet. A tervek szerint a következő években kerülhet sor az első újkori holdraszállásra, miközben a programot folyamatosan módosítják és finomítják.

Biztonsági játékot játszana a NASA, de mégis vannak gondok az Artemis-programmal

A programot jelentős költségek és kritikák övezik: az SLS rakéta rendkívül drága, és korábban biztonsági aggályok is felmerültek, például az Orion hőpajzsával kapcsolatban. Ennek ellenére a NASA vállalta a kockázatot, és elindította az emberes küldetést.

Az Artemis–2 indítása így is mérföldkőnek számít: az Egyesült Államok ezzel újabb lépést tett a Holdra való visszatérés felé, valamint az új, Kínával is zajló űrversenyben is fontos pozíciót erősített.