A Tisza part menti üledékében kilogrammonként 3200 mikroműanyag-szemcsét mutattak ki

A Tisza Szegednél
A Tisza Szegednél (Fotó: szeged.hu)

2020. augusztus 31. [18:59]

A Tiszán átlagosan 3200 mikroműanyag-szemcse található 1-1 kilogramm part menti üledékben a Szegedi Tudományegyetem kutatói szerint. Az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék munkatársai a Tisza teljes hosszán és a nagyobb mellékfolyók torkolat-közeli szakaszain a folyóvízi üledékben található mikroműanyag-szennyezést vizsgálják. Többek között arra a kérdésre is választ kerestek, hogy van-e összefüggés az üledék szemcsemérete és a szennyeződés koncentrációja között.

– Átfogó képet kaphatunk arról, hogy melyik folyó honnan hoz nagy mennyiségű műanyag-szennyezést a Tiszába, és hogyan alakul a Tisza teljes hosszán a szennyezés mértéke – összegezte a 2019 óta végezett kutatómunkájuk célját a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék egyetemi docense, Dr. Kiss Tímea.

Egyre több műanyagot használunk a mindennapi életben: műanyagból készülnek a háztartási eszközök, a ruhák, a festékek és műanyag van a szépségápolási termékekben is.

– A műanyag a szennyvízzel és a hulladék nem megfelelő elhelyezésével bejuthat a folyókba, fizikailag összetöredezik, 5 milliméternél kisebb darabokból álló mikroműanyaggá válik, amit a folyók elszállíthatnak, illetve a hordalékkal együtt lerakják – magyarázta a szakember.

A kutatás első eredményei alapján a Tiszán átlagosan 3200 mikroműanyag-szemcse van 1-1 kilogramm partmenti üledékben, míg a mellékfolyók esetében a szennyezettség értéke kilogrammonként 4100 darab. Mindez jelentős szennyezettségre utal, mely – az SZTE kutatói által gyűjtött, az 1. ábrán bemutatott adatok alapján – elsősorban a kárpátaljai Nagyág és a Romániából érkező Maros folyókat érinti.

Az SZTE kutatói arra is fölhívják a figyelmet, hogy egyes helyeken a magyarországi szakaszon is jelentős mennyiségű műanyag juthat a folyóba, hiszen Dombrádnál, Nagykörűnél és Csongrádnál kiugróan magas műanyag-koncentrációt mutattak a helyi strandok környezetéből gyűjtött minták.

– A folyóvízi mintákban nem találtunk tisztítószerekből és kozmetikai szerekből – például arcradírról – származó gömb-alakú mikroműanyagot, illetve a zacskók lebomlásával keletkező műanyagfoszlány mennyisége is elhanyagolható volt. Az üledékmintákat inkább a különböző színű szálak uralták, melyek nagy valószínűséggel a környezetbe kijutó, nem megfelelően tisztított, műszál maradványokat tartalmazó mosóvízből, esetleg kidobott ruhák vagy kötözőanyagok bomlásából származhatnak – árnyalta az összképet az SZTE egyetemi docense.

Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Földrajzi és Földtudományi Intézet kutatói a mintavételt a 2020-as tavaszi árvizet követően megismételték, a laboratóriumi vizsgálatok folyamatosak. Az újabb méréssorozathoz a korábbinál is több helyről gyűjtöttek mintát, így vizsgálhatóvá vált például, hogy van-e összefüggés az üledék szemcsemérete és a szennyeződés koncentrációja között, illetve az árvíz újra rendezte-e a mikroműanyagok eloszlását a Tisza vízrendszerében.

Az SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék kutatói által vizsgált téma a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által meghirdetett alapkutatási pályázaton sikerrel szerepelt, támogatást kapott. A szegedi kutatócsoporthoz kapcsolódnak a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és az Újvidéki Egyetem kutatói is. (Forrás: Szegedi Tudományegyetem sajtószolgálata)

Az Ön hozzászólása


500 leütés maradt még

Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!