Minden harmadik gyerek ólommérgezésben szenved a világon

(Fotó: UNICEF)

2020. július 30. [14:57]

Az ólommérgezés korábban nem ismert mértékére mutat rá az UNICEF és a Pure Earth legfrissebb, a Toxikus igazság c. jelentése. Eszerint minden harmadik, azaz globálisan körülbelül 800 millió gyerek vérének ólomszintje éri el vagy haladja meg azt a decinkénti öt mikrogrammot, ami már beavatkozást igényelne a súlyosabb idegrendszeri károk elkerülése érdekében.

Míg a vér ólomszintje a legtöbb magas jövedelmű országban csökkent az ólmozott benzin és a legtöbb ólom-alapú festék forgalomból való kivonása óta, az alacsony- és közepes jövedelmű országokban továbbra is emelkedik, és sok esetben veszélyesen magas értékeket mutat. A veszélyeztetett gyerekek közel fele Dél-Ázsiában él.

Az ólom egy erős neurotoxin, amely helyrehozhatatlan károkat okoz a gyermekek agyában – állítja a jelentés. A mérgezés különösen ártalmas a csecsemőkre és az öt éven aluli gyermekekre, hiszen még azelőtt károsítja az agyukat, mielőtt az teljes mértékben kifejlődhetett volna, így, ha a nehézfém a szervezetükbe jut, az akár életre szóló neurológiai, kognitív és fizikai károsodást eredményezhet. A gyermekkori ólomkitettség összefüggésbe hozható a mentális egészség zavaraival, viselkedési problémákkal, valamint a bűnözés és az erőszak növekedésével is. Az idősebb gyermekeknél növeli a vesekárosodás, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

A jelentés megállapítja, hogy az ólom-sav tartalmú akkumulátorok informális és kifogásolható újrahasznosítása vezető szerepet játszik az ólommérgezésben azokban az alacsony- és közepes jövedelmű országokban, ahol 2000 óta háromszorosára nőtt a járművek száma. Az egyre több jármű, valamint az akkumulátoraik újrahasznosítására vonatkozó szabályozás hiánya miatt az ólom-sav akkumulátorok akár 50 százalékát nem biztonságosan hasznosítják újra.

Az akkumulátorok újrahasznosításával foglalkozók gyakran nincsenek tudatában annak, hogy az ólom erős neurotoxin és hogy veszélyes, sokszor illegális körülmények között dolgoznak: feltörik az akkumulátor tokját, savat és ólomport öntenek a talajba, beszívják az ólom megolvasztása során keletkező mérgező füstöt, ami a szabadtéri kemencék miatt a környező településeken élő közösségeket is elárasztja.

Az ólomszennyezés további forrása lehet például az ólomcsöveken keresztül áramló víz, a bányászatból származó ólom, az ólomalapú festék és pigment, az ólmozott benzin (amely használata ugyan csökkent az elmúlt évtizedekben, de korábban jelentős forrásnak számított), illetve találhatunk ólmot fűszerekben, kozmetikumokban, gyógyszerekben, játékokban és egyéb fogyasztási cikkekben is. Azok a szülők, akik munkahelyükön ólommal találkoznak, nagy eséllyel viszik haza a szennyezett port ruháikon, hajukon, kezükön, cipőjükön keresztül, így akaratlanul is mérgezés veszélyének teszik ki a gyereküket. (euronews)

Az Ön hozzászólása


500 leütés maradt még

Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!